Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-283
362 283. crszágos ülés Julius 25. 1874. laltaük, hogy a túloldalon ülő képviselő urak választói nem fognak eleget tenni kötelezettségöknek. (Fölkiáltások bal felől: Es nem áll! Ez nem következik belőle*. Helyeslés johb felől. FőlMáltások: Be ugy van!) Mert hiszen, ha pontosan fognak átalában a választók kötelezettségöknek eleget tenni: akkor sem nekünk, sem önöknek nem ad előnyt; és azért, ha reánk hasznot ruház: a különbségnek abban kell állnia, hogy a mi választóink eleget tesznek kötelezettségöknek, az önökéi nem. (Ellenmondás bal felől.) Mindaddig, mig a túloldal azt hihette, hogy a haladékok osztogatása által módjában lesz a kormányon ülő pártnak saját választói részére kedvezményt adni: mindaddig jogosult lett volna e nézet; de mihelyt a törvényjavaslat ugy módosíttatott, hogy semminemű haladékadás nem ment föl a hátralék következményeitől, (FőlMáltások bál felől: Hol van ez mondva?) midőn bizonyos az, hogy azon része az adónak, melyre haladék adatott, lefizetettnek nem tekinthető: pedig a javaslatban foglalt szerkezetnek ez a kétségbevonhatlan értelme; most már annak a nézetnek, hogy e §. az uralkodó pártnak használ: csak azon föltevés mellett van értelme, ha bizonyos az, hogy az uralkodó párt az, mely az adót pontosabban fizeti meg. És ha a túloldalon ülő urak azon nézetben vannak, hogy ezen §. értelme kétes, s hogy haladékok adása által lehetséges lesz a törvény értelmezését oda vinni, hogy azon adó is lefizetettnek lesz tekinthető, melyre nézve haladék adatott, ha ezen aggodalmuk komoly : miért nem nyújtanak be e tekintetben módositványt ? Hiszen a mi oldalunkról ismételve kijelentettük, hogy az önök megnyugtatására azt el fogjuk fogadni. (Helyeslés jobb felől.) De mi nem teszünk ily módositványt, mert hogy mi a törvény értelmét világosnak és határozottnak tartjuk, mi a törvényt grammatikáikig s logikailag ugy magyarázzuk, hogy ha haladékot nyer, és nem fizet az illető: akkor nem gyakorolhatja választói jogát. Módositványt annak kell tenni, a kinek aggályai vannak. A mi kötelességünk hozzájárulni, hogy önök meg legyenek nyugtatva. (Helyeslés jobb felől) íme mi kifejeztük ezt, és ha önöknek aggályaik vannak, miután nézetünket kifejeztük, és önök abban kételkednek: ugyan kérem, miért nem teszik próbára ? (Nyugtalanság a bal oldalon. Helyeslés jobb felől.) Ha az az aggodalom csakugyan komoly, hogy tudniillik e §-sal ilynemű visszaélés történhetik: miért nem ragadják meg készségesen az alkalmat arra, hogy az ilyen visszaéléseknek eleje vétessék ? Minthogy mi készségünket nyilvánítottuk az ily módositványhoz hozzájárulni: csak önökön múlik, hogy az a törvénybe belejöjjön. (FőlMáltások bal felöl: Miért nem teszik önök?) Azt nem lehet kívánni, hogy ily módositványt mi tegyünk, és pedig egyszerűen azon oknál fogva nem, mert mi ismételve kijelentettük, hogy a törvény értelmét világosnak és határozottnak tartjuk, és ez iránt aggályokat nem érzünk. (Mozgás bal oldalon.) Azt akarják talán, hogy mi ily módosítván/ behozatala által bevalljuk, hogy eddig nem voltunk őszinték? (Helyeslés jobb felől.) őszinteségünket, és az önök aggodalmaik iránti méltánylásunkat fogjuk tanúsítani az által: ha egy ily értelemben jövő indítványhoz mindnyájan csatlakozunk. Egyébiránt nem szokásom a központban történt dolgokat akár való, akár elferdített színben a ház elé hozni. De tisztelt barátaim a túlsó oldalon, kikkel szerencsés voltam ott együtt tanácskozhatni a törvényjavaslat fölött, emlékezni fognak reá, hogy a haladék iránti határozmány, mely az osztályok némelyikének utasítása folytán benhagyatott: a központi bizottságban az ő beleegyezésökkel kitöröltetett, és ha jól emlékszem, ők akkor a törvény ezen pontjainak értelme iránt kételyt nem támasztottak. (Mozgás a bal oldalon.) Nagy György s Ez már nem egyezik meg az igazsággal. (Mozgás a bal oldalon.) Szilágyi Dezső: Hogy mi volt a tisztelt képviselő ur lelkében, azt nem tudom: meglehet, hogy kételyekkel volt teletömve. De hogy e kételyeit a törvény értelme iránt nem fejezte ki, hogy indítványt e kétes értelem elhárítására nem tett: azt, mint tényt, határozottan állithatom. Én pedig nem a belsőt, nem a veséket kutatom; hanem tények után indulok. (Élénk helyeslés jobb felől.) Még egy megjegyzést kívánok tenni. (Halljuk!) Engem a túloldalon a törvényjavaslat ellen fölhozott érvek igen sajátságosan érintettek. Hallottam egyik tisztelt képviselőtársamtól azt, hogy a legveszedelmesebb politikai következése ezen javaslatnak az lesz, hogy az megöli a politikai érdekeltséget. Hogy miben áll ez a politikai érdekeltség: ezt a tisztelt képviselőtársam azután megmagyarázta, hogy amúgy is oda jutott a polgárok legnagyobb rés^e, a mint magát kifejezte, — hogy csak pénzért gyakorolja választási jogát, — és azután mintegy kiegészítéséül ezen tételnek hozzátette, hogy miután a független elemeket kell a választók közé fölvenni: ezen törvényjavaslat azért is rósz, mert e szerint biztosan csak a hivatalnokok lesznek választók, a kikre nem bizzák az adó megfizetését, hanem előre levonják fizetésökből. Most, tisztelt ház, méltóztassanak ezen érvelést összevetni azon érveléssel, melyet Debreczen város tisztelt képviselője mondott. Egyik tisztelt képviselő ur szerint ezen törvényjavaslatnak az a hatása, hogy megöli a politikai érdekeltséget ; mert az emberek eddig pénzt kaptak, ha szavazni mentek: most azt kívánják, hogy még ők fizessenek adót,
