Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-262
212 262. országos ülés Julius 8. 1874. ház és tisztelt képviselő ur, oly összeköttetéseim, a melyekből tudhatnám, hogy a reactio min töri a fejét: őszintén megvallom, nincsenek. (Derültség és helyeslés) Ezek után, tisztelt képviselőház, valahára áttérhetek beszédem valódi tárgyára; arra, hogy indokoljam azon álláspontot, melyet tisztelt elvbarátaimmal együtt a törvénynyel szemben elfoglalok. Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy Magyarországon égető szükség, hogy megszűnjék lehetősége oly választásoknak, minők a pártszenvedélyek tusájában a közelebbiek voltak, és különösen a legközelebbi volt. Ennek elérésére két legf OXltOSíii bb dolog: az állandó szavazó-lajstrom, és, az, hogy egyes választók jogosultsága fölött ne a párt-szenvedélyek közt élő, párt-szempontokból alakított bizottságok, hanem egy bíróság ítéljen. Ezen kettőt ezen törvényben föltalálom, bár, miként már előbb is említettem, nem minden tételét helyeslem, s a részletes vitánál vagy szavammal, vagy szavazatommal fogok egy és más pontja ellen küzdeni. És meg fogom kisérleni ezen két, általam jelzett szempontból, hogy lehessen a törvényjavaslatnak legszembeszökőbb hiányait ugy kijavítani, hogy az azután mint törvény megállhasson. Például nem fejtegetem, de megemlítem a többek közt, egy nagyfontosságú intézkedést arra. hogy a három iakosztályu házakra, mint szavazatra jogosító föltételre vonatkozó rész módosuljon, hogy az adóbefizetéstől a behatás függővé ne tétessék, hogy a 99. §. mindenestől kitöröltessék, egyátaiában minden intézkedés saját körére, a választás körére szorittassék. Épen azért, midőn a törvényjavaslatot ezen általam jelzett szempontokból a részletes vita tárgyául elfogadom: egyszersmind kijelentem, hogy a végszavazásnál elfogadhatom-e. azt attól kell, hogy függővé tegyem. hogy mit és mennyit lehetett az általam jelzettekből keresztülvinni. (Helyeslés bal felöl.) De egyátaiában is részemről azt tartom helyes eljárásnak, hogy ha valamely törvényjavaslatnak irányát átalában helyeslem : menjek bele és akarjak belemenni a részletes tárgyalásába; mert ha a törvényjavaslatot átaiánosságban elvetem: még csak meg sem lehetne kisérlenem javítását. (Helyeslés jobb felől.) Én igenis •őszintén megvallom, hogy ezen törvényjavaslatra azt a vádat, hogy az egészet pártérdek sugallta: el nem ismerem. (Helyeslés jobb és bal felől.) Lehetnek, vannak is talán egyes szakaszai, melyek ezt teszik; de legyünk, uraim, egymás iránt, ha szigorúak vagyunk is, igazságosak. Én nem hiszem, hogy valaki állithassa, hogy ha egy párt, melynek a hatósági bizottságoknak körülbelül 9 /io része kezében van. egy törvényjavaslatot ad be, mely a választók öszszeirását és a jogosultság megítélését kiveszi ezen pártbizottságok kezeiből, hogy az pártérdek sugallta. •(Helyeslés.) Én őszintén kimondom azt is, hogy ezen dolognál, látva, hogy a tisztelt többség a haza szent érdekét fölebb helyezi saját érdekénél: ezért csak elismeréssel tartozom. (Helyeslés jobb és bal felől.) És most, tisztelt ház, miután már ezen tárgyalások alatt, de úgyis némileg szokássá vált, szabad legyen nekem is egy kéréssel végeznem be beszédemet, (Halljuk!) Á kérést intézem igen tisztelt képviselőtársaim közül mindazokhoz, — nem azokhoz csak, kik magyarokul születtek, hanem mindazokhoz különbség nélkül, kik a magyar hazának hű fiai, ha más nyelven beszélnek is és e kérésem abban áll, hogy a tegnapihoz hasonló provocatiok, kihívások ne vegyenek ki bennünket azon nyugalomból, hogy mind ezen, mind más törvényjavaslatoknál a méltányosság és igazság útját kövessük az ország minden lakója irányában; mért én nem tagadhatom meg magamtól azon reményt, hogy ezen hangok nem a nép százezreinek hangja; nem tagadhatom meg magamtól a reményt, hogy méltányos és igazságos eljárás egyfelől, de a haza vesztére törekvők elleni igazságos szigor másfelől meg fogják hazánk nem-magyar-ajku népét is az izgatók kezéből menteni. (Élénk helyeslés.) De, uraim, ha még ebben csalódnom kellene is, akkor is azt mondanám: ne hagyjuk magunkat az igazság és méltányosság útjáról eltántorittatni; mert ha be kellene is következnie annak. — mitől Isten mentsen, — hogy testvérkarcz dúljon e hazában: tiszta öntudattal és a hibátlanság érzetében sokkal könnyebb lesz a harcz és a győzelem. (Élénk helyeslés.) És] másfelől azon kérést intézem azokhoz is, kik talán e ház kebelében egyszer-másszor más hangot pendítettek meg, vagy más hangot kisértek helyesléssel: fontolják meg, mi volt sorsa minden testvéri küzdelemnek e hazában; gondolják meg, hogy az, ki e hazában nekünk árt: az a szabadságnak magának árt, és a ki a mi lánczunkat kovácsolja: az önmagát veri a vasra. (Élénk helyeslés.) Ezek után kijelentem, tisztelt ház, hogy a kifejtett föntartások mellett a törvényjavaslatot átalánosságpan a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk hosszan tartó éljenzés. Az illés 5 perezre fölfüggeztetik.) (Szünet után.) Csiky Sándor: Tisztelt ház! Megvallom, hogy helyzetem nem a leghizelgőbb és nem a legkényelmesebb akkor, a mikor oly fényes szónoklat után közvetlenül kell beszélnem, a minőt előttem Tisza Kálmán képviselőtársamtól hallottam, és a mely beszédnek nagyobb része a ház köztetszésével találkozott; másik része pedig, ugy látszik, annak nagy többségének tetszésével. Midőn szónoklatát hallottam : azon meggyőződésre jutottam, hogy vele nagyrészben, és pedig a leglényegesebb részben egyetérteni nem tudok.
