Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-261

261. országos ülés július 2. 1874. 185 Ezek uraim! azon elvek, a melyekre én a választási törvényt fektetni óhajtom, ezek azon törvények, melyekkel azt kiegészíttetni kivánom, ezek azon elvek, melyeket azon határozati javaslatomba foglaltam, melyet barátaim és a magam nevében önöknek ezennel tiszteletteljesen benyújtani szerencsés vagyok. Ezen elvek a szabadság és a haladás elvei: ezen elvek alapján kell, hogy alkossunk törvényeket nem a maradás nem a reactio szellemében, nem a múltnak, a mely elenyészett, hanem a jelennek, a mely él és a jövőnek, a mely közel van. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ajánlom a tisztelt háznak határozati javaslatomat, melyet a jegyző ur lesz szives fölolvasni. (Halljuk!) Mihályi Péter jegyző (olvassa a határozati javaslatot, mély igy szól:) Tekintettel egyrészt arra, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslat az 1848-ik V. törvényczikk meghatározott választó képességet megszoritja, a helyett, hogy azt a kor kívánalmaihoz képest kiterjesztené ; tekintettel arra, hogy a titkos szavazásnak, melyet az 1848-iki törvény ki nem zár, — kirekesztésével a nyilvános szavazást kötelezőleg rendeli; tekintettel arra, hogy a vesztegetések és egyéb visszaélések, csak némely nemeit sújtja büntetésekkel ; tekintettel arra, hogy a választó kerületeknek mostam aránytalan és igazságtalan fölosztását meghagyja ; tekintettel arra, hogy azon kérdést: mely idegen tekintessék honositottnak s igy országgyűlési képviselők választására jogosítottnak: meg nem oldja, s annak külön törvény által, s még a legközelebbi átalános választások előtt leendő megoldását sem ígéri a kormány; és másrészt tekintettel arra, hogy az osztó igazság követeli, miszerint mindazon polgárok, kik az állam terheit viselik: a jogokban is részesüljenek; továbbá hogy a szavazat szabadságát legjobban biztosítja a titkos szavazás: Mondja ki a képviselőház, hogy a jelen törvénjjavaslatot részletes vita alapjául nem fogadja el s utasítsa a belügyministert, hogy a helyett az átalános választási jogra és titkos szavazásra alapított uj törvényjavaslatot készítsen, mely a választó kerületeknek igazságos fölosztását is magában foglalja, — nemkülönben a honosításról és a bárminemű, tehát a községi és törvényhatósági választásoknál is előforduló mindenféle visszaélések és vesztegetések megbüntetéséről külön törvényjavaslatokat terjeszszen elő. Tarnóczy Gusztáv: Tisztelt ház! Örülök, hogy az előttem szólott tisztelt képviselő ur előadásában találok olyat, a mivel egyetértek. Értem alatta azt, hogy ő is mikép magam, jobb EÉPVH. NAPLÓ. 18". XI. KÖTET. szeretett volna egy gyökeres választási törvényjavaslatot, olyat, a mely a szabadság és a haladás elveire legyen alapítva. Egyetértek a tisztelt belügyminister urnák azon nyilatkozatával is, hogy a választási törvény alkotásánál nem a külföld, nem a theoria, hanem az országnak speciális szempontjai lehetnek csak irányadók. líeménylem, hogy szívesen veendi a tisztelt ház, ha igyekezni fogok előadásomat a tárgy nagyságának daczára lehetőleg rövidre szabni. (Helyeslés johb felől.) De e miatt kénytelen vagyok szives elnézésére számítani a tisztelt háznak, ha némely megérintett elveket nem leszek képes akként kifejteni, hogy azok magokban eléggé kerekdedek legyenek. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak azokat tovább fejteni. Reménylem egyúttal azt is, hogy szívesen veendi a tisztelt ház, ha becses figyelmét, a kietlen jelenből néhány pillanatra azon kedves emlékezetű múltba vezetendem vissza, midőn megfeledkezve a multak szenvedelmeiről, valamint az előttünk álló nehézségekről, csupán a jövőnek kecsegtető képe lebegett előttünk, midőn még reméltük azt, hogy vissza nyerve önkormányzatunkat, ha magunk intézhetjük el ügyeinket : rövid idő alatt képesek lesznek a honfikezek behegeszteni hazánk számos sebeit és biztos révbe fogják vezetni megroncsolt államhajónkat ; sőt lelkesedésünkben már képzeletünkben magunk előtt láttuk az önalkotta cultur és jogállamot; és csak midőn hitelezőink gyámság alá helyezének: akkor vettük észre, hogy e káprázat csak ábránd vala, mely délibábként^ tüut el szemeink előtt. A mily szép és édes volt az álom, ép oly keserű azon szomorú tapasztalás, melyre Mocsáry tisztelt képviselőtársam is utalt, miszerint parlamentünknek közel hét évi békés működése e rendszer elleneinek elégtételt, és hazánk ellenségeinek kárörömöt szerzett. Én mint a parlamenti rendszer védője, alig tudok elegendő érvet találni ezen működésnek menthetésére : hanem ha ott, miszerint a bajnak oka csak a rendszernek hibás alkalmazásában rejlik. Azonban minthogy a politikai hibás tények a szándékra való tekintet nélkül kérlelhetlenül bőszülj ák meg magokat nemcsak azoknak elkövetőin, de a nemzeten és annak ártatlan tagjain is: ennélfogva számos állambölcs a politikai hibát a bűnökkel egy sorba helyezi. Nem lehet föladatom bármely irányban vádat emelni, mert tudom, hogy multakat megváltoztatni nem áll hatalmunkban; hatalmunkban áll azonban megmentem a jövőt: ha fölhasználva az önkárunkon szerzett tapasztalásunkat, gyökeresen orvosoljuk a bajt. Minden kőműves tudja, hogy ha valamely épület földrengés nélkül is inog vagy repedéseket kap, a hiba annak alapjában keresendő. 24