Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-265

265. országos ülés Julius tí. 1874 281 tes joga, és ezen megszorítás jogsértésként fog éreztetni a nem-magyar-ajku polgárok által, s igy nem fog másként, mint elidegenitőleg hatni. Ezt, nézetem szerint, épen a magyar-ajkú honpolgárok tarthatják természetesnek, a kik oly tántoríthatatlanul ragaszkodnak a magok nemzetiségéhez. * Nem fogadhatom el a törvényjavaslatot végre azon szakaszokért, melyek a választás megsemmisítésén fölül kemény büntetésekét kívánnak róni bűntetteknek czimzett, de igen tágasán körülírt némely cselekvényekre. A dolog ezen oldala mások által már bővebben fejtegettetett, és igy magam csak azon egy megjegyzésre szorítkozom, hogy, nézetem szerint s, ha e szakaszok csak azt akarják megtiltani, a nü eddig sem volt szabad, és a mi egyebütt is tiltva vau: akkor, nem is tekintve a kérdés alaki oldalát, tökéletesen fölöslegesek. De ha ezen tul akarnak menni: akkor épen el nem fogadhatók; mert azon esetben a szólás-szabadság megszorítása rejlenek bennök, melynek megszorítását én semmi irányban nem tartom czélszerünek. A tapasztalás eddig mindig kimutatta azt, hogy ha valamely eszme uralkodni kezd az emberek fejében: annak kinyilatkoztatása erőszakos elnyomása mindig többet árt, mintsem használ. És már most legyen szabad, tisztelt ház, még néhány átalános észrevételt tennem. Hivatkozva a fönálló rendszerre és annak megindult kifejlődésére, valamint a nemzetiségek helyzetére és azok törekvéseire, fölhozattak, például pro és contra a schweiczi köztársaság és az együtt éjszak-amerikai államok. Nem szándékozom kutatni: hogy vajon lehetne-e valóban, mily mértékben, és minő okoknál fogva az egyik vagy másik példáját Magyarországra alkalmazni; ámbár érdekes volna megvizsgálni azt, hogy vajon a Svájczban és Amerikában uralkodó állameszme nem különbözik-e, és ha igen, miben különbözik az államról való azon fölfogástól, mely Magyarországon uralkodni kezdett. De kettőt mégis bátor vagyok megjegyezni. Az egyik az: hogy a schweiczi köztársaságban, mely minden decentralisatioja és a nemzetiségek jogi helyzete mellett már régóta volt, és alkalmasint még sokáig lesz képes államiságát föntartani: mondom, ezen schweiczi köztársaságban létezik három közjogilag elismert, és magok közt egyenjogosult nemzetiség, melyek mindenikének háta mögött egy ugyan azon nemzetiségű erős állam áll; s még eddig nem hallottam, sem nem olvastam, hogy ezen nemzetiségek valamelyike az illető országrészt a rokon nemzetiségű államhoz való szakadáson működött, vagy azt még csak óhajtotta volna is. A második az, hogy meg vagyok erősen győződve, miszerint azon pillanatban, a melyben a kérdéses ügyekre nézve az éjszak-amerikai jogviszonyok fognak uralkodni Magyarországon: tökéletesen meg fogKÉPY. H. NAPLÓ. 18-';. XI. KÖTET. j nak szűnni a nemzetiségek valamennyi aggályai. (Ugy vanl töhb nemzetségi képviselő részéről) Fölhozatott továbbá ugyanazon irányban az absolutismus is, és ha nem csalatkozom, az látszott állíttatni akarni, hogy ha az absolutismus bekövetkezik: ezt a nemzetiségek törekvései okozandottak. Nem szándékom kutatni e rendszernek sem jogosultságát, sem jogosulatlanságát, sem behozhatóságát, sem lehetetlenségét Magyarországra nézve; ámbár minden esetre érdekes volna megvizsgálni azt: vajon az absolutismus uralma alatt a nemzetiségek közül legalább egynéhány nem tett-e egyes culturai ügyekben tetemes előrelépést. (Mozgás.) De egyet mégis bátor vagyok megjegyezni, és ez az, hogy az absolutismus nem mindig barátai törekvésének eredménye. Némelykor okozzák.és elősegítik behozatalát épen esküdt ellenségei, és ez akkor történik: mikor valamely alkotmányos államban a többségre jutott párt vagy néposztály ezen hatalmat ugy használja föl, hogy azok, kik az által szenvednek, vagy legalább szenvedni vélnek: (FölMáltások : Ez már más \) utoljára minden ellenszenvük daczára is hajlandókká lesznek inkább az egyfejü absolutismust eltűrni ; (Mozgás.) tudván azt, hogy ezen rendszernek tartós alapja ugy sincs többé Európának legalább nagyobb részében. Kilátásba helyeztetett végre, tisztelt ház! a magyar-ajku honpolgárok igazságos eljárása, tekintet nélkül minden történtekre és minden bekövetkez hető eshetőségekre. Nem szándékom kutatni, hogy mily történt események vagy bekövetkezhető eshetőségek akartak ez által érintetni ; ámbár érdekes volna azt is megvizsgálni: vajon alaposak-e ezen események, és mi okozta azokat, és mi fogja okozni a bekövetkezhető eshetőségeket. De egyet mégis meg akarok jegyezni, és ez az, hogy tökéletesen meg vagyok győződve arról, hogy a nem-magyarajku honpolgárok hálateljesen örvendezni fognak azon, ha meggyőződést szerezhetnek magoknak arról, hogy a magyar-ajku honpolgárok oly viszonyok létesítésén működnek, melyek lehetségessé teszik, hogy a nem-magyar-ajku honpolgárok hazaszeretete más érzelmekkel el ne homályosittassék. Én tehát a törvényjavaslat ellen fogok szavazni. Csanády Sándor: Tisztelt ház! A legutóbbi időben történt országgyűlési képviselői választások, melyeknél az etetés itatás, a lélekvásárlás, a kormány jogtalan és törvénytelen beavatkozása, a nép elerkölcstelenitése igen nagy mérvben szerepeltek: meggyőzték a haza polgárait szükségességéről annak, hogy a képviselői választásról szóld 1848. V-ik törvényczikk megváltoztassák, a mely 1848-iki törvény azon kor szellemének igényeinek tökéletesen megfelelt, midőn a hazafias érzelem, a hazaszeretet, a politikai elvekhez való hű ra36