Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-270

270. országos ülés Julius 11. 1874. 17 tisztelt ház: akkor az 1848-iki törvénynek a vegyes kerületekre nézve szóló intézkedései, minden törvényhozói gondolat és minden törvényhozási alap nélkül lettek volna megalkotva; mert okszerűtlen eljárás egy törvényben vegyes kerületeket alkotni, s egyszersmind, városra és vidékre nézve különféle censust állítani föl, s hogy a városi és vidéki eensus bizonyos arányba hozassák, egészen figyelmen kívül hagyni. Egy másik szintén lényeges szempont az, hogy a házakra alapított választói jogosultság a eensus többi nemeivel öszhangban legyen. Ha az 1848-iki eensus bármely nemét megvizsgáljuk : azok mindegyike, egy szerény ugyan, de meglehetősen biztosított anyagi existentia alapja. Ez az 1848-iki eensus közös jellemvonása. Az V

4 telek, az egy segéddel állandóan űzött mesterség, az önálló kereskedés, sőt azon kathegoriak, melyek a szellemi munkával való keresést foglalják magokban: mind bizonyos megállapodott, s némi jólétet nyújtó anyagi existentia külső jelei. Ilyen volt az 1848-ban fölállított házbiríok is. Ha már most azzal a jelenséggel találkozunk, hogy a vidéki eensus főalkatrészeit képező az l

/

í telek értéke folytonosan nőtt és a városokban ennek analógját képező 300 frt érték, a pénzérték, folytonos csökkenése miatt, folytonosan lefelé száll : azon anomáliával állunk szemben, hogy az arány a eensus ezen két neme közt óriásilag megváltozott és hogy ha kezdetben öszhang lett volna, közöttük azon öszhang már régóta történeti emlékké vált vala: Ez anomáliával szemben nem lehet kétely az iránt, hogy a 315 frt értéknek betűszerinti értelemben alapul vétele egészen elütt az 1848-iki törvényhozás szellemétől, és következetesen alkalmazva, a eensnsnak akkor fölállított rendszerét teljesen fölforgatja. Érzik ezt, nagyon elevenen érzik, a kik a szabatositásnak azt a módját tartanák helyesnek, ha csak oly ház tulajdona szolgálna szavazat-jog alapjául, amely 1848-ban 315 osztrák értékű forintot ért. Be azok, kik a becslésnél a huszonhat év előtti értékre akarnak visszatérni: tulaj donképen a törvényjavaslattal egy alapon állanak; mert mit akarnak ezek? semmi mást, mint kerülő utón a 315 frt értektől megválni és annak helyébe sokkkai nagyobb értéket helyettesíteni és midőn ez a szándékuk: önként szükséges, hogy ezen érték megszabásánál azon szempontokra ügyeljenek, melyeket kiemeltem, arra tudniillik, hogy ez, tekintettel az egy negyed telek értékének időközben való emelkedésére szabassák meg, arra, hogy a városi és vidéki-census bizonyos arányban legyen, hogy a ház-eensus szintúgy külső jele legyen bizonyos szerény jóllétnek, mint az 1848-iki KÉPV. H. NAPLÓ 18!!. XII. KÖTET. eensus többi részei. Sőt azt sem hagyhatják figyelmen kivül, hogy a választói-jog alapjául szolgáló háztól fizetendő adó a eensus többi nemei után fizetendőtől fölötte ne különbözzék. Ha e szempontokra tekintettel nem lesznek: megállapodásaik minden irányt és minden alapot nélkülözni fognak. Választani kell tehát tisztelt ház, és vagy ragaszkodjunk a betűszerinti szerkezethez és akkor egy uj, 1848-ban nem ismert censust hozunk be a városokba, mely a legnagyobb aránytalanságban fog állani a eensus többi nemeivel, mely ellentétben lesz az 1848-iki törvény-szellemével és alapelveivel, mely elvisz bennünket, legalább következetesen alkalmazva, kell, hogy elvigyen az átalános szavazatjog határáig, vagy pedig el kell fogadni alapul az 1848-iki törvény-legislatorius gondolatát és akkor szó sem lehet arról, hogy minden házat, mely ma 315 frt ér, a szavazati jog alapjául elfogadjuk. Egyik a másikat kizárja, egyik a másik mellett nem állhat meg. Azok a kik a betűszerinti értelmezés útját választják, hova jutnak? Kimutatják az 1848-iki törvény ellenére, hogy a városokban minden házbirtokos • választó; holott az 1848-iki törvényhozás nem akarta minden házbirtokosnak megadni a választói jogot; azoknak csakis egy részét kívánta azzal fölruházni, és ezt ugy fejezte ki, hogy választó az: a ki 300 frt értékű házzal bír; és önök most midőn már az egy lakrészes házakat akarják a városi-census alapjául fogadni, eltérnek í>z 1848-ki törvénynek megtartásától, mert sokkal szélesebb alapon akarják a városi censust rendezni. Nekem, tisztelt ház, semmi kifogásom az ellen, ha ez bevallva és nyíltan történik, mint a hogy ez a mi oldalunkon történik. (Zajos ellenmondás bal felől.) De bocsássanak meg azon két tisztelt képviselő ur, kik oly nagyon szeretnek politikai tőkét csinálni abból, hogy ez oldalon az őszinteség hiánya mutatkozik, hogy arra figyelmeztessem őket, midőn az aj lakosztályu házbirtokosokat kívánják a szavazati joggal fölruházni : ők sem őszinték, ha azt mondják, hogy az 1848-ki törvény alapján maradnak ; mert indítványuk az eddigi legisiationak és az 1848-ki tőrvénynek ellenére roppant kiterjesztést foglal magában, és uraim, az első lépésnél nem lehet megállni; mert ha a városi censust önök ily roppant mértékben kiterjesztik, nem lesz képzelhető, nem lesz tartható ok arra. hogy a vidéki községekben minden házzal bíró zsellért a szavazati joggal föl ne ruházzanak; (Ugy van! jobb felől) nem lesz képzelhető tartható ok arra, hogy a censusnak többi részeit, melyeknek az 1848-ki törvényhozás közös gondolata szolgál alapul, melyek szerény, de biztositott existentia jelét képezik, hogy a eensus ezen többi részeit is az első lépés 3