Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-269

269. országos ülés Julius 10. 1874. 377 Máriássy Béla tisztelt képviselő ur a vita folyama alatt egy szempontra hivatkozott, azt állítván, hogy a fönforgó kérdésnél a rend tekintete a döntő. Én azok közé tartozom, a kik előtt a rend szempontja a politikai életben mindig döntő sulylyal hü*, és nagyon jol tudom, hogy rend nélkül a szabadság sohasem lehet tartós; nagyon jól tudom, hogy a szabadság ott nyugszik biztos alapokon, hol a rend igényei is biztosítva vannak; hanem hogy az által, ha a fönforgó §-nál nem a három lakrész fogadtatik el, hanem a két lakrész, hogy az menynyiben veszélyezteti, mennyiben teszi semmivé a rendet : én legalább nem vagyok képes fölfogni. Igenis, én is kívánom a rend igényének érvényesítését, hanem én nemcsak az anyagi rendet, hanem egyszersmind az erkölcsi és szellemi rendet is respectálni és érvényesíteni kívánom. Az erkölcsi rendnek pedig első igénye az, hogy a fönállási jognak érvénye respectáltassék; a hol az nincs: ott rend nem lehet. Tisztelt ház! Gondolva e hazának jövőjére, a jövő tekintete, megvallom, sokszor igen fájdalmas érzést támaszt bennem; épen azt érzem a jelen alkalommal is. Engedje meg a tisztelt ház, hogy eltérve némileg a szokott beszédtől, gondolataim kifejezésére ez alkalommal egy uj kifejezést használjak, melyet önök eddig tán keveset hallottak e Lázban. Mi a legtalálóbb kifejezés összes állapotaink jellemzésére? Legtalálóbb, gondolom, a következő kifejezés: mi minden tekintetben a tőkéből élünk, •— nemcsak pénzügyi és státusgazdasági, de egyéb tekintetben is. Mi fogyasztjuk a haza pénzbeli és egyéb statusgazdasági tőkéjét. A tőkéből élünk politikai tekintetben is: fogyasztjuk az ország önállóságát. (Helyeslés szélső bal felől.) Önök e téren is a tőkéből kivannak élni: apasztani kívánják a választók jogait. Önök hatalomban maradásukat az által kívánják biztosítani, hogy megszorítván a választási censusí, megtámadják a választási jog tőkéjét. Az, a mit Paczolay képviselőtársam mondott, hogy a három lakrész megállapítása csak szabatositása a qualificatiónak: nem áll; mert az a választási jognak részben megsemmisítése. Hogy ilyen politikának, ilyen intézkedéseknek a vége nem lehet egyéb, mint enyészet, előttem kétségtelen. De nem akarok a tárgyról tovább szólani, és berekesztem beszédemet. A mai civiíisalt korban a törvényhozó testületek nem csak az illető ország, hanem az összes civiíisalt világ ítélőszéke előtt állanak. A civilisatio az emberiség közös tulajdona, és a tisztelt képviselőház is, most az összes civiíisalt világ Ítélőszéke előtt áll. BftPV. H. NAPLÓ. 18- XI. KÖTET. Annak tudatában, hogy e biró előtt állunk, fölhívom a tisztelt belügyminister urat a következőkre. Először, hogy ne keverje a fönforgó vitába a hatalom mulandó érdekét, tartsa szem előtt egyedül az alkotmányos szabadság, a jogrend s a valódi conservatismus szempontját. Másodszor, hogy tegye magát független helyzetbe mindenkitől; vesse el magától azon rabulismust, mely abban állana, ha máskép cselekednék, mint a hogy eddig beszélt: szóval megigérve a választási census megtartását, biztosítva a házat arról, hogy azt megszorítani nem fogja, s tettleg azt mégis megszorítja. Harmadszor: fölhívom és fölkérem, mint a király ministerét, mint gentlemant, mint magyar mágnást: tartsa meg azon szavát, melyet itt a bársonyszékből nekünk adott, midőn a fölolvasott beszédében megígérte, hogy a választási census nem fog megszorittatni. Én részemről elvetem a fönforgó 3. §. a) pontját, és pártolom a különvéleményt. Szeniczey Ödön előadó: Tudom, hogy nagy felelősséggel jár a tisztelt ház idejét még a jelen pillanatban is beszédekkel fogyasztani, s nem is szólaltam volna föl, ha a tisztelt előttem szóló azon megjegyzést nem teszi, hogy a három lakrész mellett és a kettő ellen egyetlen alapos érv föl nem hozható. Én igérem, tisztelt képviselőház, hogy a lehető tárgyilagosan fogok szólani és azon kezdem, hogy lehámozzam a kérdésről azt, a mi innen vagy amonnan reá rakatott. Én nem fogadhatom el azt, mit Máriássy Béla képviselő mondott, hogy a három lakosztály behozatala a rend érdekében történik és hogy ennek elfogadására bennünket a proletariátustól való félelem és rettegés vezérelt. Én nem követem némely képviselőtársamat azon térre sem, hogy a két lakosztály és az l

/± telek között hasonlatosságot húzzak; tehetném pedig azt, mert ez által a census föltünőségét még inkább kimutathatnám; kimutathatnám azt, hogy az 1 frt 60 kr és 32 frt között változik. Én a dolgot a maga meztelenségében akarom oda állítani és érveimet magára a dologra, a mint az áll, akarom fektetni. Tény az, tisztelt képviselőház, hogy ugy az 1848-ki törvényben, valamint a beterjesztett és a központi bizottság által ajánlott törvényjavaslat szerint a szabad királyi és rendezett tanácsú városokban birtok után a census sokkal kisebb, mint a falusi községekben; a kérdés alapos megbirálása végett méltóztassanak a 3. §. b) pontját tekintetbe venni. A b) pontban az mondatik, hogy a szabad királyi és rendezett tanácsn városokban azok birnak választói joggal, kik oly földet birnak, mely 16 frt tiszta jövedelem után van földadóval megróva. Már most nézzük, hogy a második és ötödik osztály különvéleménye és az azt pártoló szónokok mit akarnak? Azt, hogy a 48