Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.

Ülésnapok - 1872-273

273. országos ölés Julius 14. 1874. 07 Magyarország határain kivül. Ez megtörténhetik; de én azt állítom, hogy az ily megegyesülést azon idegen kormány, melynek határáról szó van : nem tartozik respectálni; mert a tarifák szabályozása befolyással van kétségkívül a vasutak jövedelmére, a vasutak jövedelme befolyással van a garantia kérdésére; mivel a mint a vasút jövedelme nő vagy fogy: a szerint apad vagy emelkedik a garantia is; az államnak tehát, mely valamely vasutat garanti­roz hatalmában kell lenni befolyással birni arra, hogy a tarifák miképen szabályoztatnak azon pálya által, a melynek ő garantiát fizet; vagy a mely a garantiát épen a pálya hiányos kezelése miatt igénybe veheti, és mind az állam-vaspálya, mind a romániai vaspálya tulajdonosai garantia alatt állanak. Nemzetek között, a magyar kormány és az osztrák kormány között lehetséges ilyen jogérvényes niegegyesülés a differentiális tarifák iránt ; de egy társulat és idegen kormánya között ily megegyezés az illető területi kormányra nézve nem jogérvényes. És ha mi jogunknak véljük azt, hogy Magyaror­szág határán kivül levő területen a tarifákat szabá­lyozzuk : gondoljuk meg, hogy két élü fegyvert hasz­nálunk ; mert ha nekünk azon jogunk van, hogy a differentiális tarifák szabályozása által gátolhatjuk a hitelben a romániai gabonát: akkor miképen fogjuk ellenezni azt, ha a német birodalomnak eszébe jut saját mezőgazdasága érdekében diffe­rentiális tarifákkal meggátolni a mi gabonánk kivi­telét a távolabb fekvő piaczokra. (Fölkiáltások bal felöl: Tehetil) Azt hiszem, ha ez történnék: ez lenne igazán a halálos csapás, mely nemzetgazda­ságunkat s kereskedelmünket érhetné. Átalában nem tudok annyira tartani a román gabonának Magyar­országba és Magyarországon keresztül a külföldre özönlésétől, mint sokan tartanak. Eddig is verseny­zett a külpiaczokon a román gabona a magyarral a galicziai vasúton, a gőzhajózás által s a tenge­ren; de sikerrel nem igen versenyzett, mert a ma­gyar gabonának minősége jobb. Olcsóbb-e a román gabona, nem tudom? (FölMáltások: Sokkal olcsóbb!) Azt hiszem sokkal olcsóbb nem lehet, qualitásához aránylag? mert ott is kevés munkaerő van, nálunk kevés munkaerő mellett pedig olcsó termelés nem lehetséges; de azonkívül Romániának régóta meg­állapított állandó piaczai vannak a tengeren tul, Olaszországban és Angliában sat. Romániában a gabonára nézve nagy a kereslet; nagy kereslet mel­lett pedig nagy olcsóságot föltenni nem lehet. Két­ségem nincs abban, hogy rendes időben a romániai gabona megtartja azon régi utakat, melyeket annyi idő óta követ a Dunán lefelé Galaczra és Brailára, és onnan a tengeren át nyugotra, hol ezen olcsó közlekedési eszközök segélyével versenyezhet a ma­gyar gabonával ; de legkevésbé fog versenyezhetni 200—300 mértföldet tevő hosszú pályán át haladva. EfcPV. H. NAPLÓ. 18'^ XII. KÖTET. Rendes időben védi belforgalmunkat a romániai ga­bona ellen a határvám, rendkívüli időben pedig Magyarországnak is hasznára van, ha Románia föl­segít bennünket. Akármi mondatott is e házban a napokban; a folyó évben nem volt kárunkra a romániai ga­bona behozatala; mert nem kell feledni, hogy Ma­gyarországban nemcsak földmivelők vannak, hanem laknak más keresetet üző polgárok is, kiknek joguk van arra, hogy érdekeik figyelembe vétessenek, (Helyeslés jobb felől) és kiknek érdeke ellen van az, ha megengedtetik, hogy túlzott áron legyenek kénytelenek az élet első szükségletét megszerezni. Azt hiszem, tisztelt ház! mindezeknél fogva, hogy túlzottak azon aggályok, melyek az általam többször említett pályák, különösen a temesvár­orsovai ellen fölhozattak. Fiatal koromból még igen élénken emlékszem, fognak a házban többen is emlékezni azon vitákra, melyek egykor Angliában a gabona-vám eltörlése iránt folytattattak. Évekig tartott a lázadásig vitt ingerültség; hallottuk fön­hangon kimondatni, hogy Anglia mezőgazdaságának vége lesz : ha a külföldi gabonával versenyeznie kell. Jósoltatott, hogy a mezei gazdaság megrom­lásával megromlik Anglia ipara is, s el fogja vesz­teni Anglia a világban hatalmi állását. Sok küzde­lem után eltöröltetett a gabona-vám, és mi történt? Anglia hatalmasabb lett, mint az előtt, mezei gaz­dasága a virágzásnak még nagyobb fokán állt, mint azelőtt, és Anglia az egész világon az ipar, s ta­lán a hatalom legfőbb fokán áll. Igaz, hogy Anglia mezőgazdasága is kénytelen volt a meghozott tör­vény folytán egyben-másban javitni gazdálkodási rendszerét. Megtörténhetik nálunk is, hogy némely igen ősiesen vezetett gazdaságoknak szükségök lesz arra, hogy okszerűen rendeztessenek be ; (Helyeslés jobb felöl.) de ez azt hiszem, a nemzetgazdaságnak csak előnyére fog szolgálni és a kérdéses két pálya is igazolni fogja azon átalános szabályt, melyet eddig a világ összes tapasztalata igazolt; hogy tud­niillik a nemzetközi összeköttetéseket közvetítő for­galmi eszközök előnyére nálunk egyik fémek ugy, mint a másiknak és a kereskedés feljődésének elő­mozdításával előmozdítják a közjólétet az egyik félnél ugy, mint a másiknál. De, tisztelt ház! az itt kérdéses vasúti csat­lakozásoknak e fölött még politikai előnye is van. Ezen csatlakozás közelebb fogja hozni egymáshoz azon két nemzetet, a mely geographiai fekvésénél és szomszédainak ethnographia viszonyainál fogva nem arra van utalva, hogy ellenségesen szemben álljon egymással; hanem természetesen souverainitá­sának saját területén teljes föntartása mellett arra van hivatva, hogy kölcsönösen támogassa egymást. (Élénk helyeslés jobb felől.) 13 .

Next

/
Thumbnails
Contents