Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-268

S62 268. orszsigos ülés Julius 9. 1874. a mint a tiszteit képviselő ur akarja, 1 forint 20 krajczárral: akkor, midőn ugyan azon kerületbe beosztott ép oly becsületes, hű és szorgalmas, a haza irányában ép oly hűen ragaszkadó más polgár 10, 12, 14 sőt 15 forintnyi censussal lesz képes választói jogával élni. Ebbe pedig én tisztelt ház sem igazságot, sem czélszerüséget nem látok; mert ez azok közt, kik az önök által is kárhoztatott átalános szavazat vagy ezen múlhatatlanul megkívántató két minősitvény alapján lettek választók, a legnagyobb viszályokat fogja előidézni. Hogy pedig ez meg ne történjék: az én csekély fölfogásom szerint, a tisztelt központi bizottságnak és a ministeriumnak intentiója más nem lehetett, mint oda törekedni, hogy az ország különböző helyein lakó, de ugyanazon választó-kerülethez tartozó polgárok közt a gyűlölség, az irigység és egyéb az ország javát semmi tekintetben elő nem mozdító súrlódások lecsillapittassanak és megakadályoztassanak. Ha így fogjuk föl a dolgot: akkor az én meggyőződésem az, hogy az 1874. évi törvényhozás, midőn a házbirtokosokra nézve azon határozott követelményt iktatta be a törvénybe, hogy egy három osztálya lakházzal kell bírnia annak, a ki választó akar lenni: nem csak nem tett megszorítást ; hanem igazságosabb alapra fektette a választói képesség meghatározását, mint az 1 848. törvényhozás, a mely törvényhozásról mindenki tudja, hogy az nem rósz akaratból, nem kiszámított, nem tudom micsoda czélok utóleséséből tette, hanem azon okból, mert az 1848. országgyűlésnek nem volt ideje tanácskozni ezen törvényczikk fölött, mert először az az 1. §-tól végig egy ülésben tárgyaltatott le, és másodszor, mert az 1848. törvényhozás alkalmával még az átalános adó behozva nem lévén, még csak összehasonlítást sem volt képes tenni, ha akart is volna: hogy viszonylatiak az adó irányában s ennek következtében, hogy lehessen a censust igazságosan, vagy a mennyire csak lehet méltányosan megalkotni. De most, midőn már az alkotmányos élet és az átaiános adófizetés nyolcz éven keresztül be van hozva, most is ott maradni, hogy egyedül egyes ember önkényére bizassék, minden összehasonlítás nélkül meghatározhatni, hogy mivel ez a ház megér 300 forintot: hát meg van a választó képesség ; vagy pedig ha meg nem éri: akkor nincs meg; ez már maga is oly önkénytes eljárás, mely követeli, hogy bizonyos határ állapi itassák meg a törvényben, melynélfogva a birtok alapján választó képességet követelhet. De a mint mondom még azonfelül nem lehet a rendezett tanácsú városokban lakó birtokosokat kisebb képesitvénnnyel ellátni, mint a földbirtokosokét azért sem, mert a városok lakosai már különben is előnyben részesittettek, az 1848. törvényhozás által, hogy tudniillik városoknál a törvényhozás nem veszi szigorúan tekintetbe, bir-e 30.000 lélekkel, vagy nem, a minek legnagyobb mértéke mutatkozik Debreczen és Miskolcz városánál a mennyiben Debreczen maga, 3 képviselőt választ, holott legföljebb 60 ezer lakossal bír, Miskolcz pedig két képviselőt, holott legföljebb 40 ezer lakossal bir. Tehát a városoknak-e tekintetben ily előnyt adni; azonkívül azon városoknak, melyek megint nem birnak annyi lélek számmal, hogy választó kerületet képezhessenek, ezeknél a választói képességet oly alacsonyra leszállítani, hogy itt a kisebb polgárok még inkább leszavazhassák a földbirtokost: ez annyi lenne, mint a városok rovására a községeknek a törvényhozásra való befolyását végkép, vagy legalább legnagyobb részben megsemmisíteni. Minthogy pedig ezt nem kívánom s a birtokrészletek megállapításánál, a mennyire csak lehet igazságosan akarok eljárni, én pedig a 3 lakosztályu házat átaíában véve nem becsülöm többre, mint egy fertály telket: ezek azon indító okok, melyek engem azon meggyőződésre vezetnek, hogy sokkal helyesebben és méltányosabban cselekszem, ha pártolom a központi bizottság véleményét; mintha elfogadom a beadott módosítást melyet annál kevésbé fogadhatok el, mert azon fertály telkesek is csak kivételesen fogják a választói képességet megnyerni, azok tudniillik, kiknek még a két lakosztályu ház képesitvénye is meg van s még azonkívül egy fertály telekkel is birnak. Hát micsoda alapon lehet azt mondani, hogy diplomával fölruházott szabad királyi város, vagy pedig oly város, mely jogosítva van lakosságának számánál fogva egy rendezett tanácsot fölállítani, — hogy ezen az alapon oly kedvezményben részesüljön, — a mely által a hozzá tartozott község polgárainak a törvényhozásban való befolyását, iiletőleg választási jogukat egészen paralyzálja'? Kérem tehát a tisztelt házat, méltóztassék a központi bizottság javaslatát elfogadni a földbirtokosok érdekében is, kik különben is legnagyobb terhét viselik az államnak, kik a legnagyobb adót fizetik. (Ellenmondás bal felől.) Igenis, ugy van, mert minden más polgára az országnak az adófizetés alól kibujhatik, mert becsületbeli kötelességérzet igen kevés emberben van meg, hogy lelkiismeretesen beírja jövedelmét akkor, midőn az adóbevallási ivek hozzá hozatnak; míg én nekem a mérnök fölméri a birtokomat, hogy ennyi meg annyi hold és az állam közege által kivetett jövedelem után kénytelen vagyok jövedelmi adót fizetni. (Elénk helyeslés jobb felől.) Elnök (leszáll és helyét Torma Károly foglalja el.) Mukics Ernő: Tisztelt ház! Paczolay tisztelt képviselőtársam azzal végezte beszédét, hogy ő ezen jelenleg tárgyalás alatt lévő §-t a központi