Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-261

261. országos ülés Julius 2. 18"4. 187 tételeit, és igy az örök igazságnak büntetlenül meg nem sérthető elveit meg nem közelíti; az ország kárán szerzett tapasztalások bizonysága pedig a gyakorlati élet és politikai szükség követelményeinek sem felel meg; sőt a tények hatalma és a pártkülönbség nélküli beismerések tanúsága szerint az ország anyagi hanyatlását, szellemi stagnatioját, és az erkölcsi bajoknak szaporodását idézte elő; vagy legalább ezen bajoknak orvoslására, és a halasztást nem szenvedő állami és társadalmi föladatok elintézésére alkalmatlannak bizonyult be, olyannyira, hogy a kormány végrehajtó-hatalmának megbénitatása folytán a közelégületlenség közepette a gyöngébb lelkületű éknél már maga a parlamenti rendszer mellett való alkotmányos önkormányzat iránti hitet, vagy legalább az erre való képességünk iránti bizalmat is megrendité; tekintettel továbbá arra, hogy a belügyminister ur által beterjesztett képviselő-választási novellaris törvényjavaslat néhány az összeírásra, eljárásra és bíráskodásra vonatkozó czélszerü intézkedéstől eltekintve, a mostani törvénynek alapját, tehát magát a bajt gyökereivel érintetlenül hagyja, és igy annak csupán egyes fattyu-hajtásait nyesvén le, a baj maga annál biztosabban gyarapodhatnék, a gyökeres orvoslás pedig elodáztatnék mindaddig, mig a baj fölemésztvén már az állam életerejét, orvosolható talán nem is lenne; valamint tekintettel arra is, hogy az érintett javaslat indokolásánál azon téveszme talált kifejezést, miszerint a választási jog alapját képező minősitvények különböző nemei közt, a czélnak minden tekintetben leginkább az egyetlen és egyenlő adócensus felel meg; és ha ugyanazon indokolásnak azon állításából, hogy a 10 frt adócensus a mostanitól a legcsekélyebb eltérést idézné elő : következtetni lehet, ugy az jövőre 10 írtban szándékoltatnék megállapittatni, a mi hazánk egyenetlen művelődési és anyagi viszonyaival szemben az igazsággal ép ugy, mint a czélszerüséggel is merőben ellenkeznék; tekintettel végre arra, hogy a legmagasabb trónbeszéd egy a kormány által még a jelen országgyűlésen beterjesztendő képviselő-választási törvényjavaslatról megemlékezvén, az eddigiben bölcsen beismert hiányok kiigazítását és pótlását maga is mellőzhetlennek tartja : Utasittatik a belügyminister ur, hogy a jövő év elejéig írj képviselő-választási törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé, mely az igazság követelményeinek ép ugy, mint az állam érdekeinek megfeleljen; minélfogva következő alapelvekre legyen fektetve: Alakíttassanak körülbelül 100000 lelket magokban foglaló kerületek, s ezek egy-egy képviselőt válaszszanak. A választási jog meghatározásánál következő három tényező legyen mérvdó: 1-ször. A magasabb értelmiség. Ezen minősítvények meghatározásánál a tanodái bizonyítványokon kivül a kitűnőbb társadalmi állások is figyelembe veendők. Ezek közvetlen választási joggal bírjanak. 2-szór. A tekintélyesebb vagyon. Ennek birtokosai szinte közvetlen választási joggal ruháztassanak föl. 3-szor. Az állampolgárság. Ez a föntebbi minősitvények hiányában közvetett választásra jogosítson. Az ezek által választandó közvetett másod-foku választóktól szintén bizonyos, a föntebbieknél alacsonyabb mérvű értelmiségi minősitvény követelendő. Az e három jogalapon választási jogot gyakorlók száma statistikai adatok alapján oly egyensúlyba hozandó, hogy mindenik alapon választóknak lehetőleg annyi választási jog jusson, a mennyit azok az igazság és czélszerüség szempontjaiból igényelhetnek. Magától értetődvén, hogy a fősuly az értelmiségre essék. Tűzessék ki méltányos határidő, melyen tul az írás-és olvasásnak tudásától a választási jognak még első fokbani gyakorolhatása is föltételeztetni fog. A választóknak állandó lajstromokbani összeiratása is hivatalból történjék. A választási eljárás szabatosan meghatározandó. A szavazás titkos legyen. A visszaélések szigorúan fenyíttessenek. A választások körül fölmerült kérdéseknek eldöntése egy fölállítandó állam-törvényszékre bízandó. Bátor vagyok ezen javaslatomnak elfogadását kérni. (Zaj.) Azonban megengedi a tisztelt ház, hogy ezen javaslatom mellett, mely néhány nagy elvet foglal magában, néhány érvet hozzak föl. A választási törvénynek jósága eddig főként két szempontból szokott bírálat alá vétetni: a czélszerüség és igazság szempontjából. Azt hiszem, tisztelt ház, hogy ezen két szempont olyan, mely egymástól el nem különíthető: mert, nézetem szerint, a mi nem igazságos, az czélszerü sem lehet, Hogy az eddigi választási törvény, és az annak alapján kidolgozott novella nem felel meg az igazság szempontjának: ezt eléggé indokolta már tegnap Mocsáry tisztelt képviselőtársam; legalább nem fogja tagadhatni senki azon állításának igazságát, melyet fölhozott az Erzsébetvárosra és Budapestre vonatkozólag ; de azt sem fogja tagadhatni senki, hogy nem igazságos az, hogy a ki 4 frt 80 kr. adót fizet: annyi választási joggal bírjon, mint az, a ki egy millió adót fizet; de másrészről, tisztelt ház, az, ki már csak 4 frt 70 kr adót fizet, az semmi joggal ne birjon: ez az igazsággal szintén össze nem egyeztethető ; valamint az sem egyeztethető meg az igazság elveivel, például, hogy az egyetem tanára, a ki egész életét a politikai tudományok tanulmányozá-