Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-283

354 283. országos ülés Julius 25. 1874. hogy ezek semmiféle néven nevezendő alapot nem is szolgáltathattak az adófizetés föltételének behozata­lára : ezt tudja mindenki. De tudja azt is mindenki, hogy 1848-ban az adót az ország legnagyobb föld­birtokosai nem is fizették. Tehát mondja meg a tisztelt képviselő ur, mikép juthatott volna az 1848-iki törvényhozásnak olyas valami eszébe, hogy az adóbefizetés kötelezettség teljesítését qualificatio­képen megkívánja a választóktól akkor: mikor a választók nagy része soha adót nem fizetett. Hisz maga az 1848: V. törvényczikk hátán hordja azt, hogy ezen választó-törvény csak egy évre hozatott, tudniillik a legközelebbi országgyűlésre, és ennél­fogva ebből valami érvet meríteni alaposan nem lehet. Sőt, tisztelt ház, még azon esetben is, ha az 1848-iki törvényhozás egyenesen ki mondotta volna is, hogy az adófizetési kötelezettség teljesítése nem mulhatlanul szükséges a választói jog eléré­sére : tagadom, hogy azért nekünk ezt most mégis a törvénybe iktatni ne lehessen. Mihelyt az ország ezt tapasztalja, hogy adójának nagy része évről-évre restantiában marad : igen természetes, hogy az or­szágnak joga. sőt kötelessége mindazon intézkedése­ket megtenni, melyek oda hassanak, hogy az adók minél könnyebben, minél hamarább befolyjanak. Ugyan, tisztelt képviselőház, minő pártfogói a szegény adózó népnek azok, kik közé mindnyájan tartozunk, a kik csak az erőhatalommal akarják az adófizetésre kötelezni'? Kérdem: vajon ezek barátjai? Azt hiszem, ezek legnagyobb ellenségei; mert hisz minden művelt, tanult embernek kötelessége, — an­nál inkább a törvényhozásnak, — minél többször han­goztatni azt, hogy mindenki fizesse meg adóját, a nélkül, hogy az tőle erőhatalommal hajtassék be; (Helyeslés jobb felől.) mert ezzel, tisztelt ház, nem­csak hogy hamarább és gyorsabban folynak be az adók; hanem egyszersmind tetemes végrehajtási költ­ségtől kíméljük meg az ország szegény polgárait, kik bizonyosan más czélra is föl tudják használni azon pénzt, melyet különben az adóvégrehajtók napi költségeire és fuvarköltségeire fizetnének. Én tehát e pontnak a törvénybe való maradását egyenesen az adó­fizetőknek érdekében tekintem. (Zaj bal felől. Helyeslés jobb felöl) Ezek után, tisztelt ház, még csak egy pár igen rövid megjegyzést teszek. Tegnap fölszólalt Tisza Kálmán képviselő ur előadásában; (HalljuM) ő mindenekelőtt azt mondta, hogy a Deák-párt egye­seinek meggyőződéseit becsüli ; hanem egy adomát emlit föl, mely szerint bizonyos helyen egy ezredes a város polgárait meghiva, azokat nagy ebéddel fo­gadta ; de mielőtt az ebédhez ültek, az étkeket egy edényben összekevertette és ugy tálalta föl előttük. Én azt hiszem, hogy ez nemcsak reánk, ha­nem a tisztelt képviselő urakra is tökéletesen reá­iliik. (Derültség jobb felöl.) Méltóztassanak elhinni, mi is ugy vagyunk, hogy ha a tisztelt képviselő urakkal egyenként beszélünk, mind derék és loyalis ember; de ha az ülésbe jövünk, nemcsak hogy meg­feledkeznek a loyalis baráti viszonyról, hanem ököl­lel fenyegetve, és az ököllel a padokra csapva akar­nak nekünk imponálni. (Élénk helyeslés jobb felől. Zaj bal felől.) Továbbá, tisztelt ház, Tisza Kálmán képviselő ur azt állította, hogy a Deák-párt egynémely tagja azért kívánja, hogy a törvényben az ötödik pont bevétessék; mert ez által oly ingerültséget akarnak előidézni, melynek az lenne következése, hogy tud­niillik a törvény valósággal életbe ne léptessék; mert némelyeknek kifogása van a curia bíráskodása, és az állandó liszta ellen. Nekem, tisztelt ház, az állandó liszta ellen kifogásom nincs; én, tisztelt ház, a bírák irányában is sokkal nagyobb tisztelet­tel viseltetem, mintsem hogy azok ítélésében meg ne nyugodnám; hanem igen furcsának tetszik előt­tem az, hogy a képviselőház azon tagjai, kik minden nap, minden alkalmat fölhasználnak az igazságszol­gáltatásnak ócsárlására, azoknak most egyszerre oly nagy pártfogói lettek és a curiában oly nagyon meg­nyugosznak. (Élénk zaj bal felől.) Én, tisztelt ház. igen félek attól, hogy a bíróságok irányában előzetesen kinyilatkoztatott ily kifejezések talán nem is más szándékból történtek, minthogy a curiára, mely ké­sőbb a szavazóknak képességét vagy nem-képességét meg fogja ítélni: már előzetesen hatást akarnak gya­korolni, hogy ne merészeljen olyanokat kitörölni a listából, a kik baloldaliak. (Hosszas zaj bal felöl) Én, tisztelt ház. belenyugszom a curia bírás­kodásába, és elfogadom az állandó lisztát; de egy­szersmind kijelentem, hogy a mellett fogok harczolni, hogy a 12-ik §. 5-ik pontja, mint a törvényjavas­latnak legbecsesebb és maradandóbb gyöngye a tör­vénybe fölvétessék. (Élénk nevetés bal felől.) Csak nevessenek a tisztelt képviselő urak: (Halljulcl) de mondhatom, hogy a tisztelt képviselő urak neveté­sének más alapja nem lehet, mini egyedül az, hogy palástolni akarják, hogy épen talán a tisztelt kép­viselő urak választói képezik azon adófizetőknek a legnagyobb részét, (Zaj bal felől.) és a kiknek ezen §. ártalmára lehet; mert ha igy nem volna: akkor nem harczolnának ellene oly erősen. Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur, tegnap a ministerium és egyátalában azok irányában, a kik a 12-ik §. ezen pontját védelmezik, azon gyanusi­tással élt, hogy tudniillik ezen pontot csak azért akarják a törvénybe fölvenni, hogy a belügyminister helyett a pénzügyminister gyakorolhassa azon be­folyást, a melyet eddig a törvény értelmében a bel­ügyminister gyakorolt. (Halljukl) Én, tisztelt ház, másról roszabbat, mint magamról föl nem teszek. (Éíénh derültség.) Ennélfogva azt hiszem, hogy üy föltevést csak az képes a tisztelt ház előtt kinyi-

Next

/
Thumbnails
Contents