Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-269

269. országos ülés Julius 10. 1874. 369 ülésen adja be véleményét, hogy akkor az or­szággyűlés fölötte határozzon. Elnök: Ki fog adatni a kérvényi bizott­sághoz. Boltizár József: Tisztelt ház! Van szeren­csém bemutatni az alsó-magyarországi bánya-egylet kérvényét, melyben gyakorlati tapasztalásaik alapján a házhoz benyújtott bánya-törvényjavaslatnak némely §-ai iránt saját észrevételeiket teszik meg, s arra kérik a tisztelt házat, hogy azokat kegyesen elfo­gadni, és a bánya-ügyi bizottságnak tárgyalás végett átadni méltóztassék. Kérem ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz fog utasít­tatni. Pólya József előadó: Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentését a román fejedelemségekkel való vasúti csatlakozás el­fogadása tárgyában 1874. május 3-án kötött egyez­mény iránt, s ugyanazon központi bizottság előter­jesztését a temesvár-orsovai vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában van szerencsém benyúj­tani. Méltóztassék ezen jelentés kinyomatását, ki­osztását, és majdani tárgyalását elrendelni. Schmausz Endre előadó: Van sze­rencsém a központi bizottságnak a sopron-pozsony­lundenburgi vasút engedély-okmányának módosításá­ról szóló törvényjavaslat, valamint a vágvölgyi vasút kiépítéséről, a győr-soprony-ebenfurti vasút engedély­okmányának módosításáról szóló, és végre a méter­mérték behozatalának költségeiről szóló törvényja­vaslat iránt a központi bizottság jelentéseit előter­jeszteni. Kérem azokat kinyomatni, szétosztatni, és napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A beadott jelentések ki fognak nyo­matni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Tisztelt ház! Méltóztatott a legközelebbi na­pokban elhatározni, hogy azon törvényjavaslat, me­lyekre a központi bizottság imént beterjesztett jelentései vonatkoznak, a választási törvényjavaslat tárgyalásának félbeszakításával is tárgyalás alá vé­tessenek. Miután a központi bizottság ezen jelen­tései, melyek különben is a vasúti és pénzügyi bi­zottság által tett módosításokon kivül egyéb ujat nem tartalmaznak, s a holnapi ülés alkalmával már ki lesznek osztva: bátor vagyok a tisztelt háznak javaslatba hozni, hogy a központi bizottság ezen jelentései a legközelebbi hétfői ülés napirendjére tűzessenek. Méltóztatnak ebbe belenyugodni? (He­lyeslés.) A szerint fog tehát megtörténni. Következik a napirend: a választási törvényja­vaslat részletes tárgyalása. Máriássy Kálmán : Annak okát, hogy ezen törvényjavaslat benyujtatott, nem találhatom másban, mint egyrészt abban, hogy az 1848: V. ÖPV.-H. NAILÓ. 18?. XI. KÖTET. törvényczikk alapján a census oly különféle magya­rázatot nyert, hogy még egyes választási alkalomkor is sok ellenmondásra adott alkalmat; másrészt meg­engedem annak jogosultságát is, hogy egy és más oldalon, tudniillik hol az egyik vagy a másik párt volt hatalomban: ott a törvényt igyekeztek kényök­kedvök szerint magyarázni, megengedem, hogy ez is előfordult. Ez okozta azt, tisztelt ház, hogy a jelen törvényjavaslat a ház asztalán fekszik. így tehát azt hiszem, hogy ezen törvényjavaslatban fog­lalt és az átalános vita folytán elfogadott elvek alapján jelenlegi munkakörünk nem terjedhet tovább, mint oda, hogy az 1848-iki törvényben meghatáro­zott képesség szabatosittassék. Nem osztozhatom azon fölfogásban, melyet teg­nap Simonyi tisztelt képviselőtársam kifejezett. Ő ugyanis az előbbi §-nál azon nézetből indult ki, hogy ha törvény speciális esetre alkalmaztatik, ez előzményt képez , és azon praecedens alapján , ha azt a központi választmány, vagy az országgyű­lés igy vagy ugy alkalmazta bizonyos éveken át: már annak értelme meghatároztatott, melytől eltérni nem lehet. Ha ezt elismerném: akkor oda jutnánk, hogy ép ugy 5 mint a legfőbb törvényszékeknél, a curiai döntvények törvény erejével birnak: ugy itt azon épen nem alkotmányos gyakorlat állana elő, hogy a törvényhozás minden tényezőknek kizárásával egyes esetekben történt alkalmazásából a törvény hatályára lehetne következtetést vonni. Miután pedig a jelenlegi vitában és a törvény­javaslat részletes tárgyalásánál legfőként azon te­kintetből kell kiindulni, hogy az 1848-iki törvény szabványai praecisiroztassanak és lehetőleg arányo­sittassanak. Én előre is kijelentem, hogy a törvény­javaslat 4 §-át változatlanul elfogadom. Bátor le­szek ezt indokolni. Több képviselőtársunk által föl volt említve az, hogy egyes városokban vagy törvényhatóságokban összeírás alkalmával a három, két-, egy lakrész­szel bíró házak tulajdonosai is fölvétettek a válasz­tók közé. Hogy melyik volt ezek két a leghe­lyesebb eljárás: azt, ugy hiszem, most a ház böl­csességétől függ megítélni; mert ha megengedjük azt, hogy egy, két lakrészből álló ház minden egyéb képesség nélkül választói jogosultságot adjon: akkor alig vagyunk egy lépésnyire az átalános szavazat­tól. (Fölkiáltások a szélső bal felől: Dehogy! He­lyeslés jobb felől.) Engedelmet kérek, igen, mert ha valaki 1 forint 60 krajczár adóval választó-pol­gár lehet: akkor méltóztassanak a szavazati jogot kiterjeszteni a személyes-kereseti adóra is, mely 2 forint; de sok helyen 4 forintot tesz ki; mert hi­szen az ezen adót fizető polgár sokkal többel járul az állam czéljainak föntartásához. (Helyeslés jobb felől.) 47

Next

/
Thumbnails
Contents