Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-270
16 270. országos ülés Julius 11. 1874. nem találok benne veszélyt, ha meghagyjuk a censust az 1848-iki alapon. De mert látom, hogy ez e házban keresztül menni nem fog : azért, mint véleményemhez legközelebb állót elfogadom a különvéleményt és egyszersmind elfogadom Molnár György tisztelt képviselőtársam határozati javaslatát. Karassiay István í Tisztelt ház ! Belátom, hogy a jelen tárgyalás már igen hosszura nyúlt és hogy csak a tisztelt ház türelmét teszem koczkára, midőn ez alkalommal fölszóllalok; mindazonáltal méltóztassék megengedni, hogy bizonyos tekintetből a törvényjavaslat irányában álláspontomnak igazolását jelezhessem. Én azok közé sorozom magamat, kik a közszellemnek, alkotmányunknak a közszabadsággal minden esetben öszhangzásba hozatala tekintetéből a választói képességet inkább kiterjeszteni, mint megszorítani óhajtom; azonban addig is, mig a kormány akár jószántából, akár pedig a törvényhozás utasítása folytán, a becsületesség, és erkölcsies nemzeti fegyelem alatt gyakorlandó átalános szavazatjog alapján törvényjavaslatot terjesztene a ház elébe : elfogadom ezen póttörvényjavaslatot azért, mert magam is meg vagyok győződve, hogy az 1848-iki V. törvényczikk némely tételeihez magyarázatok férhetnek, és azokat szükséges bővebben szabatositani már csak azért is, hogy a törvénynek egyöntetű alkotása tétessék lehetővé. Ezt előrebocsátva, én részemről ezen törvényjavaslat 3-ik §-ának a) pontját el nem fogadhatom, el nem fogadhatom pedig azért, mert ha a törvénynyé emeltetik: akkor azok, kik 315 frt értékű háztulajdonánál fogva 1848-ban és azóta választói képességet gyakoroltak: egészen meg lennének fosztva ezen jogaiktól; márpedig én az 1848-iki törvénynek ezen legvilágosabb, leghatározottabb intézkedésénél fogva az illetőket továbbra is választói képességekben meghagyni óhajtom. Mondatik ugyan, hogy ez sok akadályokra szolgáltatott alkalmat; mert igen nehéz azon értéknek megállapítása már csak azért is, mert ezt, vagy a bíróságokra kellene bízni, melyeknek ez által teendői szaporittatnék ; vagy pedig a törvényhatóságokra, azok pedig, párt-szempontból érdekelve lévén, talán részrehajlóan járnának el. Én megengedem, hogy ez megtörténhetett, és hogy meg is történt valahol; azonban azt bizton merem állítani, hogy azon megyében, melynek egyik kerületét szerencsés vagyok képviselni: ilyen viszszaélések nem követtettek el; mert ha elkövettettek volna, bizonyosan reclamatiok is történtek volna, melyek pedig nem tétettek. Miként lehessen tehát a dolgon segíteni, hogy az előbbi állapot némileg föntartassék? azt hiszem ugy, ha törvényileg kimondatik, hogy mindazok, kik királyi városokban és rendezett tanácsú községekben, házbirtokosok: választó joggal élhetnek. Ez által eléretik azon czél, hogy mindazok, kik 315 frt értékű ház alapján 1848-ban, vagy azóta választóképeseknek elismertettek és jogaikat ez alapon gyakorolták: e jogaiktól megfosztatni nem fognak. Szerintem méltányos és igazságos, de a jogegyenlőséggel is inkább összeférő az, ha egy-két talán azelőtt nem jogosult egyén az alkotmány sánczaiba bevétetik; mintsem, hogy ezerek választói joguktól megfosztassanak. Én tehát, mint mondám azon javaslathoz járulok, mely a királyi és rendezett tanácsú városokban a házbirtokosoknak szavazat-jogot kivan adni. A mennyiben pedig ez keresztülvihető jelenleg nem lenne, hozzájárulok azon másik indítványhoz,, mely éhez legközelebb áll, hogy tudniiillik a két lakosztálylyal biró háztulajdonosok ruháztassanak föl szavazati joggal. Elnök {leszáll és helyét Perczel Béla foglalj u. el.) Szilágyi Dezső: Tisztelt ház: Azt hiszem nem tévedek a szőnyegen lévő szakasz czélja iránt, ha azt mondom, hogy ezen rendelkezésnek nem az a czélja, hogy az 1848-ban meghatározott ház census betűszerinti értelme kifejtessék ; hanem az, hogy azon törvényhozói szempont és gondolat alapján, mely e §. meghozatalánál irányadó volt, az 1848-ban fölállított házcensus a census többi nemeivel, melyek időközben szintén átalakulást szenvedtek, öszhangzásban meghatároztassék. Azok a kik a túloldalon ugy gondolkoznak, hogy itt tisztán a 315 frt értékének meghatározásáról van szó; azok e javaslatot valóban fölöslegesnek tarthatják; s legfölebb csak azt kívánhatják, hogy a becslés egyik, vagy másik módja a jelen törvényjavaslatba befoglaltassák. Egyről azonban nagy hiba volna megfeledkezni, s ez az, hogy a betűszerinti szerkezet megtartása máshova nem vezet, mint oda, hogy az 1848-ban alapul szolgáló törvényhozói szempontok teljesen fölforgattassanak, és az 1848-iki census teljesen megváltoztassák. Mert mik azon szempontok, melyek alapján 1848-ban a ház-census kétségkívül megállapittatott, melyeknek öntudatosan vagy öntudatlanul az akkori törvényhozók eljárását irányozni kellett? Nézetem szerint azok után, miket tisztelt barátom Paczolay előadott, nem lehet kétség az iránt, hogy meg akarták a városokra nézve ezen alap-censust alkotni, minő a vidékre, a kis és nagy községekre az 1 / 4 telek s az azzal hasonló kiterjedésű birtok, és nézetem szerint az iránt sem lehet kétség, hogy ha nem is teljes egyenlőséget akartak elérni, de a városi-censust a vidéki censussal, az 1 J 4L telekkel bizonyos arányban akarták megállapítani; mert ha ez sem lebegett volna előttük
