Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-268

268. országos ülés Julius 9. 1874. 3 fii telt képviselő ur Tisza Kálmán tisztelt képviselő­társam ellenében és viszont. Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam Mocsáry Lajos tisztelt képviselőtársam ellenében mondotta,— hogy az átalános választói képességre nézve is ugyanazt hozta be a polgárokra vonatkozólag, mi behozatott még akkor, mikor még a eollegialis kor­mány állott föu. Én akkor is elleneztem és kevésnek találtam azon qualificatiot, mely a választó polgárokra nézve megállapitatott. Akkor is az mondatott, hogy az állam és a rend irányában semmi biztosítékot nem nyújt és egy átalában oly csekély, hogy akkor nincs értelme a censualis qualificatiónak. Midőn azután a városi polgárokra nézve megállapittatott a 300 fo­rint értékű ház, megállapittatott a 100 forintnyi jövedelem, a volt úrbéresekre és egyátalában a volt birtokosokra behozatottatott fél telek, vagy pedig a félteleknek megfelelő birtok akkor először Kubicza Pál követ mondotta, hogy ha ezáll, akkor Trencsén­megyében egy, két választónál több nem lesz; én pedig azt mondottam, hogy e törvény, mely megálla­pítja a birtokosokra nézve a választó képességet: semmi arányban sem áll a városi polgárokra nézve megállapított választó képességgel és ennélfogva, ha ugy kell lenni a törvénynek, hogy a városi polgá­rok 300 forintot érő házzal, vagy pedig 100 fo­rint jövedelemmel lehessenek választók, a földbirto­kosok, csak egy fél teleknek megfelelő birtokkal: ak­kor sokkal jobb az átalános szavazati jog, mint az ily aránytalanság. (Fölkiáltások a szélső bal oldalon: fogadjuk tehát el az átalános szavazati jogot.) És hivatkozom valamennyire, a kik akkor követek vol­tak: ezért engem Kossuth Lajos reactioval vádolt, és elejtetett a féltelek és elfogadtatott a negyed te­lek ; tehát a negyed telek csakugyan azon szempont­ból lett megállapítva, hogy egy negyed telek körül­belől egy értékű egy 300 forintos házzal, a mi azon időben igen természetes, hogy körülbelül meg­állott. Mert a tisztelt képviselő ur alkalmasint tudni fogja azt, hogy 1848. az úrbéri egy negyed lelek nrbéres birtokosa, csak a haszonvételre nézve volt tulajdonos, magára a birtokra nézve nem: és ez az ok, hogy 1848-ban tudniillik addig, mig a törvény megalkottatott, az úrbéri ház helynek alig vol ér­téke: mert a dézsma, egy napi kocsi és két napi gyalog napszám, füst pénz, vadászati jog és egyéb szolgálólányok tartoztak hozzá. (Ügy van jobb felőli) Miután 1848-ban az úrbéri telek ezen terhektől föl­menteiéit, méltóztassék hasonlatosságot összeállí­tani. Még a mi vidékünkön is, hol a földbirtok, az időben sokkal többet ért, mint az alföldi birtok, mert a felső vidéken az emberek közelebb állnak a civilizáltabb országokhoz, abból reájuk is háramlotí valami, azonkívül közlekedésük sokkal könnyebb volt és ennélfogva, a földmivelésben mindig előbbre vol­KÉPV. H. NAPLÓ. 18'*. XI. KÖTET. tak, mint az alföldiek : a ház helyek szintén többet értek a fölföldön mint az alföldön és a viszony csak is azért változott meg, mert a mi hozzáiárnlásunk­kal valahára képesek voltunk az alföldnek egy né­hány vasutat fölépíteni, melyhez ők semmivel sem járultak többel, mint mi, kik annak semmi hasznát nem veszszük. így állván a dolog, azt hiszem, hogy akkor, midőn a központi bizottság behozta a törvényjavas­latot és ott azt mondja, hogy csak azon házak tu­lajdonosai bírnak szavazati joggal, kiknek 3 lak osz­tályok van : a központi bizottság semmi mást uem tett és mi sem teszünk mást, mint rectificaljuk az aránytalanságot, mely az emiitett viszonyoknál fogva, a földbirtokosok, és a házbirtokosok közt fönállott; hogy pedig ezt rectificalni kell, azt senki sem fogja tagadni: ha egy kissé körül néz az országban; mert ha még minden rendezett tanácsú város, vagy min­den szabad királyi város egy választó kerületet ké­pezne : akkor még ezen anomália nem volna oly föltűnő ; de micsoda igazságtalanság az, hogy egy két lakrészszel ellátott házzal biró városi polgár, az­ért csak, hogy a város rendezett tanácsosai bír, vagy azért, mert valaha priviligiuinot kapott: oly földbirto­kos által, kinek egy negyed telke van, leszavaztas­sék és kisebb képességgel ruháztassák föl : mint azon iparos, ki terhes munkával és nagyobb adó megterheltése folytán szerezte meg magának a vá­lasztási képességet. Ez nézetem szerint nem igazságos és azt hi­szem, hogy e házban nincs olyan, ki ezt kétségbe vonná vagy tagadná. És nem az igazság érdekéből fognak tartatni azon beszédek, a melyek a két vagy egy osztályú lakhely védelmezését czélozzák; hanem azon szempontból, hogy tudniillik az ezen törvény­nek megszorítása; pedig nem az, s nem a szavazók kevésbitése: hanem a szavazók közt fónálló arányta­lanságoknak rectificatioja. És tisztelt ház! mivel ér Holdmezővásárhely ép oly földbirtokos lakosának két osztályú lakháza többet, mint az ipolysági lakosé vagy mezőgazdáé ? Talán azért, mert rendezett tanácsa van? mert ott több ember gyűlvén össze : könnyebben szerezték meg ezen minősitvényt ? Vagy talán azért zárassák ki az Ipolyságban lakó két osztályú lakházzal biró birtokos, mert rendezett tanácscsal nem bír? Ha fölveszszük, az 1848-ki törvényhozást: nagyobb igaz­ságtalanság nem követtethetett el, mint a minő el­követtetett azon túlságos engedékenység által, a melylyel az akkor a városi lakosok iránt viseltetett a földbirtokosokkal szemben; mert a városi lakosok sokkal kisebb census mellett lettek választókká, mint a földbirtokosok. A falusi városokban — ha e kifejezéssel sza­bad élnem — a földbirtokos választó lesz 2 fo­rint 40, vagv 2 forint 60 krajczárnyi censussal, vagy 46

Next

/
Thumbnails
Contents