Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-283

283. országos ülés Julius 25. 1874. 367 dositváuyra vagy nem; most még reményem van, hogy az általam ajánlott nagyobb módosítás, a különvélemény fog győzni. Miután a tisztelt képviselő urnák a központi bizottság ezen eljárására méltóztatott emlékeztetni, kénytelen vagyok én is egy ottani különös esetet elmondani. (Halljukl a bal oldalon.) Inditványoztatotí először az, hogy a ki adóját meg nem fizeti, az ne birjon szavazati joggal ; másodszor az, hogy a pénzügyminister jogosítva legyen haladékot adni a hátralékosnak, s hogy e kegyelem adja meg a szavazati-jogot az adóval tartozásban lévőnek is. Öt osztály elfogadta az elsőt, a másodikat pedig szintén öt osztály elvetette. Most is előttem áll azon szomorú kép, melyet a tisztelt képviselő ur csinált, mert ez egészen váratlan volt. Nagyon csodálkozom, hogy a tisztelt képviselő ur most ebből hatalmas érveket faragott, és nagy sulylyal emlegette, hogy a mrnister haladékot nem adhat senkinek, s ebben még kételkedni is hiba, s hogy egyenlő mértékkel mér e törvényjavaslat mindenkinek ; ott pedig a központban még az itteninél is hosszabb beszéddel indokolta a haladék-adhatás szükségét; (Derültség balról) mikor arról volt szó, hogy a haladék adható lesz, szó sem volt a 108. §-ról, hanem mikor sikerült a haladék-osztási kegyelmet kitörölni : akkor találtak más módot, — a mely legalább ismét alkalmat nyújt arra, hogy kegy osztogattathassék (DerüUséy bal felől) a 108. §-t. Tisztelt ház, furcsa okoskodásokat hallottunk előttem szólott képviselő úrtól. Azt mondja, hogy ha adó-census van valahol, megáliapittatott például minálunk a két lakrész census, és ha a ház meg•ég, s az illető elveszti szavazati jogát: miért ne veszítse el logikailag helyesen akkor is, ha adóját nem fizeti meg? Engedelmet kérek a kettő közt lényeges és nagy különbség van. Ha az adó-census alapját valaki elveszti: az teljes igazsággal elveszti választói jogát is ; de ha fölállítunk és pedig különböző választói qualificatiokat: akkor, ha nem azért, mert ezen minősitvények megváltoztak, hanem más valami miatt veszti el választói jogát valaki: ebben én logikai összeköttetést nem látok. Itt pedig ugy van, a mint előbb is emiitettem, hogy lehetett egy pár választó egy évben, és habár az más évben különb pap, mint tavaly volt, mert a pap holtig tanul és igy gyarapszik qualificatioban, elveszti a maga választó-jogát : ez semmiféle hasonlatban nem áll azzal, mintha valakinek háza leég és elvesztvén a census alapját, elveszti választói jogát. A tisztelt képviselő ur Simonyi Ernő tisztelt képviselő ur azon érvelésére, hogy tehát törvényhozó se lehessen az, a ki adóját meg nem fizeti, és igy felsőházi tag se, azt mondja : majd akkor, mikor a felsőház; rendeztetni fog, ezt figyelembe fogja venni. De nem az ennek következése; hanem az, hogy mivel hazánkban jelenleg tekintetbe véve, hogy a felsőház még nincsen rendezve, törvényhozó is lehet, a ki adóhátralékban van: jogos, hogy legalább választó is lehessen. A tisztelt képviselő ur, Tisza Kálmán tisztelt képviselő urnák felelve, azt mondja, hogy az állandó liszták egy évvel előbb készülvén, mint a szavazás történik: nem áll, hogy ezen állandó liszta készitése alkalmával ezen pont folytán vesztegetés történhetik. A tisztelt képviselő ur itt szintén nagyon csalódik ; jelenleg, épen a legkritikusabb időben, nem fog kilencz hónap, de négy, talán három hónap sem esni a jegyzék-elkészülés és a valódi választás közben; már pedig ilyen rövid idő alatt nagyon tudja, a ki képviselő akar lenni, és képes a kisebb adózóknak ki is fizetni adóját, hogy magának biztosítsa a szavazatokat, tehát e része válaszának semmi esetre sem áll. A tisztelt képviselő ur különösnek találja, hogy mi oly nagyon ellene szólunk ezen pontnak, ugy jő ki, mondj dolog, mintha épen a mi választóink volnának igen nagy adóval hátra. Bocsánatot kérek, én a magam részéről merem mondani, hogy igen kevés választó-kerület van az országban, melynek választói kevesebb adóval lennének hátra: mint az enyém ; és merem állítani, hogy Torontálmegye egy-egy választó-kerületének eokkal több hátraléka van: mint azon egész megyének, melyben én lakom. Mi ellenezzük e pontot egészen más okból. A tisztelt jobb oldal, nem mondom, hogy a tisztelt pénzügyminister közreműködésével, mert ő benne, megvallom, van némi bizalmam. (FölkiáltásoJc jobb felől: Csak némi?) hogy visszaélésekre közreműködni nem fog, —• fölhasználja saját érdekében, s én, szem előtt tartva Pulszky képviselő urnák azon mondatát, hogy a választási törvényben a betű öl, a lélek az, mely megelevenít és visszaemlékezve azon lélekre, melyet a tisztelt túloldal lehellett az 1848-ki választási törvényekbe a múlt választások alkalmával : kénytelen vagyok nagyon félni, hogy, tekintve azt, hogy minden adat a jobb oldal és a jobb oldal közegeinek kezében van, a mely valakit, a ki az adóval elmarad, kirekeszthet, és tekintve, hogy nekünk nincs semmi a kezünkben, ha a tisztelt jobb oldalnak hivatalnokai, a kik gyakran ministerialisabbak magánál a ministeriumnál, föl fogják e tekintetben hatalmukat arra használni, hogy ki fognak reclamálni igen sok baloldali választót akkor, mikor az ő saját választóikat ugyanolyan, vagy talán még nagyobb mértékben hátralévő adókkal nem fogják reclamálni. Ez az, tisztelt ház, a mitől mi tartunk ; mert ha méltóztatnak oly intézkedést tenni, hogy az adóhivatalok kimutatása alapján egyaránt töröltessék ki mindenki: meg tudnánk mi is abban körülbelül