Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-283

366 283. országos ülés Julius 25. 1874. litást fölhozta, megjegyezni, hogy ha Huszár képviselő ur ezt hozta volna föl: akkor a képviselő urnák igaza lenne; de Huszár képviselő ur nem ezt vitatta. Ha Nógrádinegyében a szerződésnél semmi egyéb nem történt volna, megállhatna észrevétele; de ott egyéb történt. Ott a jobb oldal részéről elvakít kerületben egy jobb oldali állíttatott föl, a mi szabadságában lett volna a jobb oldalnak és ezen jobb oldalit, daczára annak, hogy vagyonos ember volt, elzárták. Erre czélzott Huszár képviselő ur és azért alkalmazta Pulszky képviselő úrra, mert ő ezen eljárás helybenhagyását a megyegyűlésen előmozdította. A képviselő ur azt mondja, hogy nálunk Magyarországon a szabadság főeszméje korábban mindig az volt, hogy adót ne fizessünk és jövőre szükséges, hogy más elveket inauguráljunk. Erre nézve kénytelen vagyok csodálkozásomat kifejezni a fölött, hogy a tisztelt képviselő ur képes félórai beszédet tartani, a nélkül, hogy elolvasta volna azt, a miről szólott. (Derültség bal felől.) Igen, tisztelt Paczolay képviselőm, a 12. §. 5. pontját nem olvasta; mert ha elolvasta volna: nem állítja vala, hogy a jövőre intézkedik. Mert ezen szakaszban az van, hogy a kik az összeírást, illetőleg a kiigazítást megelőző évre adőjokat le nem fizették: azok a választók névjegyzékébe föl nem vétetnek. Kérdem a tisztelt képviselő urat: mikor lesz ezen összeírás? Hiszen ha a tisztelt képviselő ur azt akarja, hogy ezen intézkedés csak a jövőre szóíjon: akkor azt kellett volna követelnie, hogy ezen szavak: „összeírást, illetőleg" töröltessenek ki, és csak „a kiigazítást" maradjon; mert az igaz, hogy a kiigazításra nézve csakugyan csak a jövőre fog vonatkozni. {Helyeslés bal felől.) Csodálatos, majdnem minden szónokán a jobb oldalnak az látszik, hogy vagy szándékosan, vagy feledékenységből mellőzik e körülményt. Történik egy intézkedés, mely szerint a legközelebbi összeírások alkalmával meg fog vizsgáltatni : vajon megfizette-e valaki adóját a múltban, és ennek alapján készül el az összeírás. De már most, tisztelt ház, ezen összeírás ezen évben készül el. Mit kell tehát megvizsválni ? A múlt évi adóra vonatkozólag voltak törvényeink, melyek szerint megbüntettetett az, a ki nem teljesítette kötelességét; és mégis,azt látjuk, hogy régi jogászok, mint Paczolay, és modern jogászok, mint Szilágyi képviselőtársam, azt mondják, hogy a múltban kiki láthatta ugyan, hogy mulasztásáért mily törvénynyel fog sújtatni; most azonban hozunk egy törvényt, mely azonfölül még elmúlt tettekre előre nem látott büntetést szab. Én ezt az igazsággal megegyeztethetőnek nem tartom. Meg tudván még egyeztetni a régiek álláspontjával, kik azt mondták, hogy első a czélszerüség és csak azután következik az elv ; de az uj, modern nagy elvek hirdetőivel nem. Paczolay képviselő ur azt is monda. (Zaj. Halljukl) Ugy látom, hogy a tisztelt túloldal jobban szeretné, ha gorombaságokat mondanék : én azonban ilyeneket nem fogok mondani. A tisztelt képviselő ur azt mondja: nem lesz-e jobb, ha jövőre csak azok választanak, kik megfizetik adójokat? De ez sem áll: mert olyanok is vannak qualifikálva a szavazásra, kiknek semmi adójok nincs. Ha valaki például ügyvéd, de minthogy nincs jövedelme, nem fizet adót: bir szavazati joggal; míg más, ki szinte ügyvéd, s még talán más qualificatióval is bir, s házai, földei is vannak ; de azok egyikétől, vagy másikától nem fizette meg adóját: nem fog birni szavazati joggal. így például azok, kik régi jogon vannak qualifikálva a szavazásra, ha semmi adójok nincs: e törvény értelmében jogosan gyakorolják választási jogukat; ha van vagyona is: lehet, hogy kimarad. A jobb oldal tisztelt tagjai igen helyesen kifejtették, hogy vannak sokan, kik a jogrend föntartása iránt nagyobb mértékben vannak érdekeíve, mint mások, és mégis ezek közül e pont benmaradása folytán sokan ki fognak maradni a lisztából. Tehát Paczolay képviselő ur második okoskodása sem áll. Paczolay képviselő ur nekem azt felelte, hogy az 1848-iki törvényhozás nem hozhatta be azt, hogy aki nem fizette be adóját, ne bírjon szavazat-joggal; mert akkor még az átalános teherviselés nem volt kimondva, és így sokan voltak, kik semmi adóval sem bírtak. Nem is mondom én, hogy az 1848-iki törvényhozás hibázott, midőn ezt be nem hozta. Én azt mondtam, hogy miután e törvény csak az 1848: V. törvényezikk magyarázatának mondatik: semmiké]) sem illik bele az, hogy a ki adóját meg nem fizeti, ne birjon szavazati joggal; mert hiszen az 1848-iki törvényben erről szó sincs. (Helyeslés bal felöl.) Tisztelt képviselőház! Most még csak egy pár megjegyzést kívánok tenni Szilágyi Dezső képviselőtársunk szavaira. (Halljukl) Szilágyi Dezső képviselőtársam velem együtt tagja volt a központi bizottságnak, s mint a központi bizottságnak tagja, az ezen bizottság keblében történtekről is mondott némi dolgokat; különösen szemünkre vetette azt nekem és ott lévő elvtársaimnak, hogy mi a központi bizottságban akkor, mikor a pénzügyminister urnák ezen törvényjavaslatban proponált azon jogát, tudniillik, hogy ő haladékot adhasson a hátralékosoknak, és hogy ezen haladékadás folytán azok gyakorolhassák választói jogukat akkor is, ha nem fizetik meg adójokat, elvetettük : — nem állottunk elő azon módositványnyal, melyet Kerkapoly képviselő ur nekünk ajánlott. Én, tisztelt ház, tökéletesen elég időt látok még arra, hogy azon módosítás behozassék akkor, mikor ezen §. letárgyaltatott ; mert akkor látjuk meg, hogy lesz-e szükség e mó-