Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-254

2">4. országos ülés június 22. 1874. 47 egymással, hogy ha belőle egy kereket kiveszünk ; az egész összedűl, és ennélfogva lényeges javítást nem tür. (Ellentmondás jobb felől.) Azt állította, hogy a ki elfogadja az indítványt, az inaugurált rendszert ki akarja forgatni sarkaiból. Igenis, tisztelt ház, ha e rendszer oly alapon nyugszik, hogy nem javítható, ha a létező, és minden oldalról elismert elégületlenség meg nem szüntethető; ha ezt bizonyítja az államtitkár ur a jelenlegi rendszerről: akkor, meglehet, hogy midőn ezen rendszer minden részeinek föntartására buzdit: másrészről okot szolgáltat arra, hogy mások óhajtsák, hogy e rendszer minden részei eltöröltessenek. (Mozgás.) Én ezt nem óhajtom, mert az előzményekről egyáltalában nem vagyok meggyőződve, se nem vagyok megyőződve arról, hogy azon bírósági rendszer keretében, melyet az 1869: IV. törvényczikk és azt követő törvényczikk inaugurált, lényeges javításokat ne lehessen tenni az alapelvek megtartása mellett, a nélkül, hogy az egész rendszer fölforgattassék. De épen mivel ezen meggyőződésben osztozom : a tisztelt képviselő ur egész okoskodását részemről el nem fogadhatom. Azt állította az államtitkár ur, hogy azon körülmény, hogy a végrehajtás gyűlöletes a közönség előtt, nem szolgálhat indokul a megváltoztatásra. Elismerem, hogy a végrehajtási eljárás mindig odiosus azokra, a kik végrehajtást szenvednek; (Derültség!) de ez még nem lehet ok arra, hogy az a nagy közönség előtt is, melyet a végrehajtás nem ér, gyűlöletes legyen. És a közönség bizonyára nem fog ezen intézmény ellen fordulni, ha az csak azokat fogja sújtani, a kik ellen az közvetlenül fordítva van; hanem csak akkor : ha az azokat is sújtja, kik a végrehajtást szenvedettel közvetlen viszonyban nincsenek. A gyűlölet a közönségben nem azért fordul ezen intézmény ellen mintha a közönség a végrehajtás ellen átalában ellenszenvvel viseltetnék. Ezt a mi közvéleményünkről föltenni nem is lehetne. A gyűlölet onnan ered: mivel a közönség meggyőződött, hogy a jelenlegi rendszer igazságtalanságokkal párosul, hogy több munkával, több fáradsággal jár a mostani rendszer, mint járna egy másik s e tekintetben a közvéleménynek ellenszenve teljesen jogosult. Azt, hogy a bíróság tekintélye csökkenne, ha a végrehajtás bizonyos fontosabb esetekbeii a bíróságra bízatnék, egyátalában nem látom be; mert más -országokban is vannak esetek, midőn a bíróság a végrehajtást maga végzi, és ezt ugy hiszem hazánkban nem lehetne elleneznünk bizonyos esetekben a, mint erre a múlt történelme bő példát szolgáltat. (Helyeslés bal felől.) Azt állította a tisztelt képviselő ur, hogy midőn az ügyvédjelöltekre nézve a hosszabb joggyakorlati időt megszabtuk, azért szólott mellette, mert azt akarta, hogy a képzettség nagyobb legyen ; de ha az ügyvédgyakornokok a végrehajtással fognak megbízatni, ez által e czél el nem érhető. Ezen argumentumot tehát fölhozni egyátalában nem lehet. Kétségtelen, hogy a végrehajtások egy része mechanikus dolgokból áll; de az is bizonyos, hogy a végrehajtás alkalmával is fölmerülhetnek olyan kérdések, melyek nagyfontosságúak; és én (Zaj.) részemről csak nagyon sajnálhatom, hogy ezen teendőket a ministerium és a törvényhozás jobban tekintetbe nem vette akkor, midőn a perrendtartást készítette, mert e tekintetben most a panasz nem volna olyan sok. Én nem tartom fölöslegesnek, hogy a gyakornok a bíróságnál idejének egy részét ezen mechanikus dolgokkal töltse: mert ez minden szakbeli gyakorlat lényegéhez tartozik; de azért kívánjuk az elméleti előképzettséget és annak minél magasabb fokát is. Kérdem : vajon az ügyvédi gyakornokok gyakorlatuknak nagy részét nem-e épen a végrehajtás körüli teendők teljesítésével töltik el ? és nem-e itt szerzik meg a joggyakornokok a végrehajtás teljesithetésére a képességet? és ha ezt itt meg nem tanulják: vajon képesek lesznek-e később ügyvédi pályájok alatt ebbeli hivatásoknak kellőleg megfelelni? Kiterjeszkedett a tisztelt képviselő ur még azon kérdésre is: vajon a törvényszékek megkérdezése és a törvényszékek belátása, valamint a szakemberek ítélete szerinti eljárás helyes-e vagy nem? és ezt indokolta Horánszky képviselő urnák azon ellenvetésével az igazságügyministerrel szemben, hogy nem helyes az, ha a minister ur egy szaktestület véleménye alapján indul el, mert így alapos és helyes reform nem létesület. Ezt nem kívánta sem Horánszky tisztelt képviselőtársam, nem kívánom én sem és azt hiszem nem fogja azt kívánni senki sem, hogy az igazságügyminister ur ne kérdezze meg a törvényszékeket, ne kérdezze meg a szakembereket; hanem mindenki, a ki foglalkozott joggal és törvényhozási kérdésekkel, be fogja ismerni, hogy átalában a legnagyobb hibák egyike az, hogy valaki valamely szakkérdésben kizárólag bizonyos szakférfiak és létező testületek véleménye alapján indul el. (Igasl bal felől.) mert minden testület conservativ és ez igen jó, mert ezen hajlam nélkül nem lehetne helyes az igazságügy menete, nem lehetne helyes az administratio és épen azért, mikor törvényhozatalról van szó: tekintetbe kell vennünk a szakvélemények súlyát, de nem kell kizárólag; (Helyeslés bal felől.) mert ezen vélemények ellenére is szabad, sőt ha szükséges: kell is sokszor reformokat létesíteni. {Élénk helyeslés bal felől.) És ha nem ezen utón indulunk el: én azt merem állítani, hogy ekkor sok reformot nem lehet létesíteni.