Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-262

2fi2. országos ülés Julius 3. 1874. 213 * • Mielőtt a szőnyegen lévő törvényjavaslat lényegéhez szólanék, engedje meg nekem a tisztelt ház, hogy a tisztelt belügyminister ur által a legközelebbi szombaton elmondott beszédére egy pár észrevételt tehessek. Én azon beszédet, melynek tartalma az volt. hogy az általa tárgyalás végett beterjesztett törvényjavaslatot még az aratási szünet bekövetkezése előtt akarja és fogja törvényerőre emelni: mondom, e beszédet nem találom olyannak, melyet képviselői állásomnál fogva helyeselni képes volnék. Nem helyeselhetem pedig azért, mert azt egyrészről törvényellenesnék, másrészről jogtalannak . harmadszor továbbá a képviselőház méltóságával ellentétesnek találom. ; Törvényellenesnek találom azért, mert ha az 1848: IV. törvényczikk 1. §-át tekintetbe veszem. ffiély az országos ülésezések tartását nem a legnagyobb munkával elfoglalt nyári időszakban, hanem a lehetőségig, — ezen kitétellel él, — de azonban mégis megmondja, hogy a téli hónapokban rendeli. Mikor tehát a belügyminister ur itt június 30-án azt mondja, hogy egy ily nagyfontosságú törvén}javaslatot, melynek miként történendő megoldásától főltételeztetik e hazának jövője, most, kivált oly alakban akarja a ház által tárgyalás alá vétetni, és elfogadtatni, a minő alakban, ha elfogadtatnék a törvényjavaslat: a nemzeti bukás, a nemzeti megsemmisülés okvetlenül bekövetkeztetnék; mert oly pontjai vannak, melyek ezen rósz következésüket méhökben tartják. Midőn tehát ily törvényjavaslatnak benyújtásával a minister ur maga eszközli azt, hogy a tanácskozásoknak ily hosszurakéi! nyulniok. és oda nyilatkozik, hogy bármikép rendelkezzék is a törvény, a képviselőket szét nem bocsátja addig, mig ezen törvényjavaslatot meg nem szavazzák, és az megszavaztatván, törvényerőre emeltetik : e nyilatkozatát a törvénynyel öszhangzónak nem találom. De jogosulatlannak is tartom, mert igy nyilatkozni akkor, mikor az egész téli és tavaszi hónapok alatt az időt munkátlanul itt töltöttük, vagy oly lényegtelen törvényjavaslatok tárgyalásával, melyeknek elfogadása nem a nemzet anyagi vagy szellemi jólétének emelését, hanem inkább talán annak romlását hordják méhökben. és a melyek mindamellett is kicsiny fontosságuaknak lehettek vehetők ahoz képest, a minő egy választási törvény, a mely most szőnyegen forog. Tehát, tisztelt ház. épen a végidőben, mikor az aratás bekövetkezése minden képviselőt és házi dolgai hazamenni követelik, a mellett az időjárás hősége a tanácskozásoknak ily huzamos időre nyúlását egyátalában nem engedi: akkor hennünket kifárasztva és minden egyéb dologtól elfoglalva arra akar kényszeríteni, hogy az egész nyarat itt töltsük, hagy a törvényjavaslatot akarva, aem akarva megszavazzuk: ezt. mondom, jogosított eljárásnak nem találom; de a ház méltóságával sem tartom összeegyeztethetőnek, mert hogyan nyilatkozhat egy minister ezen képviselőházban, hogy addig a ház szünetelésnek beállását meg nem engedi, mig azon törvényjavaslat, melyet ő beterjesztett: megszavazva és a fejedelem által törvény* nyé szentesítve nem lesz. Hiszen, tisztelt ház, én azt hiszem, hogy nem a minister határoz, nem az alkotja itt a törvényt ezen hazának; hanem a képviselőház az. a mely, bármily indítványt tenne egy minister, bármily törvényjavaslatot terjeszt elő, a ház dönti el; vajon mit akar vele tenni, nem pedig a minister. És mikor ezt halottam általa megemlittetni, bizakodva abban, hogy a ministereken kivül még 86 olyan képviselő van e házban, a kik egyszersmind hivatalban is vannak, és igy kormányi kinevezésektől függnek, a kikkel 93 szavazattal rendelkezik, a mely szavazatok a legközelebb meghozott összeférhetlenségi törvény értelmében itt e házban adhatók nem is lennének; akkor, mondom, mikor ebben el bizakodva ily nyilatkozatot tesz a minister ur : én azt a ház méltóságával sem tartom összeegyeztethetőnek. Ezen okoknál fogva kötelességemnek éreztem azon nyilatkozata és beszédének azon tartalma ellen ezen megjegyzéseimet a tisztelt ház előtt előterjeszteni. (Helyeslés a szélső hal felöl.) Áttérve már most a dolog érdemére, és igy a szőnyegen lévő törvényjavaslat érdemének tárgyalására, mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy én a tegnapelőtti napon Mocsáry tisztelt képviselőtársam által beadott és általam is aláirt határozati javaslathoz ragaszkodom, mely határozati javaslatban az: átalános szavazatnak létrehozatala a titkossal és a községenkéntivei egyetemben, a kerületek kikerekitésével párosítva van, a tisztelt ház elé terjesztve. Engedje meg azonban nekem a tisztelt ház. I miként azon fontos okokon kivül, s azon szép beszédek után is, melyek elvtársaim részéről már a kérdéses határozati javaslat védelme és támogatása tekintében előadattak: én is lehessek bátor a tisztelt ház előtt egy pár indokot ezen meggyőződésem támogatása szempontjából fölhozni. Én. tisztelt ház, pártolom azon határozati javaslatot, a melyben ki van mondva, hogy a részletes tárgyalás alapjául sem fogadjuk el a beterjesztett választási törvényjavaslatot. Én azt hiszem, tisztelt ház. hogy azon okokon kivül, melyek ebben előadva állanak, egyszersmind azon okok is nagy figyelmet érdemelnek, hogy azon törvényjavaslatban a haza törvényei ellenére, és igy az 1848-iki VI, és VH-ik törvényczikk, valamint az erdélyi első törvényczikk ellenére, melyek mindegyikét a fejedelem szentesitett, azoknak ellenére, mondom, Erdély Magyarországgal akképen rendeltetett összeolvasztatni, mikor közötte és Magyarország közt jövőre nézve sem-