Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-267
267. országos ülés Julius 8. 1874. 337 Nem egyedül vagyok itt. Kevesen ugyan, de mégis vannak a házban, hála az égnek, néhány barátaim, kikre számithatok, kik velem a polgári jogoknak a nőkre kiterjesztésére nézve egyetértenek. Ugy hiszem, a megváltónak nagy munkája volt, midőn az emberiség érdekében megállapította a kereszténységet. Én legkevésbé sem akarok arra hivatkozni, mert előttünk van már több európai állam, melyben a nők egyenjogositása kérdésében fáradoznak s az emberiség ezen érdekét előmozditani nemes kötelességüknek és föladatoknak tartják. — Óhajtandó lévén, hogy a tisztelt ház belátva szükségét annak, hogy a társadalmi téren egy lépéssel tovább haladjon: legalább is annyit fogadjon el, mennyit ezen választási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az illető helyeken bátor leszek előhozni. Most azonban, tisztelt ház, kénytelen vagyok kijelenteni azt is, hogy én nem kívánom azon értelembe venni ezen egyenjogositást, mint az igazságügyminister ur, ki a legközelebb tárgyalt törvényjavaslatban a nők teljeskoruságát illetőleg kiváltságot is adott a nőknek. E törvényjavaslatban a 24 éven aluli nőnek, ha férjhez megy : megadatott ugyan a teljeskoruság; de másrészről társadalmi és vagyoni szempontból, aligha nem ártottunk azzal, hogy a minister ur nagyon is szorosan ragaszkodott a férjhezmenetelhez, mint a teljeskoruság föltételéhez. Sem a 16 éves korú leány férje mellett; de annál kevésbé, ha özvegy maradt 18 éves nő, nem fogja vagyoni tekintetben tökéletesen magát ugy képviselhetni, mintha azt törvényes gyámság tenné. A férfinak a 24 éves kor adja meg a teljes koruságot; mig ha 18 éves nő férjhez megy egy 24 éven alóli férfihoz, ki még gyámság alatt áll : a nő legyen férjének gyámja, ki már teljes koruságot nyert: ezt én semmi esetre sem fogadhatnám el, mint akkor is kijelentettem nem helyeslésemet, ugy jelenleg sem kívánom, hogy ezen törvény által megkülönböztetést állapítsunk meg a nők számára. Az egyenj ogositás érdekében kérem, adjuk meg a nőknek mindazon a férfiakat illető politikai jogokat, akár a birtok, akár a személyi jog alapján, mik őket a férfiak terheiben való osztozásuknál s az állam érdekében való fáradozásuknál fogva megilletik. Ezt kívánja az osztó igazság, ezt követeli a kor szellemével előhaladás, ezt igényli a társadalmi és családi viszonyoknak rendezése, melyek nélkül hazánk föl nem virulhat, nemzetünk önállóságra nem juthat. Mindezeknél fogva kérem a tisztelt házat: méltóztassék módositványomat figyelembe véve elfogadni. (Helyeslés a szélső bal felől.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa a ttiódositványt) A választási törvényjavaslat 1. IÉPV. H. NAPLÓ 18£ XI. KÖTET. §-ának 4-ik sorában „a nőket kivéve" kihagyandó, és teendő „nemi különbség nélkül." Szederkényi Nándor: Tisztelt ház! Az 1-ső §-hoz van szerencsém következő módositványt benyújtani: „Választási joggal bírnak az országnak mindazon bennszüietett, ugy honosított férfi lakosai, kik 20 évöket betöltötték, gyámhatalom alatt nincsenek, és semmi elkövetett hűtlenség, rablás, gyilkosság, gyújtogatás, okirathamisitás, vagy hamis eskü miatt fenyíték alatt nem állanak." Nagyon természetesnek fogja találni a tisztelt ház, hogy ezen oldalról azon elvek alapján, melyeket mi az átalános tárgyalásnál elfoglaltunk: a részletes tárgyalásnál most ezt indítványba hozzuk. Méltóztassék azonban megnyugodni, hogy mindazon érveket, a melyeket elvtársaim az átalános szavazatjog védelmére fölhoztak: én ismételni nem fogom; azon ellenészrevételek czáfolatába sem akarok bocsátkozni, a mely ellenészrevételek elvtársaim által szintén eléggé világosan és jól megczáfoltattak, ugy, hogy e téren czáfolni való alig marad fön. Csupán két szempontra kívánok reflectálni. Ugy állíttatott föl itt a ház kebelében az átalános szavazatjog, és különösen speciális hazai állami viszonyainknál fogva, hogy ez a hazára, az alkotmányra nagy veszélyt rejt magában. Ki kell jelentenem, hogy midőn a hazára valami fenyegető veszély-jelek mutatkoznak: akkor mi leszünk első sorban azok, kik a haza védelmére kelünk; de itt most ezen veszélyt nemcsak nem látom, sőt az ellenkezőt tapasztalom; mert egyátalán nem vagyok képes megfogni, hogy mi veszély van abban a hazára és alkotmányra, ha például a hazának 14 millió polgáraiból mind a 14 milliónak megadnák azon jogot, a mely jogot a veszély idejében mindenesetre védelmezni is fogja. Én abból nem látok veszélyt a hazára: sőt ellenkezőleg veszélyt látnék, ha 14 millió polgár közül megadnók a jogot csak 3 milliónak : mert akkor a többségnek a veszély idejében alig lesz mit védelmeznie. Tisztelt ház! A másik oldalról fölállittatott, hogy a veszély onnan van: mert az átalános szavazati jog behozatalánál a demagógia, az utopicus eszmék fognak fölszinre vergődni, és ez fogja azután veszélyeztetni a hazát és alkotmányt. Azt gondolom, bármily szükkeretü törvényt hozzanak; de az utopicus eszméket, a demagógiát alig fogják az utón legyőzni; sőt ellenkezőleg én az ily kísérleteket jobban szeretem látni a közélet terén, mint a malmok alatt; jobban szeretem, ha az a közélet terén álczáztatik s semmisittetik meg. Mert a köztéren az ő veszélyessége elmúlik: a malom alatt azonban veszélyessége növekszik. Már pedig az átalános szavazati joggal, ha netalán utopicus eszmék, vagy nem tudom miféle demagógiák merülhetnének föl : akkor azok csak a 43
