Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-267
267. országos ölés Julius 8. 1874. 331 fiyában nem lehet; ö minden fenyítéket ki fog játszani : folyvást föllebbvitellel fog élni. Nem a fölebbviíel megengedése , mert azt tenni nem lehet, az igazság követelménye; hanem lehetőleg meg kell akadályozni, hogy ilyen büntetések illetéktelenül, igazságtalanul ne alkalmaztassanak; és ha mégis egyes esetekben megtörténik: akkor a szükséges elégtétel módja adassék meg, hogy az ellen panaszkodhassak, magának elégtételt szerezhessen. E tekintetben isiset bátorkodom fölolvasni az erre vonatkozó rendeleteket, és kikérem a ház türelmét, mert a dolog lényegéhez tartozik. A 227. §. ezt mondja: Ezen fenyíték egyik vagy másik nemének enyhébb vagy szigorúbb alkalmazásánál a fenyítendő cselekmény vagy mulasztás minősége, a többé-kevésbé súlyosbító körülményekhez, s az időhöz és helyhez, a hol és mikor a vétség elkövettetett, s a netaláni ismétléshez képest, továbbá a vétkezőnek dacza, gonosz indulata s bűnössége, s egyéb erkölcsi és testi sajátságai veendők tekintetbe, — s a fenyíték kiszabása körül minden szenvedély nélkül szorosan a jog- és igazsághoz alkalmazkodva kell eljárni. A fegyelmi hatalom gyakorlása körül átalában azon elv követendő, hogy szigorúbb fenyíték csak akkor alkalmaztassák: ha az enyhébb elégtelennek bizonyult be; hogy az elnéző tulgyöngéd bánásmód ép ugy mellőztessék, mint a túlzott szigor; hogy azonban az intézet nyugalma és biztonsága, a vétkesnek lelkiismeretes és gyors fenyítése által, minden körülmény között föntartassék. 230. §. A fegyelmi fenyítő eljárást mindenkor sommás elővizsgálat előzi meg, hogy meggyőződés szereztessék arról: vajon az illető letartóztatott a terhére rótt kihágást vagy vétséget valóban elkövette-e. Ennek befejezése és a vétség elkövetésének alanyi és tárgyi megállapítása után : a fenyítő eljárás akként eszközlendő, hogy a tárgyalás lényeges pontjai az E) alatt mellékelt minta szerint készítendő jegyzőkönyvbe röviden beíratnak. A vizsgálati fogoly fenyítéséről fölvett jegyzőkönyvnek a vizsgáló bíróval azonnal közlendő másolata a vizsgálati irományokhoz csatoltatik. Tehát jegyzőkönyvet kell vezetni a vizsgálati foglyokra nézve, és azt a vizsgálati bíróval tüstént közölni, hogy, ő arról a mennyiben saját jogkörébe vágna, tudomásával birjon. Itt van az orvosra nézve szükséges intézkedés, hogy akármilyen fegyelmi büntetés fölfüggesztendő, ha a vizsgálati fogolynak egészsége megkívánja. Mindezek oly intézkedések, melyek lehetőleg elejét veszik a visszaéléseknek. (Halljukí) És ha, tisztelt ház, mégis visszaélések történnének: (Halljukí) akkor megvan annak megtorlása a törvényben, megvan annak megtorlása a vétkes ellen indítandó fegyelmi, sőt bűnvádi eljárásban. (Zaj. Mozgás a hal oldalon. Halljukí) Méltóztassanak nekem megbocsátani, hogy ott, hol annyi az óvszabály, ott, hol az igazságügyminisíernek módjában van a kisebb mértékben netalán vétkező ügyésztől megvonni a megbízást, sőt áthelyezni: hogy ott sokkal nagyobb mérvű biztonságnak van helye, mintha a fogoly más hivatalnokokkal állana szemben. (Zaj.) Fogházfölügyelőknek egyedül csak a kisebb, csak a fenyíték alkalmazása van megengedve, és pedig sürgős esetekben, és az ügyésznek a következő napon be kell a jegyzőkönyvet mutatnia, mint a rendelet 209. §. 17- és 19-ik pontja világosan tanúsítja. így, tisztelt ház, (Halljukí) midőn ezen szabályrendeletet közrebocsátottam, nemcsak nem cselekedtem a törvány ellen; de cselekedtem a törvény szerint, cselekedtem annak szellemében, és cselekedtem ugy, mint azt, véleményem szerint, a czélszerüség megkívánja. Nem állítom, hogy ezen rendeletnek hiányai nem volnának. Nincsen olyan rendelet. Tisztelt elődöm rendeletét is pótolta egy évvel későbben, és ha ennek hiányai fognak mutatkozni az életben : az illetők panaszai és jelentései folytán azok orvosoltatni fognak. Én agy hittem, hogy ezen rendelettel a törvénynek és a humanismusnak megfeleltem, és ha a vádat netalán sejtettem volna: azt sem sejtettem, hogy kegyetlenséggel fogok vádoltatni. (Jobb felől: Igazi) Hanem inkább arról fogok vádoltatni, hogy országunk viszonyait kevésbé tekintetbe véve enyhébben intézkedtem, mint talán kellett volna. (Jobb felöl: lgas!) Ezen szabályrendeleteket február 18-án írtam alá. Nem lehetett soha, de legkevésbé lehetett akkor, — lesznek sokan, a kik vissza fognak emlékezni az akkori viszonyokra, — nem lehetett soha, de legkevésbé akkor szándékom oly intézkedéseket tenni, melyekkel egész multamat meghazudtoltam volna. Egy nemzedéken át hirdettem a haza fiainak az igazságnak és emberiségnek a büntetőjogban alkalmazását, (Zajos éljenzés jobbról.) hivatkozom azokra, a kik hajdan hallgatóim, tanítványaim voltak; (Ugy vanl) mindig azt állítottam, hogy a büntetésnek igazságosnak kell lenni; de egyszersmind erkölcsösnek és emberiesnek is. (Jobb felől helyeslés.) Igazságosnak kell lennie, mert azt a társadalmi rend kívánja, erkölcsösnek és emberiesnek: mert a fogoly nem mindig a társadalmi rendnek ellensége; hanem gyakran szenvedélyeinek, gyarlóságainak, némelykor a viszonyok hatalmának szánandó áldozata. (Elénk helyeslés jobb felől.) Ezek voltak nézeteim, melyek engem vezéreltek rendeletemben, melynek megítélését a tisztelt ház bölcsességére bízom. (Hosszan tartó élénk helyeslés és éljenzés jobb felől.) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! (Halljuk!) Azt gondolom, hogy a tisztelt ház nem fogja várni tőlem, hogy az igazságügyminister urnák körülbelől 42*
