Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-267

336 267. országos ülés Julius 8. 1874. választókra nézve az eddiginél sokkal inkább megszorítja, a helyett, hogy bővítené a haza polgárainak jogát. Valahányszor ezen szavazati jogot említem és polgárokat említek : mindannyiszor méltóztassék azt a polgárnőkre is érteni, kik együttesen teszik az emberiség számát és föladatuk az államot kölcsönösen istápolni, és valamint a családi életben a nő feleségnek mondatik, mert őt" illeti a tehernek fele: annálfogva méltó, hogy a jogokban is hasonló mérvben részesittessék; és ha census állíttatik is föl a törvényjavaslatban: az legalább mindenkire nézve az őt megillető jogok szerint adassék meg. Ez hő óhajtásom. De szükségesnek tartom még megemlíteni azt is, hogy ezen §-nál előfordul a személyes választási jog is mindazokra nézve, kik oklevelet nyernek, tehát a honoratiok osztályához tartoznak. Ezen törvényjavaslat mindezt figyelembe nem véve, azt a szövegezésben mindenütt kihagyja. Már annálfogva is igen szűkkeblűnek mondhatom a központi bizottság szövegezését, hogy ha olyat jónak látott betenni, a mire az osztályokban nem utasíttatott: miért nem tette be azt is, a mire utasíttatott, hogy személyes jogon gyakorolható a választási? jog és miért felejtette ki azon okleveles tanítónőket, távirásznőket, kereskedelmi és egyéb nyilvános intézeteknél oklevéllel alkalmazott nőket? Nagyon helyén lett volna, ha az okleveles nőket a személyes jog alapján ajánlotta volna: és akkor az előadó ur előterjesztésével némileg kibékültem volna; de igy loyalitására számot tartok, hogy fölvilágosítva lévén ez iránt, nem lesz szűkkeblű, hogy mddositványomat ne ajánlja elfogadás végett. Tisztelt ház ! Igen sokat kellene, hogy elmondjak a nőket természetesen és törvényesen megillető jogokat illustrálandó; de röviden csak annyira szorítkozom, hogy fölsoroljam azt, a mit a magyar törvényhozás nekik politikai jog tekintetében már eddig megadott. Jól tudjuk, hogy az 1848. előtti törvényekben a nemesnek özvegye, miután akkor csakis a nemesek képezték a nemzetet, személyes politikai jogokat gyakorolt a férfiakkal, és igy semmi különös nem lenne, ha az ujabb törvényhozás azokat, kiket a személyes jog megillet: azzal megajándékozná. De azonkívül a tudományos térről se feledkezve meg, azokat, kik magukat kiképezik, a törvény hasonlólag ne foszsza megfáz Őket tudományos képzettségöknél fogva megillető jogtól; mert tisztelt ház! miért akarják a zsarnok férfiak és a zsarnok törvényhozás ép azokat kizárni és joguktól megfosztani: kik az állam egyik főtényező része? Nemde a családban a munkás földművelővel megosztva gondjait és bajait, neje vigasztalója és a munkában segélye, ők tehát közösen teljesitik az állam- vagy közszolgálatban kötelességöket. Igaz, hogy a műveltebb osztálynál a férj a kenyér-kereső ; de viszont igaz az is, hogy a takarékos nő a családnak jólétét és a vagyonosodását mozdítja elő. Miért vonandó meg tehát a nőtől a politikai jogok gyakorlata? Vegyünk föl csak például egy magasabb műveltségű családot, egy irót, a kinek neje hasonló képzettségű férjével. Én ismerek irót, a ki a themát, a föladványt pusztán, szárazon mondja el nejének, és a nő kidolgozza azt ugy, hogy a dolgozat férjének neve alatt napvilágra jő. Ismerek nőket, a kik államhivatalban lévő férjeiket a tapasztalás szerint tökéletesen helyettesitik; a kik férjöknek munkálatait otthon kidolgozzák. Nem tudom, de ugy hallottam, hogy a ministeriumban is volt rá példa, különösen a belügyi tárczánál az elöbbeni időben, hogy a választások dolgában a nőknek sokkal jobb izlésök volt, mint magának a ministernek. Ha ezt vesszük tisztelt ház tekintetbe: akkor ugy láthatjuk, hogy a semmi tekintetben sem mellőzhető és nélkülözhető nőkre nézve a politikai jogok gyakorlata és e tekintetben nehézség nem igen forog főn. Tisztelt ház! Az alkotmányosság szempontjából Európában a legboldogabb országok egyikének Angliának, nöfejedelme van és ugy látszik, hogy az angoloknak kevesebb okuk van a panaszra, mint ott, a hol férfi-királyok és császárok uralkodnak. (Fölkiáltások szélső bal felől: Igaz!) Nem is akarom azt fölemlíteni, hogy a honszeretetben oly áldozatkészek; mert ha a szükség ugy kívánta, nemcsak tépéseket készítettek a sebesülteknek, hanem fegyvert is forgattak a haza érdekében. És, tisztelt ház! a mi honvéd-menházunknál is van egy nő, a ki az 1848—49-iki szabadságharczban főhadnagyi kitüntetésig vitte állását ; még pedig nem a gyalogságnál, hanem a huszárságnál, és senki sem tudta róla a fegyver letételéig, hogy nő volt. Hozhatnék föl még egyéb példát is a történelemből ; de minthogy azok ismeretesek, és ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok: azokat jelenleg mellőzöm ; és határozottan állítom, hogy ha egyenlő képzettségben részesittetnek a nők a férfiakkal, ugy a tudományokban, mint a polgári életben: nem lesznek annyira a gúny és nevetség tárgyai. Ha ez megtörténik, azt hiszem a nők minden kivétel nélkül megérdemlik azt, hogy a politikai jogokat gyakorolhassák, és eljő majd a későbbi utókor, mikor nem lesz elfogultság az iránt, hogy a nők politikai jogokban részesittessenek. Akkor azt fogjuk majd találni, hogy a most, egyesek előtt kishitüségnek és ferdeségnék föltűnő cselekmények elfognak tűnni az által, hogy a társadalmi nevelés és műveltség egyenlően történik, s igy tehát ezen válasz-fal is le fog romboltatni.