Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-275

138 275. oi'szágos ülés Julius 16. 1874. Mert nincs társaság, mert a ministerimn e tekintet­ben nem tett lépéseket, és miután ez kitűzve nem volt : társaság nem alakulhatott, ajánlatok nem té­tethettek. Sokan azt mondják, hogy a birodalmi pálya — legyen szabad ez elnevezést használnom azért, mert ez Magyarország és Austria közt van — saját kárára nem szállíthatja le a tarifákat; mert ez által veszteséget szenved. Ez. nézetem szerint, nem áll; mert ezen pályának igen nagy osztaléka van ma is. És ha leszállítaná a tarifát: miért tenné ezt? Azért, mert azt mástól akarja megnyerni. A keres­kedelemben pedig nemcsak a fizetett árukra, hanem a mennyiségre is kell tekinteni. Ha ezen pálya egy negyed krajczárral leszállítja Temesvártól vagy Orsová­tól Bécsig a fuvarbért: ezt okvetetlenül kinyeri az által, a mit elvonna tiszai, és némi tekintetben az erdélyi pályától. így tehát nem mondhatni azt, hogy érdekei által van megakadályozva a tarifa lejebb­szállitásában. Azt mondják, hogy hiszen nem tisztán osztrák társulat azon államvaspálya, és így nem a nemzeti érdek a döntő. Megengedem, tisztelt ház, hogy nin­csen a bélyeg ráütve; de ha szellemét tekintjük: méltóztassék kicsit utána nézni, és ugy fogják találni. hogy nem igen osztrák-magyar, ha­nem inkább osztrák szellemű ezen vasút. Végre is a társulatnál nem a név teszi, hanem azon nagy hatalmak, melyek a társulatban résztvesznek. Ezen társulatban pedig majdnem minden pénzhatalom és bank benne van: tehát érdeke Bécsben van közpon­tosulva. Ennélfogva igen valószínű, hogy ha saját érdekeit nem koczkáztatja: inkább Bécs érdekei mellett lesz, s Bécsnek érdekei ellen nem igen fog cselekedni. Én, mint magyar ember, ha ily helyzetben vol­nék, hasonlókép cselekedném, s ugyanezt teszem föl a bécsiekről is, kik különben igen okos, eszes emberek; mert átalában, a hányszor velünk érint­keztek : Magyarország húzta a rövidebbet, valljuk be őszintén. Tisztelt ház! Kern vagyok pesti képviselő, de engedjenek meg, én Budapestre kereskedelem tekin­tetében igen nagy fontosságot helyezek. Mert utol­jára, hogy a kereskedelem életerőt kapjon, hogy hitele legyen: kell egy központjának is lenni, szük­séges tehát az országban egy ily kereskedelmi központ, szükséges ez az iparra nézve is. Fontosságot helyezek Budapestre, és óhajtom gyarapodását, mert mi azon helyzetben vagyunk, hogy termelünk meglehetős mennyiségben ; de fogyasztóink nincsenek elegendő számmal: mert fogyasztóink körül a legjobbak utoljára is a kereskedők és iparosok, kik gazdaság­gal nem foglalkoznak. Én tehát Budapestnek emelését óhajtom. Azt mondják, hogy majd fognak entrepotokat, és nem tudom mi mindent építeni; csak hogy nem elég az az entrepot, szükséges, hogy abban gabona is le­gyen. A kereskedelem csak akkor lesz életképes, csak akkor fogják itt Budapesten fölkeresni: ha itt mindenféle különböző minőségű árukat össze lehet halmozni. Már most, miután annak a külföldi ke­reskedőnek sokkal könnyebb lesz Bécsbe menni, mert a tarifa különbözettel, a minimalis tarifa által 16—20 mértföldet nyervén, aránylag ugyanazon áron kaphatja ugyanazon terményt Bécsben, mint Budapesten: bizonyára Bécsbe fog menni, a hol mindazon áruk föl lesznek halmozva. Sokaktól megvetéssel hallottam említeni: utol­jára is gabonánkat megveszi Kohn vagy Stern, azért nem kell azt nekünk Pestre fölvinni. Igenis vannak idők, mikor a kivitel igen nagy: akkor az a Kohn vagy Stern megveszi a gabonát az ország különböző ré­szeiben. De mikor a kereskedelem pang, mikor a kínálat nagyobb a keresletnél: akkor nagyon szük­séges, hogy legyen egy központ, s szükséges, hogy az a központ Budapest legyen. Szük­séges pedig azért, mert a mi kereskedelmünk­nek, de különösei} a mi gabona-kereskedelmünk­nek nincsen nagy hitele; mert alig van ország, a hol annyi különbözőfélét termelnek, mint Ma­gyarországban, s a hol a gabona oly nem igen tet­szetős állapotba jönne a piaczra, mint ismét Ma­gyarországban. Ezen csak ugy lehet segíteni, ha a főváros képezi a kereskedelem központját; mert itt azután kitisztított állapotban lesz a gabona ; mig eddig bizony, nem lévén meg a szükséges gépek: piaczra jő a konkolyos, üszökös gabona is. Említtetett az is, hogy Budapestnek igen sok áldozatot tett már a törvényhozás eddig is. Igaz, az a sugárút félig-meddig megvan. Igaz, ott dísz­lik az úgynevezett octogon, hanem az ember térdig­érő homokban kénytelen járni, s az is, Isten tudja, mikor lesz készen. Városokat nem lehet szép jár­dákkal, palotákkal földiszitení, hanem e czélra szük­séges, hogy a városok érdeke: a kereskedelmi for­galom növekedjék; mert a hol ez nincs : utoljára a kereskedő maga is elhagyja a várost, mert másutt többet élvezhet. És sajnálattal tapasztaljuk s e te­kintetben tökéletesen helyeslem Steiger képviselő­társunk nyilatkozatát, a mely kereskedő Budapesten megszedi magát: elmegy Bécsbe, meghagyja ugyan itt a filialeját, de a milliómos inkább Bécsben mű­ködik, s ez a Budapest csak mellékes neki. Én ennélfogva nem pártolhatom a temesvár­orsovai összeköttetést csak azért sem, mert a ke­reskedelmet elviszi innen Bécsnek. (Helyeslés bal felől) Igen nagy fontosságot helyezek, tisztelt ház, ipar tekintetében is e kérdésre. A vasutak bizo­nyos tekintetben az ipar egyik factora; mert arra, hogy egyik ország terménye a másikéval versenyez-

Next

/
Thumbnails
Contents