Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-273
96 273. országos ülés Julius Iá. 1S74. nak, annak fuvarja Pardubitzig 1 forint 15 krajczárba kerül; tehát a temesvári búza 65 krajezárral fog olcsóbb szállítási fuvarbért fizetni, mint a bukaresti; ezen 65 krajczárt le kell olvasztani az osztrák vasut-társulatnak a végett, hogy versenyképessé tegye a romániai gabonát a temesvárival. Azon 95 mértföldön, melyen a pálya Magyarországon átmegy: nem segíthet, mert itt a tarifának egyenlőnek kell lenni a magyar és román gabonára nézve; segíthet tehát csak azon 40 mértföldön, melyet az áru Komániában tesz, és azon 45 mértföldön, melyet az áru az osztrák tartományokban tesz ; összesen tehát 85 mértföldön, és így 85 mértföld közül 65 mértföldön ingyen kell vinni az állampálya-társulatnak a romániai gabonát a végett, hogy azt a fuvarbérre nézve egyenlő áron állithassa elő a magyar gabonával Pardubitzon. De menjünk tovább; említek más példát is, Pest és Marchegg között bizonyosan nem tudom hány mértföld van, én 40 mértföldet vettem föl; (Fölkiáltások: 35 mértföldet\) tehát Pesttől Marcheggig, mint rectificalni hallottam, 35 mértföld, Marcheggtől Pardubitzig 45 mértföld van, 35 és 45 összesen annyi, mint 80, s igy egy mázsa gabona Pesttől Pardubitzig 80 krajczárba kerül mértföldenként és mázsánként egy krajczárt számitva. Vegyük most a Magyarországhoz legközelebb eső pontot Komániától, veszem Vercserovát, Vercserovárói vagy Orsováról Magyarországon keresztül Marcheggig 95 mértföld, Marcheggtől Pardubitzig 45 mértföld, összesen tehát 140 mértföld van; ha rendes áron vitetik ki a gabna Orsovától vagy Vercserovától Pardubitzig: egy mázsa búza fuvara 1 forint 40 krajczárba kerül, és mivel egy mázsa búza ekkor Pesttől Pardubitzig csak 80 krajczárba kerül, ennélfogva 60 krajczárt kell leolvasztani a fuvarbérből, hogy versenyképes legyen a romániai gabona a pestivel Pardubitzon. De ezen 60 krajczárt nem olvaszthatja le az állampálya-társulat máshol, csak azon 45 mértföldön, a mely Magyarországon tul Marcheggtől Pardubitzig vezet; a végett tehát, hogy versenyképessé tegye a romániai gabonát a magyarral : az államvaspályának még egynehány mértföldnél rá kellene a fuvarbérre fizetnie. Átalában nem látom, tisztelt ház! hogy mi oka lehetne az állampályának arra, hogy oly nagy előnyt adjon a romániai gabonának és a romániai terményeknek; hiszen az állam-vaspályának föüzlettere épen Magyarországon van, és ha mégis válság által vezettetve, azt tenné, hogy a romániai gabna miatt a magyar gabona fuvarját szorítaná háttérbe; akkor mi következnék ebből? 1868-ban nagy bajtokozott a terheknek fölhalmozódása, mert akkor az állampálya és a déli voltak az egyedüliek, melyek a külforgaímat közvetítették; most azonban azóta hány pálya keletkezett, mely ki fogja szállítani a magyar gabonát, ha netalán a magyar gabona szállítása ellenébe az állam-vaspálya akadályokat akarna gördíteni. Ott van az első galicziai vaspálya, a mely egyenesen éjszak felé visz; a kassa-oderbergi; a magyar állampálya, ott van a déli, a nyugati pálya, négy év alatt el fog készülni a győr-sopron-ebenfurti, mely egyenesen az Erzsébet nyugoti pályába szögel be, s legegyenesebben vezet Schweiczba és vidékére; e fölött négy év alatt megnyitja a vágvölgyi pálya a vlárai vonalat, mely nyugot és éjszak felé irányul. Ha tehát saját érdeke ellen az osztrák állam-vasut a magyar gabona szállítása elé akadályokat akarna gördíteni, a mit hinni egyátalában nem lehet: akkor egyátalában termékenyíteni fogja a többi pályákat, a melyeknek annál több jövedelmök és fuvarjuk lesz. Differentialis tarifák nélkül egy nagyobb pálya sem állhat fön, részemről bizonyos határig a differentialis tarifákat jogosultaknak tartom; mert ugyanazon áru. például egy vámmázsa szállítása, mely egy pálya hosszú vonalán megy keresztül, pályamértföldenként sokkal kevesebbe kerül a pálya-társulatnak, mint azon vámmázsa, mely csak néhány mértföldet teszen azon a pályán. Az üzlet természete kívánja tehát, hogy az ilyen árunak ezen költség-kevesblet javára essék, és csak a differentialis tarifák által lehet elérni azt, hogy a vasutak ne egyedül azon vidéknek legyenek hasznára, a mely vidék legközelebb esik a vasút végpontjához; hanem legyen ez azon egész vidéknek előnyére, melyet a vasút oly távolságban átszel, mely a differentialis tarifák alkalmazását lehetségessé teszi. Mert épen csak azáltal, hogy a távolabb eső vidékeknek árui azért, mert a pályának kevesebbe kerülnek, olcsóbban szállíthatók: csak azáltal történhetik meg az, hogy a pálya jótékonyságát érezhetik a pálya végpontjából bizonyos messzeségig távolabb eső vidékek is. Eltörölni tehát a differentialis tarifákat nem lehet, de igenis szabályozni kell; de nem lehet szabályozni csak egyik pályánál, nem lehet kívánni, hogy ezen pálya megkötött kezekkel aljon szemben a többi pályákkal, melyek szabadon élhetnek differentialis tarifákkal. Együttesen kell az összetartozó pályáknál a differentialis tarifákat szabályozni; meg kell hallgatni mindegyiket, és igy ezen szabályozás nem törvényhozási, hanem csakis administratio utón történhetik meg. (Helyeslés johh felől.) Kérdést tettem magamnak eziránt, hogy vajon rendelkezhetünk-e mi a differentialis tarifákról Magyarország határain kivffl? Elismertetik minden részről, hogy csak egy utón rendelkezhetünk, tudniillik azon az utón, hogy azon társulatnak, melynek engedélyt adunk saját országunk határai között: egyezmény képen kötelességévé tesszük, hogy miképen szabályozza tarifáit