Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-262

222 262. országos ülés Julius 3. 1874. tönkrejntását, megsemmisítését látom, (Igaz, ugy van! szélső bal felől.) és még azt kérdi Pulszky képviselső ur, hogy miként meri Irányi azt mondani, hogy ő, a ki nem riadt vissza börtöntől, üldözésektől, és ettől sem fog visszariadni, mert, úgymond Pulszky képviselő ur :. Irányi képviselő akkor törvénytelenség­gel állott szemben, és igy helyesen cselekedett, ha vissza nem riadott; de ha ez törvénybe iktattalak: akkor vissza kell riadnia, és fölteszi róla, hogy vissza is riadjon, és nem teszi föl róla, hogy ily törvény ellen működjék. Bocsánatot kérek, ha valami bíróság azt parancsolná, vagy ha az törvénybe iktattatnék, hogy apagyilkosok legyünk: ennek a törvénynek senkisem tartozik engedelmeskedni; és ha nekem az mondják, hogy ne gyűlöljem azon intézményt, melyről meg vagyok győződve, hogy hazámra vészes : ez oly pa­rancsolat lenne, melyet meg nem tarthatok, annak engedelmeskedni nem birok. Tisztelt ház! Nem vagyok többé ujoncz e ház­ban; több esztendeje már, hogy itt ülni van szeren­csém, azért tudhatja a tisztelt ház, hogy a frázisok­nak nem vagyok barátja; egyszerűen pongyolán adom elő gondolataimat, s most sem mondok frázist, mikor ama meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy inkább kitépném szivemet testemből, há tudnám, hogy én ezen intézményt valaha gyűlölni megszűnni képes lennék. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Vigyázzanak a tisztelt képviselő urak, ne vigyék a dolgot oda, hogy egyszer Magyarországon megtörténjék az, mit a történelem példája mutat; a mi megtörtént Dániá­ban, a hol forradalom tört ki, az egész nép fölkelt. nem azért, hogy az alkotmányt védje ; hanem forra­dalmat csinált azért, hogy megmenekedjék a parla­mentálismustól. Vigyázzanak, ne vigyék hatalmas­kodásukat a szélsőségig, hogy egyszer nálunk is ilyesmit ne tapasztaljunk. Elég az, a mit e tekintetben a törvényjavas­latból idéztem; bőségesen indokolva van az, hogy miért nem fogadhatom el a részletes tárgyalás alap­jául a törvényjavaslatot, és igy csak egy megjegy­zést teszek Debreczen város érdemes képviselőjének, ki egy theoriát méltóztatott fölhozni, melyet most már vagy kétszer ismétel: erre kötelességem meg­jegyzést tenni. Azt mondja a tisztelt képviselőtár­sam, hogy átalánosságban elfogadja a törvényjavas­latot; de ha a részletek nem ugy fognak módosíttatni, a mint reményli: akkor a végszavazásnál ellene sza­vaz, mert — tette hozzá — ő azt tartja helyén valónak, hogy ha egy törvény irányát átalában helyesli: akkor azt el is fogadja. Először is azt kérdem a tisztelt képviselő úrtól: hogy akkor átalában miért nem fogad el minden törvényjavaslatot, hiszen ezen theoria mindig áll; (Helyeslés a szélső bal oldalon.) elfogadom átalánosságban azon reményben, hogy a részleteknél megváltoztatom azt, a mi rósz; hogy ha pedig az nem sikerül: akkor a végszavazásnál ellene szavazok. Ha pedig azért teszi ezen kivételt, mert az átalános irányt helyesli: akkor bátor vagyok azt kérdeni a tisztelt képviselő úrtól: miért szavazott velünk a múlt alkalommal; miért nem fogadta el a múlt országgyűlésen a választási törvényt, mely­nek ugyanazon alapja, ugyanazon iránya volt? Ezen pontra vonatkozólag, továbbá még egy másik nyilatkozatára is bátor vagyok egy megjegyzést tenni. Elismerő bókot mondott a jobb oldalnak Mocsáry képviselőtársam azon állításával szemben, hogy ezen törvényjavaslat szerkesztésével a kor­mánypártot érdek vezette; ellenkezőleg monda Deb­reczen város képviselője , ha van valami, a mit | elismer : az, hogy a pártérdeken fölül helyezte a kormány a haza érdekét és bebizonyította azt azzal, hogy a hivatalból való összeírásokat igazolja és hogy a curiára bízta a biráskodást. Bocsánatot ké­rek, miért nem fogadta el a múlt választási tör­vényjavaslatot ; miért járult hozzá, hogy agyonbe­széljük, a mikor szintén azt mondhatta volna, hogy az a párt-érdek felé emelkedett? Igaz, hogy a kor­mány kiadja kezéből az, úgyszólván, megsemmisít­tetési eszközt, a mennyiben a biráskodást a curiára bizza; de épen azért keresett a törvényjavaslatban más módot arra, mintha azt mondaná: miután a választások fölött nem én fogok bíráskodni, a veri­ficatio fölött pedig nem én ítélek: nincs más mód, mint olyan szakaszt iktatni bele , mely által lehe­tetlenné tétetik az ellenzéki képviselőnek még csak fölléptethetése is. (Helyeslés bal felől. Mlenmondá­sok jobb felől.) I Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam igen jeles beszédének elején azt monda a túlsó oldalon ülő conservativ pártnak, hogy különösen ajánlja neki, ha már akar conservativ lenni, kövesse Anglia példáját, melynek conservatismusa nem abban áll, hogy hátrafelé menjen; hanem csak abban, hogy a rohamosságot gátolja meg. Én valóban nem tudom, hogy miként adhatott ő , és pedig ezen padokról, ilyen tanácsot Beöthy képviselő urnák. Az igen természetes, hogy Angliában, a hol vannak olyanok, kik rohamosan mennek előre, és kik kevésbé roha­mosan, és különösen a kormány az, mely nem ro­I hamosan ugyan, de mindig előrehalad: ott van, missioja a conservativ pártnak , mely arra ügyel, hogy a kormány haladjon ugyan, de ne rohamosan. De nálunk, hol a kormány hátrafelé megy, természetes , hogy a conservatismus még hátrább áll, és nem tehet egyebet , minthogy egy lépéssel még hátrább megy. (Mozgás. Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ezeket mellékesen megjegyezve, és constatálva azt, hogy a törvényjavaslatot nem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául: miután aláirtam, hogy igenis elfogadom a Mocsáry tisztelt képviselő ur által benyújtott határozati javaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents