Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-255

255. országos ülés június 23. 1874. 53 tekintve azt, hogy hazánkban közforgalomban lévő pénzjegyek mindegyikénél jobb részt biztosabbak lennének; miért is távolról sem tehető föl, hogy épen ugy, ha nem szivesebben fogadtatnának 41 külkereskedelem által, mint a jelenleg forgalomban lévő osztrák kényszer-forgalmi államjegyek, melyek a legutóbbi kimutatás szerint 1, 5 és 50 frtos jegyekben 441,999.417 frt értékben forognak közkézen, mely pénzjegyek mikoron fognak beváltatni: még csak megközelítőleg sem lehet fogalma bárkinek is; vannak ezenkívül a forgalomban oly bankjegyek is, melyek 26 éve múlt, hogy ezüstre be nem válthatók és mindaddig nem is lesznek, mig a minden alap nélkül kibocsátott osztrák államjegyek be nem váltatnak; ezenfölül forgalomban vannak a bankakta fölfüggesztésével kibocsátott bankjegyek, melyekért egyesek váltói nyújtanak biztosítékot. Holott az általam indítványozandó államjegyek csakis ingatlan birtokra való betáblázás mellett lennének kibocsátandók, és a befolyó kamatokból az államjegyek törlesztése lenne eszközlendő; mely szerint 200 milliónak 6°/

0 tészen 12 milliót; 2 milliót évenkint, ha kezelési költségekre leszámítunk: a a maradék 10 millió az államjegyek beváltására fordíttatván, 20 év alatt a kibocsátott összes államjegyek be lennének váltva, és így, összehasonlítva bármely jelenleg forgalomban lévő pénzjegygyei, semmi kétség sem forog fön, hogy a külvilág kereskedelme is legelőnyösebbnek tartandja; de föltéve: hogy csak annyi biztosítékot nyújtanak, mint az osztrák állam által kibocsátott pénzjegyek : még akkor sem lehetne föltennünk, hogy a külkereskedelmi világ papirjegyeinket épen oly értékben ne fogadná el, ha tekintetbe vesszük, hogy mindazon külföldi gyárosok, iparosok és kereskedők, kik üzletök alapításakor számításba vették mit és mennyit szándékoznak Magyarországon értékesíteni, ha csak önmagoknak az által, hogy alapos ok nélkül pénzjegyeinket elfogadni vonakodnának: beszámithatlan károkat okozni, vagy épen bukásukat előidézni nem akarják; annál kevésbé tehető ez föl akkoron, midőn az általam javaslatba hozott kibocsátandó pénzjegyek biztos alapra fektettetnek és meghatározott időben beváltatnak; sőt ha kevesebb tétellel bírnának is az osztrák államjegyeknél, a külföldi gyáros és iparos akkor sem engedhet vagy engedhetné kizáratni magát Magyarország piaczárói; hanem akként segítene magán, hogy áruiért itt befolyt pénzjegyeit hazánkban nyers termények összevásárlására fordítaná, a mi hazánk kereskedelmére inkább előnyös mint káros volna ; de miután nem érdeknélküli és bizonytalan lejáratú államjegyek kibocsátása iránt akarok indítványt tenni, ezen indokokat csakis bővebb fölvilágositás végett voltam bátor fölhozni, ;

,ezek folytán indítványozom: Utasítsa a ház a kormányt, illetőleg a pénzügyminister urat. hogy a jövő ülésszak kezdetén egy törvényjavaslatot terjesszen be a háznak 200 millió frtig terjedhető s kényszer-forgalommal biró államjegyek kibocsátásáról, melyben szem előtt tartsa azt, hogy a kibocsátandó államjegyek csakis ingatlan birtokra, biztos helyre betáblázás mellett, a lehető legkisebb igényeket is tekintetbe véve, vagy kisebb birtokosoknál az egyetemes jótállást, lehető mérsékelt kamatra lennének kiadandók, mely befolyó kamatok a kezelési költségek beszámítása után csakis a kibocsátott államjegyek beváltására lesznek fordítandók. Elnök: A beadott határozati javaslat ki fog nyomatni, szétosztatni. Fölvétele iránt a tisztelt ház annak idején fog majd határozni. Ugron Gábor: Tisztelt ház ! Egy indítványt kívánok benyújtani. A közös hadseregről s a honvédségről is a legújabb időben sok olyan mondatott, a mi nagyban fölzaklatta az egész országban a kedélyeket, és legújabban történtek olyan változások, melyek a kedélyek ingerültségét és izgalmát csak fokoztatták. Indítványomnak czélja egyfelől a közhangulat megnyugtatása, másfelől pedig a hon védelme biztonságának szilárdabb alapokra fektetése. A közös hadseregnek én barátja nem vagyok, és egy külön magyar hadsereg megalakításában látom a hazára nézve egy jobb jővö hajnalát; de megint másfelől addig, a mig e házban e véleménynek többsége nincs: indítványomat ha azt tartalmazná, hogy külön magyar hadsereg alakíttassák, leszavaztatás bizonyosságának tenném ki. Indítványom nem azt tartalmazza, mert nem tartanám helyesnek, hogy egy intézményt épen azon intézményt, melynek czélja a haza külbiztonságának föntartása: lassankint elsilányulni hagyjuk, és bevárjuk egész nyugalommal, mig egy nagy leczke, mely rendesen nagy vereség szokott lenni, a mi pénzünk és vérünk árán bebizonyítsa, hogy kinek volt igaza. Én szükségesnek tartom, hogy a közös hadsereg azon alapon is, melyen ma nyugszik, oly irányban reformáltassék, hogy az ország védelmére sokkal több biztosítékot nyújthasson, mint most nyújt. Ezért indítványom következőkben van röviden összefoglalva. (Olvassa az indítványt.) Indítvány. Tekintve az ország rongált pénzügyi viszonyait, a hon és trón biztonságának kívánalmait; tekintve az 1868. XL. 6. törvényczikknek a gyakorlat által kimutatott hiányait és az orvoslás gyorsaságának szükségességét; Indítványozom: utasítsa a ház a honvédelmi ministert, hogy ezen indítvány elfogadásától számítandó hat hó leforgása alatt, az 1867. XII. törvényezikk 13. §-a értelmében megkísértvén egyetér-