Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-283

25C 283. országos ülés Julius 25. 1874. tett föl neki, hogy különös egy ország ez a Magyarország! íme a választási törvényt tárgyalják és Paczolay az adóról beszél: még pedig oly módon, mintha ott nem is fizetnének adót; mintha adótörvények sem volnának; mintha ott, mit tudom én miféle ellenszegülések volnának az adóbefizetés ellen. És körülbelül ugyanazt magyarázta tegnap Kerkapoly képviselő ur, kinek beszédére majd később rátérek. Paczolay urnák most csak annyit jegyzek meg, hogy ugy látszik elfeledkezett arról, hogy az országban mai napig is igen szigorúan szedetnek az adók: s ha azok még sem folynak be oly mérvben, mint kellene: nem az az oka, hogy nem akarják fizetni; hanem az, mert nem képesek fizetni: az akarat hiánya és a lehetetlenség közt pedig nagy a különbség. (Helyeslés a szélső bal felöl.) Tisztelt ház! Azon érvekre, melyek ezen törvényjavaslat támogatására a lefolyt vita alatt fölhozattak, már igen igen terjedelmesen és részletesen meg van felelve, s reducáltattak a magok értékére. Körüíbelől három pont körtü forgott az érvelés, az egyik a külföldre, más alkotmányok példájára való hivatkozással akarta ezen §. létrehozatalának szükségét bebizonyítani, a másik különösen mint most Paczolay képviselő ur is, az adó nem fizetés miatt akarja e törvényt létrehozni. A mi a külállamok példájára való hivatkozást illeti, azt különösen igen sikerülten szedte apróra tegnap Simonyi Ernő képviselőtársam, s én csak annyit jegyzek meg, hogy más államok példájára való hivatkozásnál, ha az á-t kimondják, mondják ki a b-t is. Különösen Belgiumra szeretnek hivatkozni : mintha Belgium volna a világ legtekintélyesebb állama. Én is nagy tekintélynek tartom Bel- i giumot, nagy tekintélynek különösen Magyarország előtt: azért, mert midőn Belgium ezen törvényt 1831-ben hozta, melyre Szilágyi képviselő és többen hivatkoztak, tett még egy nagyfontosságú intézkedést is, azt, hogy azon évben mondotta ki Belgium Hollandiától való függetlenségét és önállóságát. Előzzék meg önök is ezen törvényt, ezen §-t ilyen ténynyel és akkor üdvözölni fogom e törvényt. (Helyeslés a szélső bal oldalon) Kerkapoly képviselő ur különösen irta körül azon érvelését, hogy ezen §. létjoga abban van, mert Magyarországban az adót nem fizetik &> Magyarországon minden módot föl kell használni arra, hogy a nép az adófizetésre tanittassék. Már tisztelt ház emiitettem azt, hogy az adófizetésre vonatkozó szigorú törvényeink vannak; vagy ha azok nem helyesek: méltóztassék arra külön törvényt alkotni, és azt itt tárgyalni fogjuk. De az adó nem fizetésre vonatkozó hiányok miatt legkevesebb oka van a házban panaszkodni Kerkapoly volt minister és képviselő urnák ; mert ha az adót meg nem fizetik, most Magyarországban ugy a mint kellene, annak oka senki más, mint Kerkapoly volt minister ur. (Helyeslés a szelő bal oldalon.) Igen rég óta kéri Magyarország népe, hogy megrongált magánügyi bitelének érdekében államilag tétessék intézkedés, számtalan fölíratok érkeztek e tekintetben akkor, mikor Kerkapoly volt a pénzügyminister: tett-e valami állami intézkedést ? Semmit. És utóda Ghyczy Kálmán nyilatkozatában elismerte itt a házban, hogy Magyarország megrongált magánügyi hitelének helyre nem állításáért, illetőleg az önálló magyar bank föl nem állításáért, ha valaki okozható: előde okozható, mert a kedvező alkalmat elmulasztotta; most pedig az idők kedvezőtlenebbek arra, mint akkor voltak. És ime Kerkapoly képviselő ur beszélt kötelesség teljesítéséről, mit ő maga nem teljesített. (Fölkiáltások a szélső bal oldalon: ügy van\) Igen terjedelmesen fejtegette a jog és kötelességre vonotkozó fogalmat Kerkapoly képviselő ur ; körüíbelől ugy beszélt, mint az absolut időkben beszéltek itt Magyarországban az 50-es években, mintha az állampolgár nem volna egyébre való, mint arra, az akkori jelszó szerint: munkálkodni és adót fizetni. Hát hiszen a kötelesség teljesítése első az állam-polgár előtt, csakhogy akkor minden állampolgár teljesítse kötelességét; teljesítse a szántóvető odalent épen ugy, mint a képviselő, s a minister is teljesítse mindazt, melyeknek teljesítése hivatásában áll. És e tekintetben Vidliczkay képviselőtársam igen szépen és okadatolva sorolta elő azt : vajon itt a bársonyszékben teljesítették-e a kötelességet az állam iránt, és így a nemzet irányában jogosultak-e oly szemrehányást tenni, milyet tegnap Kerkapoly képviselő ur is tett. De ha e házban mindenki jogosult arra, hogy szemrehányást tegyen a nemzetnek, ha mindenki jogosult arra, hogy a nemzetet a világ előtt így pellengérre állítsa, mint ő tette, mondván: hogy a magyar nép nem fizeti az adót, és azért szükséges bevenni a törvénybe ezen §-t, mely kívül esik az adófizetés körén : ha mindenki jogosult is erre, Kerkapoly volt pénzügyminister nem. És miért ? Azért, mert az ő ministerkedése alatti intézkedések vitték a nemzetet oda, hogy az adót ma nem képes fizetni. Megmondom hogyan. Hiszen évtizetek óta panasz panaszra halmozódott azon rendszer ellen, mely jelenleg fönáll. Az adófizetőket nem az adó-összeg öli meg csupán ; hanem a rendszer, a mely szerint az beszedetik. A rendszer ellen pedig panasz panaszra halmozódott. Vajon Kerkapoly képviselő ur meghallgatta-e ezen panaszokat és tett-e intézkedést ? íme a 8-ik évben vagyunk, és ma olvassuk a lapokban, hogy Ghyczy pénzügyminister ur készíti az adóreformra vonatkozó terveket. Tehát csak most készíti. Kerkapoly képviselő urnák az eszében sem volt; (Fölkiáltások jobb felöl: Mind azalatt készültek]) hanem igenis tett oly intézkedéseket, melyek csaknem oda viszik