Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-268

356 268. országos ölés Julius 9. 1874. élvezhették: ha lett volna alkalmuk azt gyakorolni, és ténylegesen csak azért nem élvezték, mert nem volt alkalom azon jognak gyakorlatára; de a jog virtualiter fönáll mindazon osztályoknak tagjaira, mihelyt 20 éves korukat betöltötték. Ezen szempontból indulva ki, a következő módosítást vagyok bátor beterjeszteni: az 5-ik sorban foglalt ezen szavak „az 1848-iki évtől" után tétessék: „a jelen törvény kihirdetési napjáig életük 20-ik évét betöltötték, a választói jog gyakorlatában saját személyökre meghagyatnak." Ajánlom módositványoniat a tisztelt háznak elfogadás végett. Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa Simonyi Ernő módositv anyát.) Paczolay János s Tisztelt ház! Sem az előttem szólott Simonyi képviselő ur által, sem Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur által beadott módositványt, el nem fogadhatom. A Simonyi tisztelt képviselő ur által beadott módositványt el nem fogadhatom azért, mert ő az 1848-ik évi törvénynek határozott tartalmát világosan a törvény értelme ellenében kívánja magyarázni. Az 1848-ik évi törvényhozásnak én is egyik szerény tagja valék, és jól emlékszem, hogy arról ott szó sem volt, hogy e jog a uemességnek átalában adassék meg; de az akkor hozott törvénynek indokolása világosan azt mutatja, hogy a törvényhozás politikai jogoktól senkit megfosztani nem akart. a kik ezt eddig gyakorolták. De azon felül méltóztassék azon törvénynek további intézkedéseit olvasni, ha jól emlékszem, van ott egy §, a mely azt mondja: hogy az összeírásra kiküldött tagoknak az előbbi nemesi összeírások adassanak átal. És miért adassanak átal? Azért, hogy azon összeírásokból világosan kitűnjék, hogy kik azok az egyének, a kik az 1848. évig tudniillik törvény behozataláig, a választói jognak gyakorlatában voltak. Ugy van ezen intézkedés a más szabad kerületekre vonatkozólag s kiterjesztve. Ha mi elfogadjuk Simonyi tisztelt képviselő ur értelmezését: akkor nem látom által, hogy miért nem járulunk egyenesen, az átalános vita alkalmával Beöthy Ákos tisztelt képviselő ur által tett előadáshoz, a mely sokkal magasabb érvekből indokolja a nemesi osztály érdemeit; mint az előttem szólott tisztelt képviselő urnák módositványa. (Helyeslés.) De el nem fogadhatom okoskodásának további részét sem. Mert én az 1869-ki országgyűlésnek szintén egyik tagja, sőt egyik bíráló bizottságnak is tagja valék, és igy tudom, hogy a biráló bizottság Pestmegye összeírására alakult választásokat nem azért semmisítette meg egyedül, hogy a nemesek nem voltak összeírva; hanem megsemmisítette azon utasításért, melyet kiadott az összeíró bizottságnak, (Helyeslés.) a mely utasításban több oly tételek foglaltattak, melyek először a törvény rendelkezésével ellenkeztek; másodszor, mert a törvény a központi bizottságot sehol sem hatalmazta föl a törvény értelmezésére, és sehol sem bízta meg azzal, hogy azoknak a tagoknak, kiket az összeírás eszközlésére kiküldött, elvi tekintetből az összeírás irányára nézve utasítást adhasson. De, tisztelt képviselőház, én még az ítéletből sem merek okoskodásom támogatására indokot meríteni ; mert az ítéletek mindig csak egyes concret esetekre vonatkoznak, és sohasem tartalmaznak átalános törvény-magyarázatot. (Helyeslés.) Mert ha az állana, a mit Simonyi Ernő ur fölemlített: abból az következnék, hogy a törvény értelmezésének joga a bíróságokat illeti : pedig ezt az elvet az országgyűlés elfogadni sohasem fogja ; (Helyeslés.) már pedig, ha Simonyi Ernő képviselő urnák argumentatioja elfogadtatnék: az oda vezetne, hogy a törvénynek értelmezése nem a törvényhozó-testületet, hanem a bíróságot illeti. Ezen indokokból Simonyi Ernő képviselő urnák módositványa tarthatatlan. De Debreczen város érdemes képviselőjének módositványa is, ha csak nem akarunk abból a föltevésből kiindulni, hogy a törvény azon rendelkezését, mely szerint a reclamatiok fölött nem a központi bizottság, hanem a curia fog ítélni, már előzetesen is megdönteni akarjuk ; — mert az kétséget nem szenvedhet, hogy a politikai hatóság mindig tágabb értelmezést adhat a törvénynek, mint a bíróság. Á bíróságtól megkívánom, hogy az szigorúan a törvényhez alkalmazkodjék ; ha tehát azt kívánjuk, hogy az eljárás szigorúan a törvényhez alkalmazkodjék, mit fog jelenteni Tisza Kálmán tisztelt képviselő ur módositványa, mely azt mondja, hogy a kik 1872ben voltak jogosítva, azok birnak választói joggal. De hiszen 1872-ben nem mások, hanem azok voltak jogosítva, kik már 1848-ban voltak jogosítva; (Ellenmondás bal felöl.) mert 1872-ben nem hozatott törvény, és 1872-ben is kötelessége volt az összeíró bizottságnak az 1848-iki törvény alapján eljárni. A kik ezt nem tették : feleljenek eljárásukért, de nekem ez a fölfogásom. Ha ez igy áll, hogy az 1872-iki törvényhozás nem intézkedett a nemesek által gyakorolt választási jogra nézve: akkor kétséget nem szenved, hogy a bírónak cynosuraul más nem szolgál, mint a fönálló törvény. A fönálló törvény pedig azt mondja, hogy a nemesi vagy szabad kerületi jog alapján senki más nem irathatik össze, mint a ki 1848 előtt személyesen gyakorolt jogot; mert azt mondja, hogy „azok, a kik* stb.; tehát a személyekre vonatkozik a törvény rendelkezése és nem az egész osztályra. Ha Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársamnak módositványa elfogadtatnék: az nem- lenne más,, mktt.