Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-269
370 269. országos ülés Julius 10. 1874. Fölhozatott az is, hogy hiszen nem azt kell tekintetbe venni, mennyi adót fizet az illető; mert hiszen az állam pénzügyi kormányzatának ügykörébe tartozik, hogy az illetőt mennyi adóval rója meg, és mennyi adót hajt be rajta. De, tisztelt ház, azt hiszem, hogy mindenütt, hol a census be van hozva; nem érték-census, hanem, nézetem szerint, az értéknek jelzője : az adó vétetik alapul, és ezen §-nál is az adót kívánom tekintetbe venni. Több képviselő társam arra czélzott, hogy rendezett tanácsú városokban, hány választó-polgár fosztatik meg ezen alapon választói jogától. Tisztelt ház én nem akarok ezen statistikai adatok bírálatába bővebben bocsátkozni; de bátor vagyok kijelenteni, hogy az eddigi összeirási gyakorlat az volt, hogy a polgárok csak egy jogczimen írattak be, tehát beírattak, kik más qualifikátioval is birtak, így például valaki, kinek földbirtoka is volt, 300 forintnyi értékű házzal is bírt: e többféle qualificatio körül csak egynek az alapján íratott be. Fölhozta" továbbá több képviselő társam, hogy ezen törvényjavaslat jogfosztást tartalmaz. Én, tisztelt ház, nem vagyok barátja az erős kifejezéseknek; hanem ha ennek ellenkezőjét akarván fölállítani, kijelenteném, hogy én pedig' nem helyeslem azt, hogy jogbitorlás követtessék el egy törvény alapján; már pedig, hogy ilyenek történtek: azt senki kétségbe nem vonhatja; nem vonhatja pedig azért, mert egyes összeírásoknál csakugyan olyan gyakorlat követtetett, melyet az 1848. törvényeknek sem szelleméből, sem betűiből kiolvasni nem lehet. Beliczey képviselőtársunk tegnap egy városi bizonyítványt hozott föl, mélylyel kimutatni törekedett, hogy a jelen törvényjavaslatnak ezen §-a tartatatlan. De mit foglalt magában azon összeírás ? Bizonyítását annak, hogy Gyula városában kik írattak össze, mindenki hajlandó azon speciális esetből, melyet legjobban ismer: az egész országra következtetést vonni. Én is szolgálhatnék a tisztelt képviselő urnák oly adatokkal, melyek szerint nálunk a felvidékén egyes városokban épen nem írattak össze, sem az egy, sem a két lakosztálylyal bíró házak tulajdonosai, lakosztályaik mennyiségének alapján; és hogy melyik helyesebb a két eljárás közül: épen ennek meghatározására van hivatva a képviselőház. Különben tisztelt ház, Mukics Ernő képviselő ur arra czélzott, hogy legjobb volna meghagyni az 1848-ik törvénynek a házakra vonatkozó azon szabványát, hogy az érték határoztassék meg, hogy az érték igy, vagy ugy becsültessék meg és erre nézve hozassanak szabványok; de ha e mellett maradnánk: akkor fölösleges az egész törvényjavaslat beterjesztése, mert az csakugyan az illető becslők fölfogásától függ, hogy egy házat 315 frtra, vagy kevesebbre becsüljenek. De ha még elfogadnám is azt, hogy azon 315 forint jelenleg az 1848-iki értékkel egyenlő: még akkor sem fogadhatnám el azon állás pontot, melyet a különvélemény fölállított. Jfem fogadhatnám el pedig azért, mert azon arányok, melyeknek a választási jogosultságra nézve fön kell állaniok: nézetem szerint helytelenek lennének. Mert hogy egyes választó-kerületekben, hol vegyesen laknak rendezett tanácsú városi polgárok, és laknak falusiak, kik más qualificatio alá esnek: azt hiszem, hogy túlságosan nagy befolyás adatnék a városoknak. Ezt ugyan Orbán Balázs tisztelt képviselőtársam azzal törekedett indokolni, hogy az ujabb állam bölcsészet a polgári elem fejlesztésére nagy súlyt fektet; de én azt hiszem tisztelt ház r hogy a legújabb állam-bölcsészet azt tartja, hogy a hazának minden polgára egyenlő. Hogy az egyes városokban épen a két lakosztálylyal, vagy egy lakosztálylyal bíróknak adassék meg a túlsúly, a mint Orbán Balázs tisztelt képviselőtársam óhajtja : az sem a jogos fejlődéssel, sem a józan állam-bölcsészettel, sem az előhaladással épen nem áll összeköttetésben; mert azt hiszem, hogy a kik a szellemi és anyagi qualificationak egy bizonyos magasabb nemével bírnak : azoknak az állam czélok fejlesztésére a szellemi és anyagi fejlődés előmozdítására mindenesetre több módjuk, több tehetségök és akaratuk van. De ha tekintetbe veszem azt, hogy épen Gyula városa érdemes képviselője azt monda, hogy ott ennyi meg ennyi polgár elüttetik szavazási jogától. De tisztelt ház, kik azok a polgárok? És vajon birnak-e, egy vagy két lakosztálylyal, és vajon nincs-e egyéb qualificatiojuk ? Az elsőknek én meg nem engedném a szavazást; ha pedig egyéb qualificatioval birnak: akkor ugy ezen, mint más szakasz értelmében választási joggal is bírhatnak, mért az alvidék minden városában földbirtokkal vagy szőlővei birnak a polgárok, és ha combináljuk a két adót, még mindig sokkal alacsonyabban áll azon census, mint átlagosan áll az egynegyedtelekre, vagy 105 forint tiszta jövedelemre nézve, mert 16 forint földjövedelem az adója 29 és egy töredék, tehát csaknem 30°/ 0-tel számítva 4 frt 80 krt tesz; a 4 frt 80 krhoz hozzáadva a 3 frt 60 kr adót, ez még mindig 8 frt 40 krt tesz a jelen szakasz harmadik kikezdése alapján. Tehát 4 frt 80 kr adóval mindig választó lehet két lakosztálylyal és bir a másik qualificatioval tudniillik, hogy ha 4 frt 80 kr adóját megfizette: is bejöhet a választók közé. Tehát azon statistikai adat, melyeknek alaposságát a helügyminister ur is kétségbevonta tudniillik, hogy 85 ezer választó-polgárból 50 ezer elesnék: egészen tarthatatlan, ha nem is terjeszkedünk ki arra, hogy 105 frt jövedelem után illetőleg mint egy legénynyel dolgozó mesterember bejő a választok közé.
