Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-274
274. országos ülés július 15. 1874. 123 Ezen hat pályának coneurrentiája már magában oly rendkívüli előny, melylyel a mi fővárosunk, hol concurentialis pálya egyátalában nincs : nem dicsekedhetik. Ott van Bécsben a duna szabályozás, ott vannak az entrepotok, a dockok, a csatorna, a kikötő, és ma ugy áll a dolog, hogy a legelső budapesti kereskedők, kik itt üzleteiket tovább vinni nem képesek: kiköltöznek és mennek lakni Bécsbe; (Igás! Igazi hal felől!) mivel ott a kereskedelem minden eszközét megtalálják, a mi Magyarországon egyátalában hiányzik. (Ugy van: Ugy van: hal felöl. Mozgás a johb oldalon.) Nem azt kívánja a főváros az országtól, hogy mesterséges módon emelje a főváros kereskedelmi érdekét; csak tegye meg azt, hogy azon természetes situatiot, melylyel megáldatott: ne roszabbitsa, és hogy a vidék sérelme nélkül helyes vasúti politika által gyámolitsa. A közlekedési minister ur méltóztatott, azon petitiora nézve, melyet a főváros e tárgyban a képviselő házhoz intézett, előadni, hogy tagadhatatlan, miszerint a főváros kereskedelmében hanyatlás mutatkozik. De ezen ugy lehet segíteni, hogy azon raktárak, melyeket a főváros kérvényez, értem nem az entrepokat, hanem a vasúti indóháznál emelendő nagy raktárakat, hol az áruk ideiglenesen maradhassanak: első helyen lesznek fölemelendők és a vám expositura engedélyezése által életbe fognak lépni; a többi orvoslási módot pedig közigazgatási utón sikerülend életbe léptetni. Megjegyzi azonban, hogy a főváros azon kijelentése, miszerint a buzakereskedés 21 millióról 700.000-re szállott alá nem helyes ; mert igaz ugyan, hogy leszállott 700.000 ezer forintra ; de a liszt kivitel, szerinte, a búza nemesebb alakja, emelkedett, a hiány tehát részben födözve van. Engedje meg a tisztelt ház, hogy ezen előadásra a rideg mathematicai számok fölhozásával válaszoljak, s ki fogom mutatni, hogy az ország fővárosának forgalma nem valamely véletlen körülmény és a rósz termés folytán szállott alá, hanem az eddig követett vasúti politika folytán fokozatosan hanyatlott oda, a hol most van, tudniillik jó formán semmi. A gabona-kivitel, elhagyva a kisebb számokat, tett 1865-ben három milliót, 1866-ban három millió 200.000 1867-ben öt milliót, 1868-ban hat milliót, 1869-ben négy milliót. Ugyanekkor és ez adja meg a mértéket: a kivitel Győrből, tehát egy sokkal kisebb városból tett ugyanazon években 3,100.000, 4,200.000, 4,600.000, és 1869-ben ismét 4,600.000 vámmázsát. Addig tehát, míg az ország fővárosának kereskedelme, épen mióta az imént fölsorolt vasutak megnyittattak, melyek a forgalmat a fővárosból elvonták : tetemes alább szállást mutat, addig más városoké, milyen például Győr, mely szintén nevezetes gabona-kiviteli hely : nem hanyatlott, de emelkedett. Ezt azért hozom föl argumentumul, nehogy azt mondja valaki, hogy csupán azért szállott alá a főváros gabona-kivitele, mivel rósz termés volt Ezen esetben a rósz termésnek a győri kivitelnél is éreztetnie kellett volna hatását. (Ugy van\) A kereskedelmi minister urnák állítani méltóztatott, hogy a gabona kivitele csökkent ugyan; de anynyival növekedett ennek kivitele liszt alakjában. Ismét szórói-szóra a börzéről épen most vett kimutatást használom. Ebből méltóztassék a t. háznak megítélni: vajon azon állítás, melyet a kereskedelmi minister ur tett, helyes-e ? A kimutatás igy szól: a liszt kivitel tett 1870-ben 1,807.000 mázsát 16,300.000 frtértékben1871-ben 2,600.000 mázsát 20,500.000 forint értékben, 1872-ben tehát akkor, midőn a búza kereskedés is rendkívül megapadt: tett a liszt kivitel 667.000 mázsát 8.000.000 forint értékben. Ha állana az, a mit a tisztelt kereskedelmi minister urnák méltóztatott mondani, akkor 1872-ben a búza kivitelnek leapadáaát a liszt kivitel emelkedésének kellene ellensidyozni. De méltóztatnak látni, hogy az nem történt; mert ugyan akkor a liszt kivitel is V3-ra szállt alább. Ha ezen számok meg nem győzik a tisztelt házat arról, hogy a legfőbb ideje a főváros kereskedése érdekében valamit tenni: akkor én sajnálattal adnám meg magam a sorsnak és azt mondanám: ha ezen számok nem győzik meg önöket, az én gyenge szavam bizonyosan nem fogja ezt tehetni. De meg vagyok győződve arról, hogy a tisztelt ház lesz az ország fővárosának, mint saját kereskedelmi emporiumának érdekei iránt figyelemmel és szakit azzal a vasúti politikával, melynek eredménye az lett, a mit itt számokban előadtam. Az előbb méltóztattak kétségbe vonni, különösen az itt mellettem ülő képviselő urak, hogy a főváros kereskedelmének hanyatlását én talán nagyítva adtam elő, és hogy talán ez nem is igy van. Én mint akkor is mondám, a legilletékesebb és hitellel biró nyilatkozatot fogom bemutatni. Van szerencsém tudniillik fölmutatni a budapesti ipar- és kereskedelmi kamarának 1872. évi jelentését, a mint az hivatalosan bemutattatott a kereskedelmi minister urnák, tehát a legilletékesebb közegnek a legilletékesebb közeghez intézett hiteles jelentését, a mely ennélfogva kell, hogy az igazságot tartalmazza. E jelentésnek 98-ik lapján ez áll szórólszóra: (olvassa.) A fönebbi kimutatásokból kitűnik, hogy termény kereskedőink panaszai a helybeli gabona kivitel hanyatlásáról teljesen indokoltak; mert a pesti piacz gabonakivitele az 1868-ik év óta midőn 8,755.129 mérőnyi tetemes mennyiséget ért el: folytonos hanyatlást tanusit, ugy hogy ez az 1871. évben 2,310.260 mérőre és 1872-ben 1,112.674 mérőre szállt alá. Ezen hanyatlás ugyan legalább rész16*
