Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-261

1S4 261. országos u communismus és soeialismus megengedett; másrészt azon rémületnek, melyet ezen kicsapongások a birtokos osztálynál okoztak, s a melyet a trónraleső fokozni el nem mulasztott. (Helyeslés hal felől.) Ezek teremtették Francziaországban a caesarismust, s ha ezen okok eredményezték azt, hogy harmadik Napóleon Francziaország ura legyen: azt az átalános szavazati jogra tukmálni nem lehet. {Helyeslés bal felől.) Különben, a mely nép, — megengedem, — a csarnokot vállaira emelte, — ámbár nem tudom mennyire, önkéntesen, — az 18 év múlva azt le is lökte, -és kikiáltotta a köztársaságot, mely a jövőnek a kormány-formája, (ügy van\ szélső bal felől.) Egyébiránt igen helyesen jegyezte meg Mocsáry tisztelt barátom, hogy az átalános szavazati jog bizonyos correctiviumokkal kell, hogy legyen összekapcsolva. Ezek között főhelyen megemlitendő a titkos szavazás. A titkos szavazásnak azonban vannak ellenségei ugy elméleti, mint gyakorlati szempontból. Azok, a kik elméleti szempontból megtámadják : azt állítják, hogy a titkos szavazás a polgárok nyíltságát, egyenességet veszélyezteti, kétszínűvé, tettetőkké teszi őket. Én e vádat sem Amerika, sem Schweicz, sem Francziaország, sem legújabban Anglia példája által igazolva nem látom. Avagy ki meri azt állítani, hogy az amerikai, franczia, helvét vagy az angol polgár, — mert ujabb időben ott is behozatott a titkos szavazás, — nem nyilt és egyenes lelkű? Hiszen senki, a ki független: nincs akadályozva, hogy akaratát akár sajtó utján, magán-társaságban, népgyűlésen nyilvánosan, világosan kijelentse, hogy jelöltjének, a kit óhajt jelvényét kitűzze, annak zászlaja alá sorakozzék. Tehát mig egyrészt azoknak, a kik függetlenek, jellem-egyenességét egyátalában nem veszélyezteti; másrészt lehetővé teszi azoknak, a kik kevésbé szerencsés helyzetben vannak, hogy keblök meggyőződését szabadon követhessék, a nélkül, hogy e miatt akár saját magok, akár családjok jövőjét koczkára tegyék. {Helyeslés szélső hal felől.) És vajon, gyakorlati szempontból tekintve, nagyobb nehézségek tornyosulnak a titkos szavazás behozatala ellen? Azt mondják, Magyarország népének nagy része még nem tud irni, hogy fogja tehát az a maga szavazatát titkosan beadni? Hisz ha nem lenne Heves példája, melyet azóta annyi törvényhatóság követett, akkor uraim! lehetne talán ezen ellenvetést tenni; de a léczekkel igen jó sikerrel gyakorolt szavazás után a népnek irni olvasni nem tudásából merített érv magától elenyészik. Különben vannak uraim! Amerikában is, különösen az oda bevándorló irek, vannak Francziaországban is, vannak Angliában is feles számmal és jáulis 2. 1874. olyanok, kik irni olvasni nem tudnak, és mégis szavazati lapokkal szavaznak; csakhogy a törvényhozás' gondoskodott arról, hogy a visszaélések megfenyitessenek, hogy azok, kik az irni és olvasni nem tudónak jóhiszimüségével visszaélni akarnak: a törvény szigorát ki ne kerüljék. A kerületeknek mostani fölosztása mennyireigazságtalan, azt nemcsak ki meritően, meggyőzően bizonyította be Mocsáry Lajos tisztelt képviselőtársam ; hanem az véleményem szerint mindnyájunk előtt annyira ismeretes is, hogy ezen tárgynak bővebb fejtegetésétől fölmentettnek érzem magamatDe lehetetlen tisztelt ház, hogy a jelen törvényjavaslatnak egyéb hiányaira is ne figyelmeztessem önöket ; lehetetlen, hogy ne indítványozzak olyan kiegészítéseket, melyek nélkül a választási törvényjavaslat okvetlenül csonka marad. (Halljuk!) A jelen törvényjavaslatban valamint az 1848. törvényben arról: ki tekintessék honositottnak ? semmi rendelkezés nem fordul elő. Az egyik czikkben az mondatik, hogy szavazati joggal birnak mindazon a hazában született, vagy honosított polgárok, a kik 20 évesek ; de hogy ki tekintessék honositottnak: azt sem a 1848-iki törvény, sem a mostani meg nem magyarázza. Azt lehetne mondani, hogy gondoskodik erről a községi és törvényhatósági törvény. Ámde ezek speciális külön törvények, s én azt gondolom, hogy aki jogosítva van a községi, a törvényhatósági ügyekbe befolyni : ez által még nem nyert jogot az ország ügyeire is befolyást gyakorolni. Azért én azt hiszen, hogy ezen hiány egy külön törvény által pótolandó. A szőnyegen lévő törvényjavaslat — s ezt örömmel constatálom — gondoskodott a kihágások és vesztegetések megbüntetéséről; azonban nem tudom : szándékosan-e — nem akarom föltenni — ki feledte az etetést és itatást a büntetendő , cselekmények közül; pedig tudjuk, hogy ez a legszokottabb vesztegetési mód Magyarországon. {Igazi a szélső hal oldalon.) Ha ennek megbüntetéséről nem gondoskodunk: akkor félszeg, akkor fél munkát végeztünk. Azt is tudjuk tisztelt ház, hogy nemcsak az országgyűlési képviselők, hanem a megyei bizottmányok és tisztviselők választásánál is fordulnak elő visszaélések, a miért is a múlt országgyűlés végefelé én egy átalános törvényt indítványoztam ezek megfenyitésére, követtesenek el azok akár az országgyűlési képviselők választásánál, akár községi vagy megye bizottmányi választásoknál. S azt gondolom, most is sokkal helyesebben fognánk eljárni, ha egy ily átalános törvényt alkotnánk; különben vagy az fog történni, hogy a községi és törvényható sági választásoknál előforduló visszaélések büntetlenül maradnak; vagy pedig tág kaput nyitunk az önkényre a törvényszékeknek.