Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-268

352 268. országos ülés Julius 9. 1874. megegveztethetönek lenni azt találom, mit Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam beadott: mert ez az igazságon alapszik'; és azon esetben, ha a születés jogot a tisztelt ház nem akarja eltörölni, következetes nem lehet a tisztelt ház: ha azon javaslatot a tisztelt ház el nem fogadja, és ezen törvényjavaslatot akarja a tisztelt ház törvénynyé emelni. (Igazi hal felől.) De, tisztelt ház! nemcsak ezen okból nem fogadhatom el ezen törvényjavaslatot; de azért sem, mert én az átalános választási jognak voltam, vagyok és leszek hive halálom órájáig. Én ezt magából a természetből és az embereknek a társadalomban létök szabályaiból látom kifolyónak tenni. A mely polgár terheket visel, annak jogokat is kell viselnie. No de hiszen ezen már túlvagyunk, és ennek fejtegetésébe nem bocsátkozom; hanem engedelmével a tisztelt háznak egy pár észrevételt kelletik koczkáztatnom azokra nézve, a melyeket itt némely képviselőtársaim által ezen pontnál fölhozatni hallottam. Azok sorában — sajnálom nagyon — elvtársam Irányi Dániel által fölvetett azon kérdéssel sem tudok egyetérteni, melyben azt mondotta, hogy ezen földet a magyarnak ki szerezte: a nemesek-e, vagy a nem-nemesek a nemesekkel együtt ? Én, tisztelt ház, ismét azt kérdezem, hogy mely időre akar visszamenni, talán a Krisztus utáni 5-ik századra, midőn Attila bejött és a hunokkal ezen földet elfoglalta ? Ha ezen időre vissza akar menni: kik voltak, kik ezen földnek birtokába tették magokat ? Nem volt ott nem nemes senki, mert ott csak egy néptörzsnek tagjai és pedig jogegyenlőséggel birok találtattak, és azok jővén ide fegyver erejével, mint az akkori időben a migratio gentium korában — mint ezt a történelemből olvassuk —• történni szokott, mondom annak a fegyvernek erejével foglalták el a földet. De menjünk tovább, ha Árpád idejét akarjuk venni : akkor is azt kérdezem, hogy kik jöttek a hét vezérrel ? s azok, a kik jöttek : nem voltak-e mind nemesek ? Én ngy tudom, hogy ott van az öt törvény, melyet Pusztaszeren alkottak. Ezen törvény, demokratikus törvény és az alkotmányunk alapját képezi, és minden mivelt nemzet által az egész polgárosult világban az alkotmány megállapításául használatba vétetett. Ezen az alapon kell elindulnunk tehát, mely a hét vezér alatt ezen törvényben alkottatott. Kérdem hát: ki foglalta el másodszor e hazát, mikor Attilának utódai innen kimenvén, csak a hegyek közt Erdélyben a székelyek maradtak meg magokat századokon át megvédve? E hazát Árpád hadai foglalták el másodszor, és ugyan kik voltak közülök nem-nemesek ? Hisz Árpádnak minden nemzetsége, minden törzse, és mindazok, kik vele együtt harczolni jöttek, hogy visszaszerezzék Attüa örökségét: az elsőtől az utolsóig mind egyenjogúak és nemesek voltak; még Attilának utódai közt, a kik itt maradtak, tudniillik a székelyek közt sem volt mai napig egyetlen egy sem, a ki nem lett volna nemes. Ezek jószágait nem a király adományozta, hanem az első foglalástól hagyattak meg birtokaik mindazon veszély közt, melylyel nekik az idő hossza folyama alatt küzdeni kellett. Ki adta a székelyeknek a nemességet ? Nemességök a lustralis könyvbe beíratott, és ha igazolták, hogy a székely-faj hoz tartoznak : az elsőtől utolsóig mind nemesek voltak. Azoknak mindnyájoknak testimonialisuk van, — nem pedig királyi levelök — melyet a székek adtak ki, és adniok kellett: ha csak a mostam absolut uralomban, vagy a török és tatárjárás idején azt meg nem tagadták. De én olyan állapotot, mely erőszaknak és abnormitásnak kifolyása, normális állapotul okoskodásom alapjául fölvenni nem tudom, és nem is akarom. Éhez képest, tisztelt ház, ugy hiszem, hogy ha az Irányi Dániel által fölvetett kérdésre felelnem kell, hogy kik szerzettek a hazát, azt kelletik mondanom: a magyarok, a nemesek, mert egy sem volt közülök nem nemes. A kik később nem-nemesek lettek, azok a bevándorlottak, vagy azok, a kik a véres kard körülhordozása alkalmával harczba menni nem akartak, és kitörölve lettek, mint kik érdemetlenné tették magokat arra, hogy a többiekkel azonosittassanak. Hogy később az állandó katonaság behozatalával, hogy a bandériumoknak létrejötte idején nemesek és nem nemesek is voltak : az igaz. Hisz ép ezen érdek volt az, melynél fogva átlátta az 1848-ki törvényhozás és minden nemes megyei követ, — mert egy sem volt, a ki nem lett volna nemes, — hogy ezen állapot, melynél fogva a nemnemeseknek, kik a haza körül szintén érdemeket szereztek magoknak, joguk nincsen és csak a terheket viselik: tarthatatlan és igazságszeretetöknél fogva belátták, hogy a jogokat nekik megadni kell és ez volt az 1848-ki törvényhozás magasztosságának egyik legtündöklőbb része. Tisztelt ház! Azt is hallottam, hogy a szabadságot, az alkotmányosságot nem a nemesek védték meg; hanem a nem-nemesek. Tisztelt ház! sajnálattal kell tapasztalnom, hogy, mint a népképviselet alapján választattak a képviselők, s éhez képest itten a népképviselők, nem pedig a megyei követek foglalnak helyet, azon jogok, a melyek minden nemzetnek nagyságát, a melyek minden nemzetnek személyes szabadságát és vagyonbiztonságát minden tulkapás ellen' megőrizték, megcsonkíttattak és ezenkívül törvényeknek legnagyobb része alapjában megrendittetett, nagy része pedig a népképviselők által leromboltatott. (Fölkiáltások a szélső bal felől: IgazX) Igen, tisztelt ház, ezt látjuk a népképviselet behozatala óta napjainkban fölmerülni; ezt nem