Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-268
346 üti**, országos ülés Julius 9. 1874. Ha tehát a törvényhozás az erdélyi választókerületek jelenlegi fölosztásának aránytalanságát elismeri: lehetetlen, hogy a képviselőház szemet hunyjon azon aránytalanság előtt, mely a választóknak a régi jogosultság alapján leendő összeírása által idéztetik elő. A választó-kerületek és a régi jog ugyanazon egy törvényen alapszanak. Ha a törvény a választókerületekre nézve megváltoztatik: miért ne változtathatnék meg a régi jogosultság tárgyában is? Ezen tárgy nagyfontosságú, mivel a tisztelt ház a választó-kerületekre nézve létező legszembeszökőbb, s főleg az ország erdélyi részeiben fönálló aránytalanságok kiigazítását elhatározta, és a kormány a választók számát, s pedig, mint az igen t. belügyminister ur Horváth Gyula legujabbi interpellatiojára adott válasz alkalmából nyíltan kimondotta, a mi egyébiránt a központi bizottság határozati javaslatának tegnapelőtti elfogadása következtében már kötelességévé is vált: a választók első összeírás utáni számát veszi alapul a választókerületek kiigazításánál. Én, tisztelt ház! a választó-kerületek kiigazításának ellensége nem vagyok ezen föltétel alatt, hogy ezen kiigazítás méltányos és igazságos alapon történik. De oly választó-kerületek összeelegyitése, a hol a választók a régi jogosultság alapján írattak össze, azokéval, a hol a nemességnek ebbeli előjoga törvényesen sohasem ismertetett el, sőt a választók egy, a magyarországinál sokkal nagyobb, tudniillik 8 pengő-forintnyi direet adócensus alapján írattak össze: mondom ilynemű összeelegvités a legnagyobb hátrányokat, igazságtalanságot vonná maga után. Ennélfogva mind a szabadelvüség, mind pedig az igazság érdekében föladata a tisztelt háznak ily hajoknak már most is elejét venni, és végtére megszüntetni ezen a középkorból származott kiváltságot, mely silány foszlányaiban zavaró botránkozást keltő, a haza szabadságát veszélyeztető, s magát mindemellett a jövőben is érvényesíteni akarná. Ezek után bátor vagyok a következő módositványt tenni: határozza el a tisztelt ház, miszerint a 2-ik szakasznak ezen szavai: „azok azonban, kik az 1848: V. és az erdélyi 1848: II. törvényczikkek értelmében a régi jogosultság alapján 1848. évtől 1872. évig készített országgyűlési választói névjegyzékek valamelyikében benfoglal tatnak, a választói jog gyakorlatában saját személy ökre nézve meghagyatnak," kihagyassanak; kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen módositványomat elfogadni. Huszár Imre jegyző: (újra fölolvassa a módositványt.) Eötvös Károly: Tisztelt ház! Ha ezen törvényjavaslat azon részével, mely a censusra vonatkozik, czéiunk az, hogy az 1848-ki törvénynek ide vonatkozó határozmányai részletesebben, szabatosabban meghatároztassanak: akkor a törvényjavaslat ezen épen tárgyalás alatt levő 2-dik §-a ezen kitűzött czélnak egészben, legalább az én nézetem szerint, meg nem felel; azonban én részemről ezen §-t igy, a mint a központi bizottság által szövegezve, beterjesztve van : mégis elfogadom, mivel nem akarok e tekintetben hosszabb vitát előidézni vagy abban csak részt is venni; csupán a két beadott határozati javaslatra vonatkozólag kívánok néhány megjegyzést tenni. Az egyik határozati javaslathoz, melyet épen most nyújtott be Fabriczius tisztelt képviselő ur: én nem járulhatok. Én a most, vagy máig is meglevő nemeseknek azon jogát, melyet ők folyton gyakoroltak, melyet az 1848-ki törvényhozás nekik föntartott: elvenni nem szándékozhatom; mert, a mint valaki igen jól megjegyezte, igen furcsa osztozkodás lett volna az 1848-ki törvényhozás részéről, akként osztani meg a jogokat az állam minden polgára között, hogy azoktól, a kik addig e jogot bírták, elvegye, és a kik azt nem birták, azoknak megadja. A tisztelt képviselő ur azon megjegyzésére, hogy épen a nemesi osztály az, mely a szabadságot veszélyezteti, mely a választási visszaélésekre okot és alkalmat ad, és azokban mintegy gyönyörködik: csak azt jegyzem meg, hogy az a nemesség ezen államnak hű pártolója volt mindig és a tisztelt képviselő ur nem tud constatálni, ha hosszú századokra megy is vissza, e nemesség részéről államellenes törekvéseket; mig ellenkezőleg a szabadság azon apostolai közül, kikhez a tisztelt képviselő ur is legújabban annyira ragaszkodik : igen sokszor államellenes törekvéseket volt alkalmunk észlelni. (Igazi Igazi) De nem akarok tovább erre reflectálni és csak Orbán Balázs igen tisztelt képviselő ur határozati javaslatára akarom megjegyezni azt, hogy én a határozati javaslatot elvben elfogadom. Ha mi radicalis választási törvény készítésén munkálkodnánk : akkor kétszer is megfontolandó volna: vajon a nemesi jogokról, a régi jogokról, mint olyanokról beszéljünk-e most; de mivel arról nincsen szó; mivel itt határozottan kijelentett szándéka ugy a kormánynak, mint a képviselőház minden elemének, hogy a 1848. censust csak szabatosabb formába öntsük: én részemről e jogot az erdélyi határszéleken lakó székelyektől, mint a mely jogot ők mind a mai törvény alapján, mind ténylegesen mindeddig birtak és gyakoroltak, egyátalában el nem venném; sőt még annyira sem szoritnám meg, mint a hogy azt a 2-ik §-ban megszorítva látom. Mindaddig, mig azon helyzetben nem vagyunk, hogy egy radicalis törvényt készíthessünk azon elemnek, mely a magyar állam ama részén az állameszmének egyedüli
