Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-262

214 262. országos ülés Julius 3. 1874. mi különbség sem a kormányzás, sem az igazságszolgáltatás, sem a közigazgatás terén ne maradjon. És ennek ellenére itt mégis külön intézkedést látok ezen törvényjavaslatban a Királyhágón túli részekre vonatkozólag és külön intézkedést az azon inneni Magyarországra nézve javaslatba tétetni. Én, tisztelt ház, ezen oknál fogva sem fogadhatom el ezen törvényjavaslatot. Azután ezen törvényjavaslat azt vitatja, miképen az 1848. évi V-ik törvénynek módosításáról és kiegészítéséről szól; holott, ha lényegét tekintjük, nem ugy áll a dolog, hogy az 1848-iki törvényeket kívánja kiegészíteni; hanem az 1848-ik évi törvényeknek leglényegesebb pontjait fenekestül kifordítva megsemmisíti. Csak azt vegyük, tisztelt ház, hogy ebben a törvényjavaslatban a censusnak behozatala, és igy a választási jognak ennek alapján való megnyerhetése attól van föltételezve, hogy ki mennyi adót fizet. Ha nézem az 1848-iki törvényt: az adófizetés ott választási jog alapjául egy hanggal sincsen megemlítve, annyival kevésbé elfogadva; ha tehát, mondom, tisztelt ház, tovább nem is terjeszkedem ezen nagyfontosságú és lényeges pontnál is: megtalálom azt, miképen az 1848-iki törvényekkel homlokegyenest ellentétben áll ezen törvényjavaslat. Nem fogadhatom el tehát azért, tisztelt ház ; de nem fogadhatom el végre azért sem, mivel (Haljuk! Jobbról: EMU!) ezen törvényjavaslatnak mindjárt első pontjában a hon polgárairól van említés téve ; de az, hogy kik legyenek ezek, meghatározva nincsen. Tegnap ugyan Sehwarz Gyula képviselő ur azt kívánta, a mit én még 1873. márczius 15-én beadott határozati javaslatomban óhajtottam, — mely azonban el nem fogadtatott, — a honositási törvényt, mely a választási törvénynyel oly elválaszthatván kapcsolatban áll, nézetem szerint, hogy megállható választási törvényt, a nélkül, hogy tudva lenne, kinek ad jogot, és kitől veszi azt el, és melyben az, hogy ki a honpolgár, meghatározva nincs: alkotni nem lehet. Én tehát, tisztelt ház! minthogy a kormánynak erre sem volt ideje 1873. márczius 15-ike óta, sőt határozati javaslatomnak tárgyalásába sem egyezett be : a választási törvényt és a honositási törvényt egyszerre vélem és kívánom alkottatni. Ezek azok. tisztelt ház! a miket, — nem akarva a tisztelt ház idejét vesztegetni és türelmét fárasztani,— előterjeszteni óhajtottam; s egyszersmind ujolag kijelentem, mikép a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom ; hanem Mocsáry Lajos képviselőtársam indítványához járulok, (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Pulszky Ágost: Tisztelt ház! (Eláll! Szavazzunk!) Ha az utánnam következők mindnyájan elállanak: én is elállók. (Élénk helyeslés.) Miután azonban Simonyi Ernő képviselő mint látom —- jelzi, hogy nem hajlandó elállni, igy magam is bátor leszek a tisztelt ház türelmét igénybe venni Simonyi Ernő s (Közbeszól.) Szeretném hallani e törvényjavaslat védelmét; mert eddig még senki sem védelmezte azt. Pulszky Ágost: Szívesen. Tisztelt házi Ha azon nagyszabású beszéd után fölszólalok, melyet az imént a túloldalról hallottunk, s melyet én ugyan szivesebben fogadtam volna saját pártunk padjairól de melyet, mint közös meggyőződés erőteljes és helyes kifejezését onnan is örömmel kell üdvözölnünk, ha fölszólalok ezután is: teszem ezt azért, hogy néhány észrevétellel azon indokokat kifejtsem. a melyeknek folytán a jelen törvényjavaslatot jelen alakjában és főkép azon tartalom mellett, melyet a központi bizottság nagymérvű pótlásai után nyert, elfogadom; elfogadom mindenekelőtt jelen alakjában. Nem kívánom, ugy mint Sehwarz Gyula képviselő ur tegnap jelezte azt, hogy végleges választási törvény alkottassák; de igenis kívánom, hogy ez fogadtassák el. amint be lett terjesztve, mint az 1848. törvény pótlása, szabatositása. Kívánom pedig egyszerűen ez okból. Ha van mi összeköttetésben áll az alkotmány összes szerkezetével, ha van törvény, a mely mintegy kulcs kövét képezi az alkotmány boltozatának: ugy a választási törvény az, melynek egy színvonalon kel! állani a többi törvények alapjával; ez szükségképen visszatükrözi azon hiányokat és azon rendezkedést, mely a többi törvények összegében megtalálható. Miután pedig ma többi törvényeink nincsenek még teljes öszhangban befejezve: miután sem adórendszerünk, sem közigazgatási szervezetünk azt a tökélyt még el nem érte, melyben magunk is megj nyugodhatnánk: lehetetlennek, tartom, hogy addig végleges és oly egységes alapon alkottassák választási törvény, mely hosszú időre képes legyen &z igényeknek megfelelni; addig meg vagyok elégedve, azzal, ha a viszonyok azon változásainak, melyek 1848-óta beállottak: megfelelően megváltoztatjuk és szabatositjuk ezen törvényt; e változtatást és szabatositást pedig, habár nem mindenütt oly mérvben, a melyben óhajtandó volna, a melyet azonban előbbutóbb elérnünk kellene, e törvényben látom. Helyes büntetések megállapítása, melyek a választások körüli visszaélésekre vonatkoznak, habár kétségen kívül marad tér, melyen a hiányokat a bírói belátásnak és a gyakorlatnak kell pótolni; marad tér a jövendő legislationak. Pótolva látok e törvényjavaslatban egy nagy hiányt az állandó hivatalos névjegyzék elkészítése által, habár itt is — megvallom — csak egy fél lépés tétetik; de ezután a másik fél lépés okvetetlenül be fog következni.: E törvényjavaslat ugyanis a névjegyzék összeállítását hivatalból rendeli el és ez az összeírást, nem mint a politikai jogoknak a választás alkalmaival „ad hoc" adományozását tekinti; hanem egyszer