Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-283

-S3. országos fiMs Julius 25. 1674. 255 latkoztatni, a ki azt maga is képes megtenni; és én nem hiszem, hogy találkozzék az országban pénzügyminister, a ki a múlt évi és igy a legközelebbi választást nyolcz hónappal megelőzőleg, az adóhátralékosoknak adójok befizetésére engedélyt vagy időhalasztást merne adni; mert ha az ország többsége adóját nem fizetné be: megszűnnék az államélet. Ez tehát kivihetetlen ép ugy, valamint az is, hogy a törvénynek ezen pontja egyedül a szavazatok megvásárlására adna alkalmat, és mondhatom, hogy — mert a választási mozgalmakban nekem igen hossza időn keresztül volt szerencsém résztvenni saját káromra, hosszabb időn át mint Tisza Kálmán képviselő urnák, — a választásoknál oly eljárást egész életemben nem tapasztaltam, a melynél fogva valaki a szavazást megelőzőleg már nyolcz hónappal iparkodott volna a szavazókat megvásárolni. Ha valaki előbb fizeti ki valakinek adóját: az annyit tesz, mint jótékonyságot követni el; de az, hogy ez által biztosítsa magának valaki részéről a szavazatot : alaptalan föltevés és remény. Én, tisztelt ház, épen azért kívánom, a 12-ik §. ezen pontjának ily módom fölvételét, mert ez által meg lesz akadályozva az, hogy valaki a szavazók hátralévő adóját lefizetvén, ez által vesztegessen. Egészen máskép állana a dolog, ha az állana, a mit Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur tegnap fölemlített, hogy tudniillik elégséges volna az adót a választások előtt kifizetni. Ez azonban a törvény rendelete szerint nem elégséges ; mert az előző évi adónak már a választók névjegyzékének összeállításánál kell kifizetve lenni: mert ha nincs kifizetve, akkor az illető a lisztába nem vétetik föl. (Helyeslés jobb felold) Tehát ez által eleje van véve a választásoknál előfordulható vesztegetéseknek. (Helyeslés jobb felöl.) Ennélfogva az én erős meggyőződésem az, a mint ezt már szerencsés voltam egyszer kifejteni, hogy ezen intézkedés, ha ezt törvénybe fölveszszük: fogja a törvénynek legértékesebb és becsesebb gyöngyét képezni; (Derültség bal felöl.) sőt jót állok, ha a tisztelt urak azon az oldalon (szóló a bal oldalra mutat) jönnek a kormányra, magok a tisztelt urak sem fogják kitörölni a szakasz e pontját, a mi látszik Tisza Kálmán képviselő urnák tegnapi beszédén. Ugyan kérem, ha ez a pont olyan sérelmes lett volna, mint a minőnek tisztelt képviselőtársaim egynémelyike részéről festettéit: én nem hiszem, hogy oly nyugodt lélekkel beleegyezhetett volna ezen törvényjavaslatnak törvénybe iktatásába. Hiszen a múlt országgyűlésen tárgyalt törvényjavaslat sokkal kedvezőbb volt önök részére, s mégis, nem tudom micsoda veszélytől félve ellenezték és agyonbeszélték. íme itt a tapasztalás azt mutatja, hogy ezen törvényben semmi olyan nem foglaltatik, a mi érdemessé tenné a törvényjavaslatnak törvénynyé való válását megakadályozni. Egyébiránt akár hogy fogják tagadni; de az ez egy kétséget nem szenved, hogy a rendes adófizetők, kik az ország legnagyobb terhét viselik, — mert ne gondoljuk, hogy azzal, hogy a hátralékos 6°/

0-ot fizetik, kártalanítják a kincstárt az adóhátramaradásáért, — oly pressiot gyakorolnak tisztelt képviselőtársaimra is, hogy a rendes adófizetők miatt nem merik az egész törvényjavaslatot elvetni. Ez lévén véleményem, kérem a tisztelt házat méltóztassék a 12-ik §-t, különösen annak 5-ik pontját elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Szederkényi Nándor: Tisztelt ház! Midőn az előttem szóió tisztelt Paczolay képviselő ur beszédét megkezdette : ugy voltam vele mint az álarczos bálban, midőn egy álarczos belép. Legelőször azt vizsgálja az ember, vajon ki lehet az, kivált akkor, midőn homlokára írva hordja ezen négy számot 1S48. Hanem ugy jártam vele, hogy a mint megfordult, véletlenül a hátán azt látom fölírva, hogy reactio. Mert hiszen ő maga elárulta ezt legelső szavaival. A tárgyalás alatt lévő §. 1-ső pontját ugy állította föl, hogy miért neheztelünk ezen pont ellen : hiszen ez tisztán az 1848-iki törvényből van átírva. Ezen pont nem mond többet, mint a mennyit az 1848-ki törvény mond. Hát hiszen, ha csakugyan nem mond többet : miért nem volt szükség akkor ugy körülírni? Miért idézték az 1848-iki törvényből az illető szakasz betűit? Azon sorokat miért nem vették át, miért nem iktatták csak egyszerűen ide ? Ha ezt teszik mindenesetre elérték volna vele azt, hogy a tárgyalások sokkal rövidebbek lettek volna, mint most. Hanem tisztelt ház, Paczolay képviselő ur továbbmenve ott, hol a sajtó vétségről van szó : már kiejtette kezéből az álarczot. melyre az 1848 van írva, és körültekintvén, nem látván mentségére az 1848. törvényeken semmit, folyamodott saját keble sugallatához, s azt mondta, hogy ő nem látja illendőnek, hogy a börtönből kilépettekkel együtt legyen képviselő. Bátor vagyok neki megjegyezni, hogy akkor, ha a tisztelt képviselő ur nagyon kényes helyzetben érzi magát, ha börtönből kilépettekkel van együtt: akkor e házban igy roszuí találhatja magát, mert itt nagyon sokan vannak olyanok, a kik börtönből léptek be, ha nem is egyenesen léptek ide be, -— de börtönben ültek s arra azok büszkék s azt hiszem annyira büszkék lehetnek, hogy Paczolay képviselő ur kellemetlen érzete őket egyátalában nem háborgathatja. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Továbbmenve, Paczolay képviselő ur, ugy beszélt a házban az adófizetésről, mintha itt Magyarországon nem is fizetnének adót. Ha egy idegen a karzaton hallgatta beszédét, körülbelől ugy tünhe45* *