Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-254
48 254. országos ülés június 22. 1874. A tisztelt képviselő ur, ki előttem szólott, azt is állította, hogy ő megjósolhatja azt, hogy azon irányban, melyet Horánszky tisztelt képviselő ur kifejtett: átható jogi reform, sohasem fog reform sikerülni. Meglehet! Ez egyéni nézet és mindenkinek egyéni nézete dönt arra nézve, hogy ő mit tart olyannak, a mi sikerülhet és mit kivihetőnek; de az eldöntés és az Ítélet nem a tisztelt képviselő úrtól, hanem az élettől fog függni, (ügy van\ bal felől!) És ha a közvélemény meg lesz elégedve ezen intézménynyel: az sikeres lesz, és ha nem, nem, bármint véli is valaki azt, hogy az ő véleményén kivül más üdvözítő, más hibátlan, a mi keresztülvihető lenne, nincs. (Helyeslés bal felől!) Ezt minden időben minden párt állította. Ily érvet fölhozni kár, mert ezt fölhozhatni más oldalról is hasonló joggal. Megvallom, hogy csak is egy kifogás van, melyet talán Horánszky indítványa ellen némi alapossággal föl lehetne hozni és ez az, hogy formailag nem egészen correct, s hogy a kérdésnek elébevág, midőn azt mondja, hogy a jelenlegi törvény egy uj törvény által hatályon kivül lesz helyezendő és hogy ezen intézménynek necsak módosításáról, hanem pótlásáról is legyen szó, Ezt én talán Dálnoky Barna képviselő ur indítványa ellen is fölhozhatom, mert az is praejudicál a kérdésnek, midőn azt mondja, hogy az intézménynek necsak egyoldalulag eltörléséről, hanem a kézbesítésnek más közegekre való ruházásáról is legyen szó ; de ha jobban tekintjük az indítványoknak szövegét: látni fogjuk, hogy Horánszky képviselő ur indítványa semminek sem praejudicál. Miért? mert azt mondja, hogy a végrehajtásokról szóló törvény egy uj törvény által hatályon kivül helyeztetvén, a kellő eszközökről és szervezetről gondoskodva lesz. Dálnoky indítványa is azt mondja, hogy igenis tartsuk meg az intézményt lényegében, de tetemesen módosítva s pedig azt hiszem hogy Dálnoky tisztelt barátom nagyon tetemesen kívánja módosítani ez intézményt, legalább az ő indítványa alapján is csak ily szándék vehető ki. Ha tetemesen módosítjuk az intézményt: az uj törvény mindenesetre a réginek hatályát megszünteti, és a régi törvény nem fog az uj mellett fönállhatni. Itt csak nem fogunk novelláris intézkedést eszközölni akarni, és ha már törvényt hozunk ebben: úgyis mindenesetre bele fogjuk foglalni az összes e kérdésre vonatkozó határozmányokat. Nem oly kérdés az, melyben az előző törvény §§-ait érvényben lehet hagyni és a hiányokat ujabb szakaszok által pótolni. — Én tehát az előterjesztett indítványban semminemű veszélyt és nehézséget, semminemű elvi praejudicálást, nem látok. (Helyeslés.) En csak annak látom kijelentését, hogy az intézményt jelenlegi alakban károsnak, tévesnek, rosznak tartja. Abban pedig teljes meggyőződésemből osztozom, hogy az intézményt jobbal kell és lehet pótolni. Nem akarok most azon módokra reflectámi, melyekkel azt el akarják érni; mert ezeket mindenesetre a részletes törvény megalkotásánál kell meg vitatni, és igen helyesen tette Horánszky tisztelt képviselő ur hogy indítványába föl nem vette. Én tehát azt hiszem, hogy az indítványt minden aggodalom, minden formális nehézség nélkül bátran ellehet fogadni ép oly bátran, mint Dálnoky képviselő urnák indítványát, mely formális tekintetben is semmi tekintetben sem correctebb. Tisza Kálmán: Talán először, mióta e ház tagja lenni szerencsés vagyok, s mióta előttem szóló képviselő ur is tagja e háznak, körülbelől először van alkalmam, azt mondani, hogy igen röviden szólhatok, miután igen sokat, mit elmondani akartam, az előttem szóló tisztelt képviselő ur már elmondott. Azonban bár ezen helyzetben vagyok egy tekintetben, épen beszédje végére kell reflectálnom, Ő ugyanis ugy látszik, megfoghatatlannak tartja, vagy nem tartja indokoltnak, hogy Csemeghy tisztelt képviselő ur a törvény eltörlése kifejezésében megütközik. Én pedig ezt nagyon megfoghatónak tartom; mert ha valahányszor egy törvényt módosítani kell, mindakkor egyszerű tiszta törvényt alkotnánk, utoljára odajutnánk, hogy minden józaneszü ember megértené a törvényt s mi lenne akkor a jogtudósokból ? (Élénk derültség bal felől!) Különben Csemeghy tisztelt képviselő ur azt is fölhozta, hogy rögtön akarják megszüntetni s midőn többfelől hangoztatott, hogy rögtön senki sem akarja megszüntetni : fölemlítette, hogy érti ő a szavak kifejezését s meg is tudja mondani azok értelmét, meg is mondotta, de egy uj definitiot teremtett. Ugyanis az ő előadása szerint rögtön megszüntetni valamit, annyit tesz : mint azt mondani, hogy törvényhozási intézkedés történjék az iránt, hogy helyette jobb alkottassák. Ez a rögtöni megszüntetés. Megszüntetni akarni pedig annyit tesz, hogy föntartom csak módosítom. (Hosszas derültség bal felöl.) Legalább mai definitiojának értelme tisztán, világosan igy van. A tisztelt képviselő ur nagyon hanysulyozta a népszerűségnek eszméjét, mondotta, hogy bizony a végrehajtás sohasem népszerű, fölhozta, hogy bírákra azért sem kell bízni, a végrehajtást, mert azokat nem szabad ily teendők által népszerűtlennek tenni. Először azt gondolom, hogy a mi ott a népszerűségről fölhozatott: az tökéletesen félreértetett; mert arról nem beszélt senki, hogy oly intézményt kell keresni, mely a végrehajtási actust népszerűvé tegye, az előtt, a ki ellen végrehajtás turténik, mert bizony ilyet föltalálni nem lehet; hanev igenis szó volt arról, hogy az intézmény ugy rendeztessek, hogy egészben az ország lakóinak tapasztalatai és
