Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.
Ülésnapok - 1872-262
2 10 262. országos ülés julhis 3. 1874. mert nincs jogom csodálkozni akkor, midőn egy nemcsak politikai nemzetisége, de eredetére nézve is magyar képviselőtől az ezelőtt való napon — legalább az erdélyi censusra nézve— ugyanezt hallottuk. (Zajos fölkiáltásoh: Igaz! TJgy van!) Meg lehet azt a censust: meglehet ezen törvény minden egyes tételét támadni; de nem tudom, meggondolta-e azon képviselő ur. a ki nemzetiségi szempontból támadta meg a censust, hogy vajon minő erőt kölcsönöz az ellenünkben az országban, és annak határán kivül intézett ilynemű agitatióknak, midőn, mint magyar ember, mint egy pártnak vezérfia, adja oda nevét ily agiíatio támogatására. (Fölkiáltásoh: Igaz!) Uraim! — Parlamentben nem tudom ezt máskép kifejezni: ez nagy könnyelműség; (Igaz! Ugy van! a jobb és bal oldalon.) higyjék el, hogy igen nagy, igen bűnös könnyelműség. (Élénk tetszés-nyilatkozatok a jobb és bal oldalon.) Különben, tisztelt ház, Polit Mihály képviselő urnák egész beszédén egy pár főirány vonul keresztül. Az egyik irány az volt: kimagyarázni, hogy demokratia mellett nemzeti állam nem, hanem csak nemzetiségi állam lehetséges; a másik: ebből deducáini, hogy Magyarország vagy nem lehet, vagy csak mint egy keleti Schweicz létezhetik. A mi az elsőt illeti : azt gondolom, nem kell I róla sokat beszélnem; nem is említek oly országokat, i melyeknek lakosai mind, vagy legnagyobb részben | egy nemzetiséghez tartoznak, mert ezt talán nem fogadhatná el a képviselő ur helyes bizonyítékul; de ugy tudom, hogy Amerikában van némi demokratia : azt is tudom, hogy ott nem csupán angolok vagy bennszülött amerikaiak, hanem több nemzetiséghez tartozók vannak, jelesen németek igen sokan; tudom azt is, hogy mindamellett van nemzeti amerikai állam; tudom azt is, hogy ennek hivatalos nyelve angol; (Igaz ! ügy van \) és tudom azt is, hogy ezen nemzeti americai állam igen hatalmasam körmére tudott verni azoknak, a kik azt megbontani akarták. (Élénk helyeslés. Fölkiáltások: Mi is ugy fogunk tenni!) A mi a másodikat illeti: azt mondani, (Halljuk ! Halljuk!) hogy Magyarország vagy nem lehet, vagy -csak mint keleti Schweicz lehet: — ez egyszerű nyelven azt teszi, hogy Magyarország nem lehet ; mert ha keleti Schveicz lesz: megszűnt lenni Magyar állam. (Fölkiáltások: Ugy van! Halljuk!) Tehát a tisztelt képviselő ur azt kívánja kimondatni, hogy a magyar államnak, mint ilyennek, létele jogosulatlan és lehetetlen. Nem fogok a tisztelt képviselő úrral e fölött vitatkozni: épen ugy, a mint a napnak létét soha senkinek eszébe még nem jutott bizonyítani; de legyen meggyőződve róla, hogy, a mely perczben elhinnők, hogy nemcsak egyesek, hanem tömegek is vannak ezen országban, melyek ezen tant akarják érvényre emelni: akkor azután igenis fogunk találkozni Philippinél, (Átalános hosszan tartó zajos helyeslés. Hosszas mozgás.) oly öleléssel, mely veszedelmes lehet mind kettőnkre nézve; de a melyből menekvés ellenfelünk számára csak ugy lesz : ha mi győzünk. (Fölkiáltások: Ugy van!) Mert a győztes magyar állam, mint szabad állam, ismét fogja részesíteni a szabadságban minden polgárát; de ha ugy, mint már egy alkalommal. szövetkezve a reactiovaí, az absolutismussal, el lehetne érni, hogy mi essünk alá: akkor ők is legalább oly mélyen alól fognak maradni, és ismét mindaddig ott maradni: míg ismét mi nem fogjuk őket fölemelni. (Élénk helyeslés.) A tisztelt képviselő ur azt mondja, (Halljukl Halljuk!) és ez csodálkozásomra, igaz nem mondhatnám, hogy sok oldalról, de egy-két helyről helyesléssel találkozott, hogy az 1867-iki kiegyezésnek czélja, a mint azt az azóta követett politika is igazolja, az volt: a németek segitségével magyarizálni hazánk nem-magyar-ajku lakosait. Igen jói tudja a tisztelt ház, és ha mást mondanék, se hinné el, hogy én mind az 1867-iki kiegyezés föltételeit, mind az azóta követett politikát legnagyobb részben hibásnak és eltévesztettnek tartom. De ugyan kérdem : lehet-e a jogosultságnak még csak színével is azt állítani, hogy 1867. óta magyarizáló politika követtetett? (Fölkiáltások: Ellenkezőleg l) -Mi volt a helyzet 1867 előtt —• igaz. a miénk is, de másoké is V Helyzetünk volt az „Aiigerueine Beknechtigung der Nationalitáten" és nem a „Berechtiguiig". Volt helyzetünk az, hogy anyanyelvünket még iskoláinkból is lehetőleg kitiltották, és ezen — mint a képviselő ur mondja — minden áron magyarizáló magyar epocha alatt mi történt? Hoztunk nemzetiségi törvényt, melyben megadtuk a jogosultságot a hatóságokban a legszélesebb körig. (Élénk fölkiáltásoh: Hiba volt!) A torvényszékek fölállításánál kiterjesztettük a nyelv használatát az első-foku királyi bíróságokig. Azóta is nemcsak mindenkinek társulás és szabad egyesülés utján szabad fajbelieinek kiművelésére hatni; de sőt alkottunk törvényt, mely szerint oly népiskolákban is, melyeket az államkincstár tart fön: a tannvelv nem a magyar, hanem a lakosok többségének nyelve tartozik lenni; (Igazi) alkottunk törvényt, mely szerint egészen a középtanodai oktatás tetejéig az állam köteles segélyezni, sőt köteles í'öntartani oly tanintézeteket, melyekben nem a magyar nyelv a tannyelv. Hát ugyan kérdem, szemben azon helyzettel, melyben voltak 1867. előtt, de szemben azon helyzettel, melyben vannak más államokban, azok, kik az állam diplomatiai nyelvét nem beszélik : hol van itt csak nyoma is az elnyomatásnak ? (Élénk he* lyeslés.)
