Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-267
340 267. országos ülés Julius 8. 1874. Magyarországban is az özvegyeknek nemcsak elvben, de gyakorlatban is joga volt a markalisokon megjelenni, a szavazás- és a választásban résztvenni. Ha tehát akkor meglehetett a jog; most a tizenkilenczedik század másik felében miért nem lehet: midőn tudniillik a politikai érettség magasabb színvonalon áll a társadalom mindkét neménél ? Köztem és Majoros kéjrvíselőtársam közt az a különbség, hogy én egyelőre nem tartom opportunusnak, hogy a szavazati jog minden nőre különbség nélkül kiterjesztethessék. De igenis szükségesnek tartom, hogy mind a törvényhozás, mind maga a nemzet egy lépéssel közeledjék e nagyfontosságú kérdéshez. Szerintem közeledhetnénk a 6-dik és 9-dik §§-ban. A 6-dik §-ban azért, mert ott a kereskedőnek adatik meg a jog. Én azt hiszem, hogy azon nőknek, kik váltótörvénykönyvünk szerint bejegyzett czéggel birnak, s igy kereskedők : szintén megadhatjuk a szavazati jogot. így az okleveles tanárnőknek, távirásznőknek, postatisztnőknek, bábáknak stb. Ha pedig az első §-ból a „nőket kivéve" tétel ki nem hagyatik: akkor elüttetném a C. és 9. §-ban szándékolt módositványaimtól. Ajánlom módositványomat a tisztelt ház figyelmébe. Beöthy Algernon: Nem kívánom a tisztelt ház becses figyelmét hosszasan igénybe venni, nem kívánok beszédet tartani a suffrage universelle mellett, hanem e kérdésben régebben elfoglalt álláspontomhoz hiven kijelentem: hogy elfogadom Szederkényi tisztelt képviselőtársam határozati javaslatát ép ugy, mint nem fogadom el a Stanescu és Majoros képviselő urak által beadottakat. Babes Vincze : Tisztelt képviselőház ! Én ugyan nyilatkoztam, hogy az átalános szavazati jogot elfogadom, és erre nézve nem fogok mást mondani, minthogy magam is csatlakozom Szederkényi Nándor tisztelt képviselőtársam módositványához; de azon esetre, ha ez, mint azt a tegnapi szavazás következtében gyanítani lehet, el nem fogadtatnék: bátor vagyok egymás módositványnyal fellépni. (Halljuk !) Ha már egyszer az igen tisztelt képviselőház a censust elfogadni akarja, ha azt gondolja, hogy a census azon bölcsesség ezen törvényben, mely majdan hazánkat virágzóvá, boldoggá teszi: én azon esetre hódolva elfogadom ezen eljárást; de azon esetre igen kérném az igen tisztelt képviselőházat, méltóztassék egy módozatot elfogadni, mely sokkal egyszerűbb, sokkal méltányosabb, és legalább nem tesz nagy változtatást a czélra nézve; tudniülik azon módosítást, hogy átalánosságban fogadtassák el azon elv, hogy választási joggal bir mindazon polgár, ki, a mint Szederkényi Nándor tisztelt képviselő ur előadta: bármi nevű, bármi összegű egyenes államadót fizet. Ez egyszerűsíti a dolgot, s ez, ha szaporítja, talán szaporítja 50°/ 0-al a választók számát; de igen nagy előnnyel bir annyiban, a mennyiben igen kónnyiti az összeírást, és a mennyiben minden polgárt ösztönöz arra, hogy adót fizessen, mi által az államnak jövedelme csak szaporittatni fog. Az én módositványom a következő. (Halljuk! Olvassa:) Választói joggal birnak az országnak mindazon benszülött vagy honosított férfi lakosai, kik 20-dik évöket betöltötték, gyámi hatalom alatt nincsenek és. semmi elkövetett hűtlenség, rablás, gyilkosság, gyújtogatás, okirat-hamisítás, vagy hamis eskü miatt fenyíték alatt nem állanak, és bárminő összegű egyenes állami adót fizetnek. Elnök: Az első szakaszhoz senki sem lévén fölírva, a vitát bezártnak nyilvánítom. Az előadó ur kíván még szólani. Szeniczey Ödön előadó s Tisztelt képviselőház! (Halljuk ! Szavazzunk l) Tisztelt ház ! Én csak Majoros István urnák akarok némi fölvilágosítást adni. A tisztelt képviselő ur ugyanis megtámadta a központi bizottságot; azt mondván, hogyan vehetett föl a törvénjjavaslatba oly dolgokat, melyek az osztályokban nem tárgyaltattak. Én azt hiszem, hogy a háznak minden tagja tudja, hogy az osztályok többsége elhatározta, hogy az 1848-iki választási törvénynek érvényben maradt §-ai e törvényjavaslatba fölvétessenek. (Szavazzunk \) A tisztelt képviselő urnák, ugy látszik, szüksége van erre, és azért fölolvasom azon 1848-iki §-t, melynek következtében ezen kifejezés „a nőket kivéve" bevétetett a törvényjavaslat 1. §-ába. Az 1848: V. törvényczikk 2-ik §-a igy szól: „az országnak és kapcsolt részeinek mindazon benszülött lakosa stb., a nőket kivéve stb." Ezen kifejezést ki lehetett volna hagyni : ha azt az osztályok, vagy azok egy tagja indítványozta volna. Nekem az a szerencse jutott, tisztelt ház, hogy a tisztelt képviselő úrral egy uszályban vagyok, és ő maga sem tette ezen módosiíványt; vagy ha tette, ugy tette : hogy azt senki sem hallotta. (Szavazzunk.) Ezek voltak azok, tiszelt ház, a miknek következtében az említett kifejezés az 1. §-ba fölvétetett. (Szavazzunk! Szavazzunk !) Elnök: Mielőtt a szavazásra föltenném a kérdést, a beadott módositványok fognak fölolvastatni. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa a beadott módositványokat.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház az 1. §-t a központi bizottság szövegezése szerint ? {Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik): A többség változatlanul elfogadja és igy a beadott módositványok elesnek. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 2. §.)
