Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-283

368 283. országos ülés Julius 25. 1874. jövőre nyugodni; de a jelenre seimniképen nézve sem'; tudniillik előrebocsátva azt, hogy legyen minden polgárnak módja és alkalma ezen törvény valóságos életbeléptetése előtt védekezni annak reá nézve sérelmes hatása ellen, a mit én részemről szükségesnek tartok. Ha, mondom, akként volna ez fogalmazva, hogy egyenlően legyen mérve mindenkire, s hogy csak a jövőben egy év, vagy egy és fél év múlva léptessék életbe, mikor a névjegyzékek kiigazitása lesz. mikor, — mint hiszem, — az adóviszonyok is rendezettebbek lesznek, s ez sérelmes voltából sokat veszítene. A tisztelt képviselő urak abban tévesztik a dolgot, hogy ugy állítják föl a kérdést, mintha mi elvileg elleneznék az adófizetést. Miért ellenezzük mi azt ? Speciális viszonyainknál fogva, mert igazságtalannak tartjuk minden tekintetben; de igazságtalannak különösen azért, mert a tisztelt pénzügyminister ur több izben előadta, hogy adórendszerünket változtatni kell; kommissiok dolgoztak, hogy a földadót jobb alapra fektessék, és midőn beismerik, hogy igazságosabbá kell tenni az adót : akkor az eddigi igazságtalan eljárásra akarják állapítani a választást: ebben, szerinten, nincs ratio. De, tisztelt ház, látván azt, hogy ma még a szavazás is meg fog ejtetni, s én nem helyeslem, hogy a megállapított tanácskozási órák letelése után történjék a szavazás, rövidre vonom beszédemet, és röviden csak azt mondom, hogy a legnagyobb mértékben ellene voltam annak, hogy e pont benti hagyassák ; mert tudtam, hogy az kivihetetlen. Vártam, hogy a tisztelt kormány meg fog engem czáfolni; vártam különösen a belügyminister úrtól, hogy meg fogja mondani, hogy miképen fog azon intézkedés megtörténni, mely ezen törvényjavaslatnak egyik §-ában áll; hogy tudniillik egy három tagú küldöttség készíti el egy kerületben az összeírást, ezen küldöttség képes lesz-e a töx'vénynek ezen pontját végrehajtani mindamellett, hogy az adó-liszták minden egyes emberre nézve ezen szakasz folytán megvizsgálandók lesznek, — természetesen ingyenes küldöttségeket értve, mint a törvényét is. E tekintetben, megvallom, semmi megnyugtatást nem nyertem': nem, mert a tisztelt belügyminister ur épen ugy van meggyőződve mint én, hogy nem fog ő kapni egy deputatiot sem, mely 60—70 községet bejárjon, saját dolgait abbanhagyva, azoktól hetekig, hónapokig elmaradva, ha csak saját tagjai valamelyikének vagy egyéni érdekében nem fognak azok járni. (Helyeslés bal felől.) Egy képviselőtársam már a központi bizottságban mondta, hogy ő maga is kétszáz forintot fog fizetni annak, ki azt az ő kerületében teljesíteni fogja. Ez gyönyörű alkotmányos eljárás lesz, mit egy jelölt a maga költségén fog teljesíteni. Erre vártam én a tisztelt belügyminister urnák feleletét, melyet azonban nem kaptam. De még a tisztelt pénzügyminister ur beleegyezésén is csodálkoztam. {Bal felől: Halljuk! Halljuk \) Csodálkozom a tisztelt pénzügyminister úron is, mikor azt mondja a tisztelt pénzügyminister ur és tökéletes helyesen, és, az én meggyőződésem szerint is kétségbevonhatlaiml, hogy e ponttól valami pénzügyi eredményeket nem vár, és mégis elfogadja, hogy az ő adóhivatalai ezen §. folytán hetekig, sőt hónapokig terjedő munkával halmoztassanak el. Meg vagyok győződve, hogy az e pont folytán bejövő adó nem aequiparálja azt a mulasztást, melyet az adóhivatalnoknak okozni fog ez a pont. (Helyeslés bal felől.) Hiába hangoztatják a tisztelt képviselő urak azt, hogy ez valami rettenetes nagyfontosságú oly elkölcsi elv, melyen nyugodni fog Magyarország majd jövendőre. Ez nem áll, tisztelt ház. Ez egy üldöző és hatalmi eszközül szolgáló pont: semmi egyéb. Paczolay János azt mondotta, hogy e pont a törvényjavaslat legnemesebb gyöngye. Szilágyi Dezső azt, hogy ez vezér-csillag, hogy erre fog Magyarország jövendője alapíttatni. Megvallom gondolkoztam, mikor néhány év előtt olvastuk, hogy nemsokára a pusztaszeri gyűlés ezredéves ünnepélyre készül a nemzet, hol talál oly alapelveket, melyekre Magyarországot ismét egy ezredévre helyezni lehessen. Talán e pont lesz az a bizonyos alapelv. (Élénk derültség bal felől.) Nem hiszem tisztelt ház, hogy erre Magyarországnak nem egy ezredéves ; hanem csak egy napi életét is fektetni lehessen. (Helyeslés bal felől.) Én tehát, tisztelt ház, most is ragaszkodom különvéleményemhez, és mint már előre jeleztem, hogy az esetben, ha ezen §. többi pontjaira nézve történnének módositások: egyénileg a magam részéről nyilvánítom, hogy én a §-nak különösen második pontja és az első pontban előforduló sajtótörvény 10., 11. és 12-ik §-ainab kihagyására vonatkozó módositványt pártolni fogom ; különösen meg kell jegyeznem még azt, hogy nagyon csodálkozom, hogy az oly igen nagyon a modern jogászat színvonalán álló ember, mint Szilágyi Dezső képviselő ur, nem méltóztatott e második pontra különösen kiterjeszkedni; mert igazán meg kell vallanom, hogy ez a modern jogászat alapelvével homlokegyenest ellenkezik. Még Csemeghy Károly képviselő urnák e részben tett nyilatkozata is határozottan bizonyítja, hogy ellenkezik, mert jogászati beszédében csak a börtönbe zártakról szólott; már pedig senki sem tudott e pontnak a vizsgálati fogságra vonatkozó intézkedésére argumentumot fölhozni, s én részemről igen