Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-275

'275. országos ülés Julius 16, 187,4, 145 todt velünk .versenyezni, és hogy nekünk ott is versenyezni kell vele : akkor még sokkal inkább áll az, hogy ott pedig, hol a romániai búza otthon van, és nekünk, ha kisebb távolságra is, de búzáinkat szállítani kell : ott bizonyosan nem fognak versenyezhetni. (Igazi Ugy van! bál felöl.) Mert a másik dilemma csak ugy állana, ha mi Stettinben otthon volnánk, ha mi búzánkat ott termeinők : mert akkor Romániának búzáját háromszáz mértföldön keresztül kellene oda vinni ; de a helyzet nem ez, hanem az, hogy 50—60—70 mértföld különbség van a szállításban köztük és mi köztünk ; mig a romániai és a bánsági búzát illetőleg, — hogy ne is mondjam, melyik kerül a termesztőnek többe, — a különbség az, hogy az egyik otthon van, mig a másikat 30—40 mértföldre kell szállítani. (Igás! Ugy van! bal felöl.) Az mondatott, hogy az a kérdés: jó-e ezen összeköttetés ? Én, tisztelt ház, ezen kérdést, hogy maga a vonal jó-e? a múlt alkalommal nem vitattam, s ez alkalommal sem szándékom vitatni; mert hiszen e fölött principaliter már döntött a ház; de legyen bár az irány maga a legjobb, ismétlem: az a kérdés, hogy jó-e, elfogadható-e és hasznos-e azon föltételek alatt, melyek mellett az most kiépíttetni szándékoltatik ? Legelőbb szabadjon erre nézve röviden a politikai argumentumra refiectálni, a mely fölhozatott, az mondatván, hogy nemcsak nemzetgazdászatilag jó ezen két vonal, de politikailag is; jó, mert egymáshoz közel hozza azon két nemzetet,mely egymás barátságára van utalva. Én óhajtom a két nemzet közt a barátságot, én óhajtom köztök az összeköttetést; de ugyan kérdem : vajon ennek óhajtandó, ennek szükséges volta épen csak ezen két vonal mellett bizonyit-e ? Én nem gondolnám, hogy az orsova-aradi vonal ne kötné épen ugy össze Romániát Magyarországgal, és az ojtozi szorosan át vezetendő ne épen ugy, mint a tömösi. Ez érv egyátalában az összeköttetés mellett bizoiryit; de egyéb vonal mellett épen ugy nem bizonyít, mint a másiknak ellene nem bizonyít. (Helyeslés bal felől.) De — mondom — én a vonalak ellen, különösen a temesvári ellen, nem szólok; mert a garantiában való könnyebbséget részemről is bizonyos határig, melyet a múlt alkalommal említettem, s épen azért most nem érintek, elismerem; inert tökéletes igaz az, hogy ha két állam egymással egyezkedik, ha az egyik fél concedálja azt, a mit a másik kivan : ennek ismét concedálni kell azt, a mi amannak érdekében van; ezt, mint a nemzetközi szerződés természetéből folyót, részemről is elfogadom. A kérdés tehát mindig csak oda redukálandó, hogy jó-e vagy nem jó-e a föltétel, mely alatt az engedély megadatni szándékoltatik, és itt kénytelen vagyok legelőször is azt nyilvánítani, hogy a mellett, hogy a mostani engedély-okmány jó : azon érvet nyomósnak nem fogadhatom el, hogy jobb, mint KÉPT. H. NAPLÓ. I85. XII. KÖTET. az 1872-iki volt; mert ez is csak annyit bizonyít, hogy az roszabb volt ennél; de hogy ez jó : azt egyátalában nem bizonyítja. (Derültség. Helyeslés bal felől.) Én ma sem tartom, épen ugy, mint a minap nem tartottam jónak ezen engedély-okmányt: mert, ismétlem, az egyidejű kiépítést nem tartom benne biztosítottnak. Az igen tisztelt pénziigyminister ur feleletében ismét olyat mondott erre, a mi tökéletesen igaz, a mi iránt vele tökéletesen egyetértek; csak hogy abból nem derül ki az egyszerre való megnyitásnak okvetlenül bekövetkezése. Egyetértek azzal, hogy a nemzetközi szerződés szerint biztosítva van, hogy mindkét kapcsolatnak négy év alatt ki kellene épülnie; egyetértek vele abban is, hogy föl sem szabad tenni Románia kormányáról, hogy a vállalt kötelezettségnek meg ne fogna felelni. Mindebben egyetértek ; de megnyugvást e tekintetben mégis csak az adhatna kifejezett aggályaimra, czáfolat csak az lehetne: ha azon kérdésemre, hogy ha azonban minden jó hiszemüség daczára bármely okon a tömösi vasút -el nem készülhetne, van-e jogában az osztrák állani-vasut-társulatnak az orsova-temesvári vonalat megnyitni vagy nem; ha erre a kérdésemre azt felelhetné a ministei", hogy nincs joga reá: akkor biztosítva volna az egyszerre való megnyitás; de ennek az engedély-okmányban benne kellene lennie. (FölMáltások bal felől: Igaz! Ügy van l) Mert végre is minden jó szándék mellett, és tekintettel arra, a mit a tisztelt pénzügyminister ur emiitett, tudniillik mind a mi, mind Romániának nem épen brilliáns pénzügyi helyzetére, mindkét fél hona fidese mellett is az általam most ismét említeni nem akart factorok behatása mellett — lehetséges a tömösi vasút elhalasztása: mig a másiknak megnyitása kétségkívül biztosítva van. A tisztelt pénzügyminister ur a differentialis tarifákra nézve kifejtette, hogy azok hosszabb vonalokon jogosultsággal is birnak. Kifejtette, hogy nem fektet rajok oly nagy súlyt, s ezt számtételekkel is demonstrálta. Figyelmeztetett azonfölül, hogy minő kétélű fegyyer volna az, ha mi azt akarnók, hogy beleavatkozhassunk a tarifák kérdésébe más államokban is; mert ekkor ugyanezen államok följogosítva lennének beavatkozni abba ellenünkben. Azt mondotta, ha mi el akarnók tiltani Románia gabonáját a világtól: ugyanezt tehetnék a mienkkel mások. Kifejtette, hogy ha erre nézve egyezmény köttetnék is: azon más országok kormányai ezen egyezményt respectálni nem tartoznának. A mi a differentialis tarifáknak a nagyobb vonalokon való jogosultságát illeti: kétségbe nem vonható, s a dolog természetében fekszik, hogy ha valamely vaspálya 100 mértföldön át szállít terhet, a szállítás aránylag kevesebb költségbe kerülvén, 19