Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-267

267. országos ülés Julius 8. 1874. 325 szantasitották s igy az adóvégrehajtókat minden alkalommal helyesen kinevezni csakugyan nem lehetett. Hozzájárul ezen bajokhoz még az is, hogy csakugyan nehéz volt az illető adózóknak a múlt évben és az idén is eddigelé fizetési kötelességöket teljesíteni, és épen most történt még is az, hogy %i államkincstár épen ebben az időben volt különösen kényszerítve arra, hogy az adók befolyását nagyobb erélylyel és szigorral sürgesse, mint eddig történt. Természetes tehát, hogy kétszeresen terhesnek látszik az illető adózókra nézve a nagyobb szigor e nehéz időkben, midőn a múlt években, a mikor a körülmények kedvezőbbek voltak : az illető közegek elnézéséből enyhébb eljáráshoz voltak szoktatva. Van azonban, tisztelt ház, egy mód, egy csalhatatlan mód, melylyel kiki megmentheti magát végképen azon visszaélésektől, melyeknek az adóvégrehajtás alkalmával kitéve lehet. (Élénk helyeslés.) Teljesítse kiki kötelességét, (Ugy verni) fizesse meg adósságát és a végrehajtókkal semmi baja nem lesz. (Helyeslés és tetszés.) Hogy ez az idén nehézségekkel járt, megengedem, a mint elismertem már korábban is ; de Isten kegyelméből ezen évben valamivel jobb termésnek nézünk elébe, s igy az adófizetés kötelességének teljesítése az országnak legalább túlnyomó legnagyobb részében könnyebb lesz és igy remélhetőleg inkább el fognak kerültetni azoo visszaélések, melyek iránt panaszok tétettek. (Helyeslés.) Én részemről kijelentem, hogy igen szívesen i kész vagyok minden alkalommal föntartani a törvények érvényét és megtorolni az azok ellen elkövetett visszaéléseket. Átalános panaszok folytán, melyek oly gyakran emeltetnek, ezt nem tehetném; hanem minden concret esetben igen szívesen ajánlkozom a tényállásnak igen szigorú megvizsgáltatására és a körülményekhez képest, az illetőknek megfenyitésére; (Élénk tetszés.) s azt hiszem, hogy ily esetekben azután egy pár példa, mely az országban fölállittatik: igen sikeres eszköz lesz annak meggútlására, hogy más helyeken el ne követtessenek öly visszaélések, melyek különben netalán elkövettettek volna. (Tetszés.) Mindezek előrebocsátása után, arra vagyok bátor a tisztelt képviselő urat fölkérni, hogy miután, mint kijelentettem, az állam pénzügyi érdekeinek megfelelő módozatok mellett én is kész vagyok a beadandó törvényjavaslatban azon irány felé haladni, melyet ő kijelölni méltóztatott: legyen szíves bevárni e fontos tárgyban a törvényhozás intézkedését, mely e részben csak egyedül maga van hivatva és egyedül maga képes kimeritőleg és minden tekintetben czélszerüen intézkedni. (Helyeslés) Domahidy István: A mélyen tisztelt fénzügyminister ur válaszát köszönettel veszem tudomásul, mert e nyilatkozat elég zálog nekem és a haza adózóinak a pénzügyminister úrtól arra, hogy e valóban tűrhetetlen helyzeten a rendszert illetőleg, a közel jövőben változás fog történni. Elnök : Tudomásul veszi a ház a minister válaszát? (Fölkiáltások: Tudomásul vessmkl) A ház tudomásul veszi a választ. Ghyczy Kálmán nénzügyminister: Engedje meg a tisztelt ház, hogy ez alkalommal Gaal Mihály képviselő urnák is válaszolhassak azon kérdéseire, melyekre a választ már a minap megsürgette. (Halljuk l) Ő interpellatioját beadta 1873. márczius 21-én, megsürgette folyó évi márczius 26-án, s a legközelebbi napokban válaszra ismét fölszólítani méltóztatott. — A kérdés következő: ..miképen indokolhatja a pénzügyminister azt, hogy a midőn Hajdu-Szoboszló város közönségének folyamodására, annak legelőjére is eshetett összes adóbeli illetékét az 1863-ról az akkori aszály, mint elemi csapás okozta károk miatt meggyőződésem szerint és az 1868. XXI. törvényezikk 11. §-a rendeleténél fogva, teljesen elengedte, sőt a kérvényező közönséget oly és annyira kitűnő adóelengedésben részesítette: ugyanennek folytán Böszörmény város közönségének hason tartalmú, minden tekintetben azonos s egyformán jogosult, — amannál sokkal csekélyebb leengedést kérelmező folyamodványát — minden indokolás mellőzésével s az előtte tudva lévő praecedens esetnek is figyelmen kívül hagyásával elutasította." A kérdésből méltóztatik a tisztelt ház látni, hogy maga a tény, melyre a kérdés vonatkozik és a ministerium elhatározása korábbi időkre vonatkozik, mint melyben én mostani állásomat elfoglaltam. A tényállás az iratok szerint következő: 1863-ik évben az akkori rendkívüli körülmények közt, mint mindnyájan tudni méltóztatnak, a nagy elemi csapások következtében a kormány az illető károsult vidékeket ellátta kölcsönkap vetőmaggal. húsz millió frtnyi kölcsönt engedélyezett és némi közmunka is tétetett. Egyúttal bizottságot nevezett ki az akkori kormány, mely részint az ínségesek segélyezését vezesse, részint pedig a károkat a hely szinéu vizsgálja meg. Ezen bizottság működése folytán kimondatott azon elv, hogy a károsult vidékek adóieengedésben részesittessenek. A pénzügji igazgatóságokra bízatott, hogy ezen károkat fölvegyék és a leengedendő adók összeségét számítsák ki. A pénzügyi igazgatóságok eljárván ezen kötelességükben: csakhamar kitűnt, hogy a leengedendő adó igen sok millióra rug föl, ugy, hogy ezen leengedés nagyságától az akkori kormány megijedvén, az adóleengedés elvétől elállott és csak fizetési hosszabbításokat rendelt engedélyeztetni. Igy történt, hogy némely községek, melyeknek kárai korábban lettek fölvéve, adóleenge-