Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-268
268. országos ülés Julius 9. 1874. 357 kerülő utón a bíróságot odaterelni, hogy az 1848. törvény alkalmazása mellett szigorúan járjon el; vagy pedig, ha ezt nem akarjuk tenni: akkor a bíróságnak szabad, önkéntes eljárását kell eltűrnünk és ez által a reclamatiok fölülvizsgálata oly alapra jutna, mely semmi esetre sem nyújtana több biztosítékot, mint a mennyit a képviselőház központi bizottsága nyújtott; sőt annyival roszabb lenne a helyzet, ha a bíróság gyakorolná az önkényt; mert a bíróságról föltesszük, hogy szigorúan a törvényhez fog ragaszkodni és az sokkal izgatóbban hat az emberre, ha a bíró nem jár el szigorúan; mintha a bizottság jár el többé-kevésbé önkényesen. Ezeknél fogva, tekintve az 1848-iki törvényhozás azon indokolását, hogy senkitől sem akarta elvenni azon jogot, melyet 1848 előtt gyakorolt: ha szigorúan veszszük a törvény értelmezését, kérdést nem szenved, hogy nem lehet senkit mást beírni, mint a ki az 1847. évi képviselői választásnál; vagy pedig 1848. márczius 13-ikát megelőzőleg tartott restaurationál szavazott; de minthogy ezeknek kipuhatolása fölötte nehéz, és mivel én nem akarok szűkebb keblű lenni, mint az 1848-iki törvényhozás volt: ha a 48-iki törvényhozás megtűrte azokat a demokratikus alapra fektetett választásnál is, a kik jogukat eddig gyakorolták : ennélfogva én az 1848-iki törvénynyel leginkább megfelelőnek találom azt az intézkedést, mely a központi szövegezésben foglaltatik, hogy tudniillik azok, kik 1848-tól kezdve bármely összeírásban benfoglaltattak, szavazási joguktól meg ne fosztassanak. {Helyeslés.) Én tehát ezen indokoknál fogva szigorúan ragaszkodom a központi bizottság szövegezéséhez, és azt elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés jobb felől.) Kapp Gusztáv : Tisztelt ház! Már az átalános tárgyalás alkalmával ugy a tisztelt kormány, mint a központi bizottság részéről hallottuk, hogy a jelen törvényjavaslat az 1848-iki választási törvényen alapuló választási jogot sem megszorítani, sem tágítani nen akarja, hanem az akkori alapon megtartani, és a mennyiben szükséges, annak némely részeit magyarázni és helyesen értelmezni. Én, tisztelt ház, azt látom, hogy ép ellenkezőleg jár el e törvényjavaslat ezen szakaszánál, mert ebben nem találom az 1848-iki törvénynek sem magyarázatát, sem értelmezését; hanem találok egy oly intézkedést, melynek, ha a szakasz ezen szöveg szerint törvénynyé válnék : az lenne következménye, hogy ezen nemesi választókra nézve nem is lesz szabad bármi módon kutatni: helyesen jöttek-e be egy valaha készült választói sorjegyzékbe ; hanem, a ki egyszer oda beíratott, bár a törvény ellenére is, az élethosszig bennmaradna. Ezen álláspontot el nem fogadhatom. Igen fényesen bebizonyította több előttem szólott, hogy 1848-tól kezdve a választók összeírásával igen sok visszaélések történtek, és igy ezen §. elfogadása nem lenne egyéb, mint mindazon visszaéléseknek szentesítése. Továbbá el nem fogadhatom e §-t a központi bizottság szövegezése szerint, mert az, az 1848-iki állásponthoz képest, nemcsak nem tanusit előrehaladást, hanem tagadhatlan hátramaradást. Ugyanezen okból Debreczen város tisztelt képviselőjének módositványát sem fogadhatom el. Igaz, hogy előttem szólott Szilágyi Dezső képviselő ur azon érvvel igyekezett védeni e §-t, hogy bármelyik módositvány elfogadása visszaható erővel birna azokra, kik egyénileg már eddigelé valaha egy választói névsorba fölírattak; ha ezen érv állana: akkor, azt hiszem, ennek nemcsak a nemesi czimen beirt választókra nézve kellé állania; hanem más választókra nézve is; mert akkor a választók közül azokat sem lehet kihagyni, a kik egy 300 frtot érő házbirtok alapján lettek választókká. Ily intézkedést azonban hiába keresünk ezen törvényjavaslatban, és én nem is helyeselném azt; de ugy, a hogy én ezt ott nem helyeselhetném, ugy nem helyeselhetem itt, sőt itt még kevésbé, mint amott, már azon okból, mert az, a ki egy 300 frtot érő ház-birtok alapján íratott be, bárhol a választók névjegyzékébe, az a törvény alapján íratott be ; hogy mennyi választó nemességi jogczimen törvényellenesen íratott be, azt elismerték mindazok, kik az 1848-iki törvény szövegezéséből bizonyitíaták be, hogy csupán azon nemeseknek privüegialis választójogot akart föntartani az 1848-iki törvény, kik akkor már 20 évesek voltak. Tisztelt ház! Még csak egyet akarok megjegyezni. Fabriczius Károly képviselőtársam nem czélozza a nemességnek kizáratását a választási jogból; hanem csak azt, hogy ugyanazon föltételek mellett, ugyanazon qualificatio alapján bírjanak választási joggal, minő kívántatik az állampolgárok többi osztályaitól. Ez nem lenne kizárás, mert ezen házban csak nem fogja senki állítani, mintha a nemességnek egy igen nagy része nem lenne képes a qualificatio egyes nemeit, például egynegyed telket, egy 300 frt értékű ház birtokát stb. bebizonyítani, és ilyen törvényes alapon a választók névjegyzékébe belejutni. Egyébiránt tekintve a tisztelt ház hangulatát, befejezem előadásomat s azon esetre, ha Fabriczius képviselőtársam módositványa el nem fogadtatik, részemről Irányi képviselőtársamnak módositványát elfogadom. (Fölkiáltások: Szavazzunk!) Remete Géza: Tisztelt ház! ... . (Szűnni nem akaró fölkiáltások: Eláll \) Ha a tisztelt háznak ugy tetszik: akkor a szótól elállók. (Éljenzés jobb felöl.) Stanesku Imre: Tisztelt ház! Azon álláspontot akarom jelezüi, (Nagy zaj. Fölkiáltások:
