Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-270
270. országos ülés Julius 11. 1874. 7 iránt a legközelebbi ülésszak alatt törvényjavaslatot terjeszszen be." Elnök : A kik a kérvényi bizottság véleményét változatlanul elfogadják : méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak fölállani azok, kik nem fogadják el: változatlanul a kérvényi bizottság véleményét. (Megtörténik) A többség a kérvényi bizottság véleményét elfogadja. Molnár Antal előadó (olvassa a kérvényi bizottság véleményét a XLIX. sorjegyzék 7— 19. sorssámaira vonatkozólag, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Következik a választási törvényjavaslat tárgyalása. majoros István S Tisztelt ház! A tegnapi napon megkezdett beszédemben a választási törvényjavaslat 3-ik §-ának a) pontját illetőleg (Halljuk!) különösen a ház-osztály jogosultságára nézve elmondottam észrevételeimet. Azokat természetesen most is föntartom és ajánlom a tisztelt háznak, hogy az 1848-ik évi V. törvényczikk 2. §. a) pontja fogadtassák el. A mi a két lakosztályu házak birtokosait, vagy is a kisebbségi javaslatot illeti, éhez is csak ugy volnék hajlandó szavazatommal járulni, ha a törvényjavaslatot óhajtásom szerint módosítani egyátalában nem lehetne. Következnék azon §. b) pontja, mely azokra vonatkozik, kik földbirtokot bírnak rendezett tanácsú és szabad királyi városokban; azon kisebb birtokosok, kiknek csakis földbirtokuk van. Tudjuk, hogy vidéki városok is vannak, a hol nagyobb a kereskedés, és e szerint a földbirtok ára nagyobb, mint a kisebb községekben. Igaz, hogy ezen birtoknak értéke nagyobb, de miután nem az érték után határoztatik meg a választói jogosultság, hanem a kivetett katastralis adómérvben; vagyis azon Európaszerte hibásnak elismert katastralis rendszer alapján, ha 16 frt tiszta jövedelem után van földadóval megróva: adna a kisebb földbirtokosoknak szavazati jogot. Ezt, uraim, egyátalában el nem fogadhatom. Hogy honnan juthatott a minister ur vagy a központi bizottság azon gondolatra, hogy épen ezen qualificatiora szoruljon, mikor az 1848. évi V-ik törvényczikknek 2. §-a határozottan és jól körülírja a c) pont alatt, hogy olyan földbirtokosok, kiknek szabad királyi és rendezett tanácsú városokban nincs nagyobb birtokuk, és azt mondja, kik, habár a fönnebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst-frt évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek. Ez oly tökéletes és jó fogalmazás, hogy ezt meg lehet érteni; de nem akkor, ha életbelép ezen ajánlott 3. §. b) pontja, mely azt mondja: oly földet birnak, mely 16 frt tiszta jövedelem után van földadóval megróva. Nagyon szeretném, uraim, ha akár a minister ur maga, ha ezt ő is elfogadja, akár a központi bizottság előadója lenne szíves ezen szövegezés értelmének határozott magyarázatot adni; mert határozottan kijelentem, hogy önök, a kik ezt igy fogalmazták: nem értik, hogy mi az a 16 frt tiszta jövedelem; (Mozgás jobb felől.) mert jól tudják azt, hogy midőn az ötvenes években a kataster készült, az akkori kényszer-uralom az eszközökben nem válogatva, hivatalnokaitól csak hűséges ragaszkodást kívánt magához. Hogyan történtek ezen katastralis előmunkálatok, azt jól tudjuk mi, a kik azt a korszakot keresztüléltük; de legfőkép azok, kik később nyilvános tisztviselői pályán működve, ily munkálatokba befolytak. Méltóztassék megengedni, hogy e tárgynál hoszszasabban időzzem. Az ötvenes évek elején, midőn a katasteri előmunkálatok kezdődtek, azokkal községenkint bizottságok lettek megbízva, melyekben oly emberek működtek, kik legkevesebb földfölmérési képzettséggel sem birtak, és leginkább csak a napidijakhoz ragaszkodva, minden adatot elfogadtak. Kimentek és minden egyes földbirtokot csupán lépéssel körülmérve, megkérdezték az illetőket, hogy mennyi gabona terem. Ha megegyeztek, és ha az illető jó emberök volt: kevesebbet vettek föl; de leginkább föladata volt ezen bizottságoknak, — s erre titkos utasítást kaptak, — hogy minél több jövedelmet vallassanak be. Ekkép történt, hogy az alvidéken Bácskában és Torontál-, Békés- és több alvidéki megyékben oly nagymennyiségű tiszta jövedelem vétetett föl az egyes holdak után, hogy elbámul az, a ki valaha katasterrel foglalkozott, hogy mikép lehetett ily igazságtalanságot elkövetni. Én különösen saját vidékemről beszélek, a hol 18 frt tiszta jövedelem vétetett föl adó gyanánt, és méltóztatik tudni a minister urnák és a központi bizottság előadójának, hogy azután 5 frt 30 krajczár adót fizettünk lánczonként, vagyis holdankint 3 frt 90 krajczárt. Azt akarom kimutatni, hogy az országban nincs talán tiz hely, a hol 16% tiszta jövedelem alapján lenne a föld adója kiróva. E szerint, ha ennek tiszta értelmet adunk: ez az, hogy szabad királyi és rendezett tanácsú városokban csak azok: fognak szavazati joggal birni, kikre nézve 16% tiszta jövedelem utáni földadó vétetett föl; akkor ugyan kevés lesz azon városok száma, a melyekben a föld után ily tiszta jövedelem lett fölvéve. Zentárói jótállok, hogy ott elég fog találkozni: mert ott a föld jövedelme a katasteri fölmérésnél 18%-kal van fölvéve. Ez pedig hallatlan; mert tessék megkérdezni nemzetgazdászokat, pénzügyi embereket, vagy azokat, a kik valaha katasterreí foglalkoztak: mind azt fogják mondani, hogy ez igen magas megadóztatás, mert ott, a hol 18% van fölvéve : legalább is minden elvetett magnak 60 magot
