Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-274

124 274. országos ülés Julius 15. 1871. ben a tetemesen emelkedett helybeli fogyasztásnak természetes következménye, a mely a különféle ga­bona nemüekre nézve az 1863. év óta 5"9 millió mérőről 10"3, illetőleg 9-6 millió mérőre emelke­dett, a mi annyiban bizonyára örvendetes tünemény, a mennyiben Magyarország, ha mind nagyobb mérvben gabona helyett lisztet, keményítőt és állati nyers termeivényeket visz ki: ez által a nemzet­gazdaságtan követelményeinek felel meg. Kevésbé ördentetes azonban piaczunk kereskedé­sének szempontjából az, hogy legalább az 1871. évig, az 1865—1866. évekkel összehasonlítva, a helybeli forgalom hanyatlásával karöltve járt az alsó piaczokról Pesten át a külföldre irányuló átvitelnek növekedése. A külföld jónak látta a Magyarország­ban vásárolt gabona neműek kivitelénél Pestet el­kerülni, mint ezt már fönebb megjegyeztük, most pedig számszerint is ki fogjuk mutatni. Az osztrák­államvaspályának átvitele Pesten át ugyanis 1865/72. években a különféle gabona nemüekre nézve a kö­vetkező mennyiségeket, tünteti föl és kereskedelmünk hanyatlása világosan szembe tűnik: ha ezen számok­kal az alsó austriai mérőkben már fönebb közölt és alább mázsákba át számított kiviteli mennyisége­ket párhuzamba állítjuk. A mint ezekből kitűnik, Pestnek részvétele a magyarországi kivitelben jelentékenyen hátra megy és jelenleg csak nem fél akkorrára olvadt, mint a milyen még az 1865 —1867. években is volt. Ezzel talán sikerült bebizonyítanunk, hogy a többször em­legetett nehézségek, melyekkel a helybeli kereskede­lemnek küzdenie kell, a helybeli gabona piacz kül­földi összeköttetéseire máris igen káros hatást gya­koroltak, s hogy ezen üzletág óriási léptekkel ha­lad hanyatlása felé, ha ama bajokon, minél előbb segítve nem lesz. Mert még ha eltekintünk is az 1868. kivételes évtől, a helybeli gabna szállítás 1867. óta 5'3 millió mázsára egy más után 3'4 2­4 és 2-0 millió mázsára szállt alá, mig a transito­üzlet kiterjesztése, mely 1866-ban csak 1"5 millió mázsát tett : 4—6 millió mázsára fokozódott ; holott a budapesti malmok képtelenek voltak bú­za szükségleteket födözni és dolgozni nem tudván, nagy veszteségeket szenvedtek. Hanyatlást a tran­sitó üzlet csak az 1872. évben mutat, mely a ki­vitelnek semmikép sem kedvezett; ekkor ugyanis az egy millió mázsánál is alábbszállt. Ha Pest ki­vitele ezen évben a külföld ellátása tekintetében fo­kozódott is : ugy ez mérvadónak egyátalában nem mondható. Jelentésünk ezen szakaszát a gabona átlagos árainak föltüntetésével akarjuk befejezni, ugy a mint azok a legutóbb el múlt évtizedben a gabona csarnok, illetőleg a pesti áru- és érték-tőzsde jegyzései szerint hétről-hétre alakultak. Ebből te­hát megítélhetni, hogy azok, a miket mondani sze­rencsém volt a főváros kereskedelmének hanyatlásá­ról, tökéletesen alaposak, s a legilletékesebb köze­gek által bizonyittatnak, tehál állitásom való. De ha ez igy van: akkor igen természetsze­rűleg az a kérdés merül föl, hogy meddig akarjuk még ezen vasúti politikát folytatni, a melynek kö­vetkezménye az imént előadott számítás? Kétségtelennek tartom, hogy miután a tisztelt ház annyiszor pártkülönbség nélkül hangoztatta, hogy az eddig követett vasúti politikával sza­kitani akar , mert ez Magyarországnak mind pénzügyi, mind nemzet gazdászati érdekeire nézve káros : annálfogva ezen rendkívül káros politikát tovább nem követheti. Kétségtelenek tartom, hogy a képviselőház ezen politikával nemcsak szóval, de tettel is szakitani akar; de ha szakitani akar: akkor megfoghatatlan, hogy ezen törvényjavaslatokat hogyan fogadhatja el. Hiszen az az eddig követett vasúti politikával nem szakítás, hanem azon politikának még tetemes sok­szorozása és fokozása; mert ha eddig hibás volt az ország pénzügyeire nemzetgazdászati és kereske­delmi érdekeire vasúti politikánk: legalább azon vas­utaknak kezelése, legalább azon helytelenségek ki­javítása kezünkben van; most azonban concessiot akarunk adni egy oly vasútnak, melynek sem bel­ügyeire sem kezelésére nézve az ország semmiféle döntő befolyást nem gyakorolhat. Tisztelt ház! Vajon mi annak szüksége, hogy midőn czáfolhatatlanul áll előttünk, hogy az orsova­temesvári vonalnak engedélyezése különösen annak, az államvaspálya társulat kezébe adása az ország érdekében nem áll, midőn azt mindenki bevallja, hogy ha nem határozottan káros is, de átalában előnyösnek nem mondható : akkor vajon mi indít arra, hogy most nyakra-főre ezen pillanatban a con­cessiot mégis az állam vasútnak akarjuk adni, hi­szen ennek mégis kell valami okának lenni? A tisztelt pénzügyminister ur méztóztatott teg­nap említeni, hogy ennek oka nem keresendő a pénz­ügyi kérdésben pénzügyi pressioban, a mely sokak részéről fölhozatott. Én köszönettel tartozom neki ezért, mert legalább engemet,ki a közjogi, kérdésben ezen párthoz tartozom, fölmentett azon kellemetlen situatioból, hogy saját pártomból alakult kormány ellen szavazok, midőn ez pénzügyi pressio alatt áll. Lehet, hogy midőn én ezen pártállásomban a kormány előterjesztése ellen szavazok, hibát követek el; de tisztelt ház én megvallom nem tudok a párt fegyelemnek azon ma­gaslatára emelkedni, hogy nem politikai, hanem pénzügyi, nemzet gazdászati kérdésben, azt a mit meggyőződésem szerint az ország érdekében merő­ben rosznak látok : hogy én azt párt-fegyelemből meg­szavazzam. {Helyeslés bal felől.)

Next

/
Thumbnails
Contents