Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-262

2G2. országos ülés Julius 3. 1874. 223 Ezen határozati javaslat védelmére sem fogok ,-sokat mondani; mert hiszen eléggé jelesül védelmezte ő maga, és utánna Irányi tisztelt barátom. De védelmezik azt részben magok az ellene intézett támadások is. és erre akarok egy rövid megjegyzést tenni. Azon határozati javaslatban legfontosabb a suffrage universelle. Távolról sem akarok most ezen theoria bonczolásába bocsátkozni; mert ez oly doiog, melyről annyit lehet szólni, mint a közoktatásról. Hanem én azt hiszem, hogy a tudományoknak legmagasabb tudománya a józan ész . mely mindig irányadó. Mi a parlamentalismus

V Mindenkinek, de különösen önöknek fölfogása szerint is — ezt, ugy hiszem, nem fogják tagadásba venni — a többség uralkodása, Miként jő létre ezen többség ? Minthogy e többség csak tükre az ország többségének: önként következik, hogy a nemzet többségéből kell állania a választó-többségnek is, különben önök nem képviselik a többséget. Ha tehát elfogadjuk . hogy a képviselőház többsége tükre legyen az egész nemzetnek: akkor az egész nemzetet meg kell szavaztatni . és ezen többség akaratát kell érvényesíteni. Hogy tehát a suffrage universelle igazságos alap, azt nem vonták önök kétségbe; csak kétségbevonták némelyek annak opportunitását, és ezen intézmény veszélyes voltát példákkal akarta Swarcz Gyula bebizonyitani. Hivatkozott különösen Schweiczra és azt monda , hogy ott egyik canton, hol a suffrage universelle áll fönn: kevésbé liberális, sőt ultramontán: s ez az Uri kanton; holott Genf, hol census áll fönn: a legliberalisahb kanton. Megvallom , hogy okosabb lenne magát a tényt kétségbe vonni; de föltéve, hogy igy van a dolog, — bocsánatot kérek, — én nem ugy értem a suffrage universellett, hogy csak akkor fogadjuk el, ha a mi kedvünk szerint fog kiütni a szavazás. {Helyeslés a szélső' bal oldalon.) Ha igy van. ha az Uri cantonban ultramontán többség van: én nagyon helyesnek , természetesnek találom, hogy azon többség akarata szerint kormányoztassák, mert annak épen ugy meg van a maga jogosultsága, mint minden másnak. Ha én tudom , hogy hazám polgárainak nagy többsége üdvöt lel az ultramontanismusban : sokkal nagyobb hazafi vagyok, mint sem azt mondanám, hogy az ő akarata ne érvényesüljön. És midőn mi folytonosan a tisztelt többség alakítása ellen tiltakozunk, ezt épen azért teszszük, mert tudjuk igen jól, és tudják önök is, hogy e hazában önök nem képviselik a nemzet többségét. Ez tehát nem érv. Tisza Kálmán képviselő ur már sokkal kényelmesebben vette a dolgot, és nem is mondott ő suffrage universell ellen semmit; ő csak azt mondta, hogy az ott jó, a hol jó; de minálunk nem jó. De mégis valamit mondott, azt tudniillik, hogy a suffrage universell behozatalára nagy érettség kell. A hol a nép nagyon megérett, ott ö is helyesli; de hogy nálunk a helyzet ma még nem olyan. Miután ezen állítás, ez a thesis annyiszor hangoztafik e házban és csaknem minden oldalról: én kénytelen vagyok ezen fölfogás , ez állítás ellen a magyar név becsülete , jó hírneve érdekében tiltakozni. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Én életemnek legszebb felét külföldön töltöttem ; volt alkalmam megismerkedni a külföld sok népével, — nem bókból mondom, nem szeretek hízelkedni se föl-, se lefelé, de annyit mondhatok, hogy a magyar nép nemcsak józan észre , hanem műveltség tekintetében fölötte áll a legműveltebb nemzetek néptömegének. Még egyet mondott Debreczen város tisztelt képviselője ezen thesis ellen. Azt kérdezte tőlünk, hogy minő garantiát találunk mi az oly eszközben, a mely, mint Francziaországban bebizonyult: annyi I éveken át támasza volt a centralisationak. Bebizo! nyitotta azt már Irányi tisztelt barátom, hogy nem | az volt támasza. De kiderül ez egy másik érvből is. í Legyen meggyőződve Debreczen város tisztelt képviselője, hogy ha a suffrage universelle alkalmas védeszköze volna a központosításnak, azon oldalról nem hallanánk annyi tiltakozást ellene, a kormány fölkarolná : akkor ott lennének a legmelegebb védői, j (Helyeslés a szélső bal oldalon. Igaz! Ugy van!) I De épen azért ellenzik önök. mert nagyon jól j tudják, hogy Magyarországon a suffrage universelle épen az ellenkező hatást idézné elő, mint Francziaországban. Tudniillik Francziaországban igenis tái masza volt a suffrage universelle a centralisationak, de miért? Mert a császárságnak a sok rósz mellett meg volt azon tagadhatatlan jó oldala, hogy a nép\ nek a jólétét előmozdítani tudta. Francziaországnak anyagi helyzete fényes volt a császárság alatt: ezt nem lehet tagadni, és a történelem kénytelen lesz bevallani azt is, hogy ha később, a császárság szerencsés bukása után Francziaország képes volt tö| ménytelen milliárdot kifizetni: ezt épen annak kö| szönlieti, hogy a császárság alatt sok gonoszság i követtetett ugyan el, de a nemzet vagyonával be• csületesen gazdálkodtak: ott tehát lehetett eícsá| bitani a népet, mert látták az anyagi jólétet; oly | értelmi képességet, pedig a franczia népről ne mélI tóztassanak föltenni, hogy a magasabb politikai re! giokban tudná magát tájékozni. Nálunk, tisztelt ház

; az ellenkező történnék. Hogy ha az összes magyar nép volna hivatva az önök műve fölött Ítélni: ilyen nyomor között, mint a minőt önök készítettek számára,természetes mind önök ellen fordulna, azért félnek önök az átalános szavazati jogtól. Áttérek, tisztelt ház, azon egyébiránt csinos alakilag szép beszédre, melyet tegnap Polit tisztelt