Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-283

28S. országos ülés Julius 25. 1874. 365 elv, azon elmélet és azon doctrina, melyet Pulszky Ágost és Eötvös Károly képviselő urak a jelen §. 5-ik pontját, illetőleg a választási törvényre nézve fölállítottak, azon nagy állami elvtől, melyből eddig a választási jogot illetőleg Európának minden országának törvényhozása kiindult. A tisztelt képviselő urak ugyanis azon uj elméletei, tételt és elvet állítottak tói, hogy nem gyakorolhatja jogosan választói jogát, a ki azzal járó kötelességét nem teljesiti, vagyis, a ki adóját meg nem fizeti. Tisztelt ház! Megvallom, hogy azon nem csodálkozom, hogy ezen elvet a tisztelt képviselő urak állították föl; hanem azon már igenis csodálkozom, hogy ezen tételt, ezen elvet Kerkapoly képviselő ur és maga a tisztelt pénzügyminister ur elfogadták és adoptálták; csodálkozom azért, mert én ugy tudom, tisztelt ház, és ugy tanultam, s azt hiszem, nem roszul tanultam, hogy Európa minden országaiban a választási jogot illetőleg abból indul ki a törvényhozás, s a választást azért kötötte bizonyos qualificatiohoz, hogy az állampolgároktól az állam irányában a rend föntartására nézve biztosítékot nyerjen; biztosítékot a rend föntartására nézve, s nem, mint Kerkapoly képviselő ur mondta, az állam iránti kötelesség teliesítésére. S ebből a nagy állami elvből kiindulva aztán Európának minden törvényhozása és mi is, tudniillik a mi törvényhozásunk a választókat a a polgárok azon osztályából igyekszik kiszemelni, a mely osztály legtöbb biztositékot nyújt arra nézve, hogy szereti a rendet. A választói jog tebát ezen nagy állami elv szerint, tisztelt ház, tulaj donképen nem az adócensushoz, nem az adófizetéshez ; hanem a rend szeretetéhez van kötve, és épen azért a választói jogból folyó kötelesség nem az, hogy a választó adóját megfizesse, hogy adóhátralékban ne maradjon; hanem a kötelessége az, hogy rend- és béke-szerető képviselőket válaszszon. Ezen állításomat, tisztelt ház, igazolja az is, hogy, mint méltóztatnak tudni, még mai napság is minden meghívó királyi levélben benne van, hogy rend- és békeszerető képviselők választassanak, és azért foglaltatik benne: mert a választási jogból kifolyó kötelesség nem az, hogy a választó az adót megfizesse, hogy adóhátralékban ne maradjon; hanem, hogy rendes béke-szerető képviselőt válaszszon. Csodálkozom tehát, hogy Kerkapoly képviselő ur s a tisztelt pénzügyminister ur ezen nagy állami elvtől eltérőleg ezen elméletet fogadták el; mert méltóztassanak meghinni, hogy ha ezen elvet fölállítják : bizonyosan siettetni fogják az átalános szavazat behozatalát, melyet Simonyi Ernő képviselő ur ajánlott. Én tehát, mondom, csupán azon igyekeztem, hogy kimutassam, hogy az emiitett képviselő urak mennyire eltérnek azon elvtől, melyet minden törvényhozás követett, és én ezen nagy állami elvtől nem kívánván eltérni, szavazok a különvéleményre. (Helyeslés bal felől.) Végre még azon kéréssel fordulok a tisztelt kormányhoz, hogy ne méltóztassék ezen nagy elvet föláldozni a pártérdekeknek; ne méltóztassék ezen elvet föláldozni némely képviselő szereplési viszketegének; ne méltóztassék föláldozni némely jobb oldali képviselő reactionarius tendentiájának. Még egyszer pártolom a különvéleményt. (Helyeslés bal felől.) * Huszár Imre jegyző : Simonffy Kálmán ! (Nincs itt l) Elnök: Tisztelt ház! Szólásra senki többé följegyezve nem lévén: a 12. és 108. §§. fölött a tanácskozás be van fejezve. Hátra vannak még azok, kiknek a 126. §. ad jogot a szólásra. Ezennel fölszólítom az illető képviselő urakat : kivánnak-e ezen jogukkal élni, vagy sem ? Szeniczey Ödön előadó (Efálll) Föltételesen elállók! Péchy Tamás: Tisztelt ház! (Eláll\) Bocsánatot kérek, tisztelt ház, ha magam tettem volna az indítványt, teljesíteném kívánságukat; de miután az osztály nevében tettem : nem érzem magamat följogosítva arra, hogy elállják. (Halljuk! bal felől.) Tisztelt ház! Már akkor, midőn a különvéleményt indokolni szerencsés voltam, előre láttam, hogy ezen §. mellett, mely különben nem oly nagyfontosságú a maga horderejét tekintve, s valósággal nem egyébre való, mint a visszaélések megállapítására egyrészről, másrészről pedig a polgárok chicanirozására: igen nagy horderejű elvek fognak e házban védelmül fölhozatni és e részben véleményem tökéletesen igazolva lön. Igaz ugyan, hogy az egyik ok, melynek fölhozatalát előre láttam, csakhamar elesett; mert maga az igen tisztelt pénzügyminister ur elismerte azt, hogy ennek pénzügyi eredményei nem lesznek, és ezt utána természetesen senki sem hangoztatta. De a másik ok, a melyet Kerkapoly, Paczolay képviselő urak, s a jobb oldal minden szónoka, különösen pedig Szilágyi képviselő ur hangoztatott, tudniillik a politikai morál hirdetése: igen nagy hullámokat vert. Méltóztassanak megbocsátani, ha az idő rövidsége daczára némely észrevételeket kell tennem azokra, a miket Paczolay és Szilágyi képviselő urak mondottak. (Halljuk]) Paczolay képviselő urnák kénytelen vagyok arra, a mit a Nógrádraegyében történtekre nézve fölhozott, midőn azt monda, hogy a coalitio nem inmoralitás, hiszen itt is coalitiot akartak kötni a pártok, s igy Huszár tisztelt képviselő ur nagyot hibázott, midőn azt, mint inmora-