Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-274

274. országos ülés július 15. 1874. 123 Ezen hat pályának coneurrentiája már magában oly rendkívüli előny, melylyel a mi fővárosunk, hol concurentialis pálya egyátalában nincs : nem dicse­kedhetik. Ott van Bécsben a duna szabályozás, ott vannak az entrepotok, a dockok, a csatorna, a kikötő, és ma ugy áll a dolog, hogy a legelső budapesti kereskedők, kik itt üzleteiket tovább vinni nem ké­pesek: kiköltöznek és mennek lakni Bécsbe; (Igás! Igazi hal felől!) mivel ott a kereskedelem minden eszközét megtalálják, a mi Magyarországon egyáta­lában hiányzik. (Ugy van: Ugy van: hal felöl. Moz­gás a johb oldalon.) Nem azt kívánja a főváros az országtól, hogy mesterséges módon emelje a főváros kereskedelmi érdekét; csak tegye meg azt, hogy azon természe­tes situatiot, melylyel megáldatott: ne roszabbitsa, és hogy a vidék sérelme nélkül helyes vasúti politika által gyámolitsa. A közlekedési minister ur méltóztatott, azon petitiora nézve, melyet a főváros e tárgyban a kép­viselő házhoz intézett, előadni, hogy tagadhatatlan, miszerint a főváros kereskedelmében hanyatlás mu­tatkozik. De ezen ugy lehet segíteni, hogy azon rak­tárak, melyeket a főváros kérvényez, értem nem az entrepokat, hanem a vasúti indóháznál emelendő nagy raktárakat, hol az áruk ideiglenesen maradhassanak: első helyen lesznek fölemelendők és a vám exposi­tura engedélyezése által életbe fognak lépni; a többi orvoslási módot pedig közigazgatási utón si­kerülend életbe léptetni. Megjegyzi azonban, hogy a főváros azon kijelentése, miszerint a buzakeres­kedés 21 millióról 700.000-re szállott alá nem he­lyes ; mert igaz ugyan, hogy leszállott 700.000 ezer forintra ; de a liszt kivitel, szerinte, a búza nemesebb alakja, emelkedett, a hiány tehát részben födözve van. Engedje meg a tisztelt ház, hogy ezen elő­adásra a rideg mathematicai számok fölhozásával válaszoljak, s ki fogom mutatni, hogy az ország fő­városának forgalma nem valamely véletlen körülmény és a rósz termés folytán szállott alá, hanem az ed­dig követett vasúti politika folytán fokozatosan ha­nyatlott oda, a hol most van, tudniillik jó formán semmi. A gabona-kivitel, elhagyva a kisebb számo­kat, tett 1865-ben három milliót, 1866-ban három millió 200.000 1867-ben öt milliót, 1868-ban hat milliót, 1869-ben négy milliót. Ugyanekkor és ez adja meg a mértéket: a kivitel Győrből, tehát egy sokkal kisebb városból tett ugyanazon években 3,100.000, 4,200.000, 4,600.000, és 1869-ben ismét 4,600.000 vámmázsát. Addig tehát, míg az ország fővárosának kereskedelme, épen mióta az imént fölsorolt vasutak megnyittattak, melyek a forgalmat a fővárosból el­vonták : tetemes alább szállást mutat, addig más vá­rosoké, milyen például Győr, mely szintén nevezetes gabona-kiviteli hely : nem hanyatlott, de emelkedett. Ezt azért hozom föl argumentumul, nehogy azt mondja valaki, hogy csupán azért szállott alá a fő­város gabona-kivitele, mivel rósz termés volt Ezen esetben a rósz termésnek a győri kivitelnél is érez­tetnie kellett volna hatását. (Ugy van\) A kereskedelmi minister urnák állítani méltóz­tatott, hogy a gabona kivitele csökkent ugyan; de any­nyival növekedett ennek kivitele liszt alakjában. Ismét szórói-szóra a börzéről épen most vett kimutatást hasz­nálom. Ebből méltóztassék a t. háznak megítélni: vajon azon állítás, melyet a kereskedelmi minister ur tett, he­lyes-e ? A kimutatás igy szól: a liszt kivitel tett 1870-ben 1,807.000 mázsát 16,300.000 frtértékben­1871-ben 2,600.000 mázsát 20,500.000 forint ér­tékben, 1872-ben tehát akkor, midőn a búza keres­kedés is rendkívül megapadt: tett a liszt kivitel 667.000 mázsát 8.000.000 forint értékben. Ha állana az, a mit a tisztelt kereskedelmi minister urnák méltóztatott mondani, akkor 1872-ben a búza kivitelnek leapadáaát a liszt kivitel emel­kedésének kellene ellensidyozni. De méltóztatnak látni, hogy az nem történt; mert ugyan akkor a liszt kivitel is V3-ra szállt alább. Ha ezen számok meg nem győzik a tisztelt há­zat arról, hogy a legfőbb ideje a főváros kereske­dése érdekében valamit tenni: akkor én sajnálattal adnám meg magam a sorsnak és azt mondanám: ha ezen számok nem győzik meg önöket, az én gyenge szavam bizonyosan nem fogja ezt tehetni. De meg vagyok győződve arról, hogy a tisztelt ház lesz az ország fővárosának, mint saját kereskedelmi emporiumának érdekei iránt figyelemmel és szakit azzal a vasúti politikával, melynek eredménye az lett, a mit itt számokban előadtam. Az előbb méltóztattak kétségbe vonni, különö­sen az itt mellettem ülő képviselő urak, hogy a fő­város kereskedelmének hanyatlását én talán na­gyítva adtam elő, és hogy talán ez nem is igy van. Én mint akkor is mondám, a legilletékesebb és hi­tellel biró nyilatkozatot fogom bemutatni. Van szerencsém tudniillik fölmutatni a budapesti ipar- és kereskedelmi kamarának 1872. évi jelentését, a mint az hivatalosan bemutattatott a kereskedelmi minister urnák, tehát a legilletékesebb közegnek a legilletékesebb közeghez intézett hiteles jelentését, a mely ennélfogva kell, hogy az igazságot tartal­mazza. E jelentésnek 98-ik lapján ez áll szóról­szóra: (olvassa.) A fönebbi kimutatásokból kitűnik, hogy ter­mény kereskedőink panaszai a helybeli gabona ki­vitel hanyatlásáról teljesen indokoltak; mert a pesti piacz gabonakivitele az 1868-ik év óta midőn 8,755.129 mérőnyi tetemes mennyiséget ért el: foly­tonos hanyatlást tanusit, ugy hogy ez az 1871. év­ben 2,310.260 mérőre és 1872-ben 1,112.674 mé­rőre szállt alá. Ezen hanyatlás ugyan legalább rész­16*

Next

/
Thumbnails
Contents