Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-269

378 269. országos ülés Julius 10. 1874. háznak értéke a földbirtok fölé helyeztessék és hogy ezekre vonatkozólag 1 frt 60 krnyi eensus állapíttassák meg. Ha, tisztelt ház, censusra szük­ség van, — pedig, hogy nálunk van, a fölött döntött a tisztelt ház akarata, — a censns eszméjéből folyik az, hogy a jogosultságot, a hol censust állítanak föl, a vagyonosság bizonyos fokához, az állandóság bizonyos mértékéhez szabják a törvényhozók. Men­tül állandóbb, biztosabb, elpusztulhatatlanabb a bir­tok : annál nagyobb garantiat adnak a qualificalást illetőleg. Már most mit akarnak a második és ötö­dik osztály előadói? Azt akarják, mint már mondtam, hogy a ház­birtok értéke, még pedig aránytalanul, a földbirtok értéke fölé helyeztessék. Kérdem azonban a tisztelt képviselő urakat: vajon a földingás, árviz vagy há­ború által elpusztítható ház biztonság tekintetében parificalhaté-e a földbirtok állandóságával, bizton­ságával. (Ellenmondás a szélső bal felől. Helyeslés jobb felől.) Ha a tisztelt urak szavamba vágnak, legyenek szívesek megjegyzéseiket alább ugy megtenni, hogy azt megértsem és akkor képes leszek azokra fe­lelni, így azonban folytatom előadásom fonalát. A központi bizottság azon alapeszme jogosultságát, mely a második és ötödik osztály különvéleményében le van téve, bizonyos fokig elismerte azért, mert bi­zonyos mértékig alkalmazkodni akart az 1848-ban megállapított 300 írthoz. Tekintetbe vette továbbá a bizottság azt. miszerint városokban a földbirtok értéke nem emelkedik ugy, mint a házak értéke, és e szempontból indulva ki, elment azon határig, melyet a méltányosság és eszélyesség megengednek. Addig azonban, meddig az előbbi tisztelt szónokok kívántak terjeszkedni: menni nem lehet, azért, mert nem lehet megengednünk azt, hogy valaki városok­ban 1 frt 60 kr alajvján jogosultságot nyerjen ak­kor, a mikor a sokkal biztosabb földbirtok után öt frtot kell másnak fizetni, hogy qualificatiot nyer­jen. (Helyeslés jobb felől.) A eensus eszmélyéből folyik az, tisztelt ház, hogy nem lehetett a házbirtokot a földbirtok fölé helyezni olyformán, mint azt a tisztelt képviselő urak akarják; nem lehetett azért, mert a házbirtok értékének változása igen sok körülménynek van alá­vetve ; a kereskedelmi viszonyoknak más irányra hajlása, egy vasútnak más irányban vezetése: elég­séges ok arra, hogy a házbirtok értéke igen ala­csonyra, majdnem 0-re szálljon alá. Igen nyomós példát mutat e tekintetben Győr és Mosón, a hol igen nagyértékü, eredetileg legalább nagyértékü és nagy költséggel épült házak, — ma azt lehet mon­dani, — üresen állnak; (Ellenmondás bal felől.) (én tudom azt, mert családunknak van Győrben egy épülete); vagy pedig oly csekély bérért kénytelenek azokat bérbe adni, hogy azzal a tatarozás költsé­geit nem képesek födözni. Minderre azonban a tisztelt előadó urak és szónokok nem gondolnak; hanem fölvetik azt, hogy az alföldi városokban 5—600 forintos házak van­nak. Nem tagadom ezt: csakhogy ezek nem két lakosztályuak: (Fölkiáltások bal felől: Igenis ások!) vagy ha kivételesen azok is: akkor azok értéke bizonyosan a viszonyok fejlődése következtében föl­merült jövedelmezőségnek magas foka által emel­kedett oda, tudniillik azon bérösszegek által, me­lyeket a tulajdonosok házaik által nyernek. És ha ez áll, ha az értékemelkedésnek ez az alapja : ak­kor a panaszolt sérelem orvoslása iránt gondosko­dott a törvényjavaslat a 6-ik §. a) pontja, a hol a házbirtok után bevallott 105 frtnyi tiszta jövede­lem adja meg a szavazati jogot. Mindezekből kiindulva, én sem az ország, sem az igazság érdekében lévőnek nem tarthatom azt, hogy a háznak értéke a földbirtok értéke fölé he­lyeztessék. A központi bizottság igyekezett az 1848-ki törvény szellemét venni alapul és kutatta azon értéket, mely a 300 forintnak megfelel. Az értékemelkedés a mai viszonyok közt sokszoros; vannak esetek, a hol 4—20-szoros, sőt Budapes­ten 100-szoros értékemelkedés is mutatkozik. A bizottság azt hiszi, hogy a mérséklet korlátai közt maradt akkor, mikor három lakosztály elvét álla­pította meg. Ez áll legközelebb a 3-ik §. 2-ik pont­jához, mely ellen a tisztelt képviselő uraknak ed­dig semmi észrevételeik sem merültek föl, és, gon­dolom, nem is fog fölmerülni, ez áll legközelebb a földbirtokhoz, mert ott az illető jogosultak adója öt forint, a házbirtok után három lakosztály sze­rint pedig három forint. Azon megjegyzést, melyet Beliczey Rezső kép­viselő ur tegnap fölhozott, hogy a három lakosz­tály által a választók egész tömege esnék ki a jogosultak névsorából: elfogadom, és e körülményt nem tagadom; hanem erre nézve azon választ vagyok kénytelen ellenvetésül fölhozni, hogy azon egyének, kik a jelen §. szigora által kiesnek, nem jogosan vé­tettek föl a névjegyzékbe. (Zajos ellenmondás bal felől. Helyeslés jobb felől.) Bocsánatot kérek nem jogosultan, mert azon központi választmányok, me­lyek a két lakosztálylyal bíróknak jogosultságot ad­tak : az 1848-ki törvénynek csak betűje szerint jártak el, és nem értelmezték azt annak szelleme szerint; (Zajos ellenmondás bal felől.) nem vették figyelembe az áraknak időközben történt emelkedé­sét és egyes városokban vagy egyes vidékeken az összeírás párt-szempontból történt. Ezen körülmény pedig nem gátol meg engem abban, hogy a törvény helytelen magyarázatának rectificatioját I óhajtom.

Next

/
Thumbnails
Contents