Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-271

32 271. országos ülé nyosnak tartaná az ország lakosainak többségére nézve. Ha az nem igazságos és nem méltányos, a mint különben onnét is látszik, mert egynegyed század óta nem tudta megnyerni a többség tetszését: akkor ne vezettessük magunkat félre álproféták és önző informátorok által, hanem legyen bátorságunk igazságosoknak és méltányosoknak lenni Erdély irányában. Eddig azoknak a törvényeknek súlya az erdélyi volt országgyűlést nyomja, ezentúl a felelősséget le vesszük Erdély vállairól, és Magyarország lesz felelős isten és világ előtt azért, hogyha az ország egyik részében igazságtalanság fog bekövetkezni. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék módositványomat, mely eként hangzik elfogadni: „Az első bekezdés 1. és 2. soraiból ezen szavak: „ Az ország ezen részeiben, melyekre az 1848: V. törvényczikk hatálya kiterjedt" hagyassanak ki; a 4-ik bekezdés 7-ik sorában pedig e szó előtt: „nyolcz" következő szavak szúrassanak be: „ugyaz ország azon részeiben, melyekre az 1848. erdélyi II. törvényczikk hatálya kiterjedt." Huszár Imre jegyző (olvassa a módositványt.) Szapáry Gyula gróf, helügymillister: Tisztelt ház! Mindenek előtt Gál Mihály képviselő urnák, azon kérdésére akarok felelni: vajon miért vannak fölvéve a Hajdúkerületekre nézve azon intézkedések, melyek a 4-ik §-ban foglaltatnak? Bátor vagyok a következőben válaszolni. Igenis tudom azt kötelességem szerint, hogy a Hajdúkerületek községei rendezett tanácsú városok; de tudom azt is, hogy azért még sem fölösleges ezen rendelkezés a törvényben, mert a községi törvény értelmében azon városok, melyek rendezett tanácscsal birnak: nagy községekké is változhatnak, a törvényben tehát providealni kellett ezen esetről. Ez tehát az ok és helyes ok, amiatt ezen intézkedés a törvényjavaslatba fölvétetett, és kérem a tisztelt házat méltóztassék ennélfogva a szövegezést e tekintetben változatlanul meghagyni (Helyeslés jobb felől.) A mi Horváth Sándor képviselő urnák hozzám intézett kérdését illeti, hogyan értetik a közös birtok? Van szerencsém saját fölfogásom szerint ezen szavak értelmét előadni. Fölfogásom szerint ezen a törvényjavaslatba az 1848-ik törvényekből át vett intézkedés nemcsak arra vonatkozik, hogy közös tulajdonnal birnak azok a kik bizonyos birtokot hitveseikkel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel birnak; hanem azokra is, kik a birtokot közösen kezelik közösen bírják, és ez fölfogásom szerint a törvényjavaslat jelen szövegezéséből is világosan kivehető, mert ott ki van mondva különösen is: „a kik ily birtokot kizáró tulajdonul birnak", s hozzá van azután téve, „vagy hitveseikkel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak." Ezen kitétel Julius 12. 1874. kifejezi azt, hogy nem kívántatik a telekkönyvileg bejegyzett közös-tulajdon. (Helyeslés.) Kemény Gábor báró: Tisztelt ház! Legkevésbé sem vonom kétségbe, hogy Sz.-István a maga idejében nagy államférfiú volt s nem vonom kétségbe azt sem, hogy mindnyájan emberektől születvén, vagy ha elfogadjuk a Darwin theoriaját, nemcsak sok száz; de sok ezer évre viheti vissza, mindenki geneologiájáf. Mindazáltal azonban, hogy azokat elismerem, igen sok minden van Cozma képviselő ur beszédében, miket nem tehetek magamévá. Nem kívánok az egész beszédre kiterjeszkedni: helyen lesz ez sok tekintetben akkor, midőn az 5. §. lesz szőnyegen. De miután különben, ha jól értettem, a képviselő ur indítványa oda megy ki, hogy az 5. §. egészen mellőztessék: én ezen indítvány helytelenségét és a mostani adócensusi kulcs megtartásának szükséges voltát kívánom pár rövid szóval indokolni. Azt mondotta tisztelt képviselő ur, hogy leghelyesebb volna Erdélyre a partiumi kulcsot alkalmazni, mint a mely az erdélyi viszonyokhoz leginkább hasonlít. Hogy Magyarország részei közül leginkább a partium viszonyai hasonlítanak az erdélyi viszonyokhoz, az áll; de én magából Erdélyből sem tudnék egyetlen oly részt kimutatni, mely átalános minden ottani vidékre alkalmas kulcsot volna képes nyújtani. Erdélyben van például föld, melyből egy hold adója 4 krajczár, és van föld, melytől holdonként 2 frt adó fizettetik. Ha valaki ez utóbbiból 4 holdot bír: már választó; mig a másikból nem is tudom hirtelen kiszámítani: hány holdnyi birtok kell, hogy ennek alapján nyerje meg a választói jogot. Méltóztassanak meggondolni, hogy Erdélyben sokkal nagyobb birtok területtel kell birnia annak, a ki a birtok alapján kap választói jogot; de Erdély földviszonyai mások, Erdélyben nincs annyi művelhető szántóföld, mint Magyarországon, és ott nem az a kérdés, hogy 30, 40 vagy hány holdat bír valaki; hanem az, hogy abból a 30, 40 holdból 10, 20 vagy hány hold művelhető és hány hajt nagyobb hasznot, a mint Magyarország nem egy részében a dolog áll. Erdélyben a jövedelem nem oly elérhetlen magasságú, mely a választói qualificatiot megadja, mert a jelen gyakorlat szerint 4—8 hold föld megadja a 8 forint 40 kr adót és a választói qualifikátiot. Én ennélfogva Cozma Parthén képviselőtársam módositványát nem fogadom el; a 4-ik §-t változatlanul hagyatni és Erdélyről az 5. §-nál kívánok intézkedni. (Helyeslés.) Majoros István: Tisztelt ház! Minél tovább haladunk e törvényjavaslat tárgyalásában, minden egyes szakasznál azt tapasztaljuk, hogy azon alaptalan indokolások, melyekkel e törvényjavaslat