Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-253

25H. országos ülés június 20. 1874. 11 az előttem szóló tisztelt képviselő ur például fölhozott, a jelen esetre egyik sem alkalmazható. A mi az 1866-iki esetet illeti: akkor az absolut hatalom idejében a kormány a törvény ellen, a törvényen kivül, s a törvény mellett szabadon rendelkezhetett ; akkor a törvény rendeletétől a kormány dispensálhatta magát. De azt hiszem, hogy az előttem szólott tisztelt képviselő ur, mint alkotmányos érzületű ember, nem fogja a kormánytól kívánni, hogy kövesse az absolut minister példáját, hogy a törvény rendelete ellen intézkedjék. (Ügy van! Tetszés. Zaj a ssélső bal oldalon. Csanády Sándor: Nem is mondta. Ghyczy Kálmán wénzügyminis-. ter: Ha nem mondta is, de miután azon példára hivatkozott, a következés belőle az, a mit én kivonni bátor voltam. (Ügy van\) A mi a másik példát illeti : az igenis megtörtént, hogy itt e házban egy interpellatio tétetett, és az arra adott felelete folytán Lónyay minister ur kiadott egy rendeletet, bizonyos fagykárokra adandó adó-elengedésre nézve. De ezen rendelet a szőllőkre, melyekben pedig akkor is igen nagy kár történt, nem terjeszkedett ki. Előttem van Lónyay pénzügyminister ur akkori rendelete, melynek egyik passnsát föl fogom olvasni. Hivatkozva az 1868: XXI. törvényczikk 11. §-ára. rendeli, hogy egyesek kérelmére ott, hol a fagy és száraz időjárás miatt az őszi kalászos vetések lekaszáltalak, vagy annyira megromlottak, hogy mint őszi vetemények a learatásra nem érdemesek és a szárazság miatt ezen területeket tavaszi véleményezés által a jelen évben jövedelmezővé tenni nem lehet: rendkívüli adó-elengedés engedményezendő. Az adó-elengedés azon időben semmi más tárgyra ki nem terjedt. A mi magát a kérvényt illeti, a kérvényben két kérelem van előadva: először azt kívánja Kecskemét városa, hogy a szenvedett fagykárok folytán adó-elengedésben részesitessék; második kérelme pedig az, hogy az 1868. évi 21. törvényczikk rendelete a fagykárokat illetőleg változtattassék meg. A mi az első kérést illeti, én azt gondolom és bátran mondhatom azt, hogy azon kérvény elintézése közigazgatási útra tartozik, tehát a kormány hatáskörébe, és a kormány intézkedni is fog a fönnálló törvények és szabályok rendelete szerint. A mi a második kérést illeti, hogy tudniillik az 1868. évi 21. t. ez. változtattassék meg: kérdést sem szenved, hogy ezen törvényezikknek több szakasza csakugyan változtatás alá veendő és változtatás alá veendő, ha adó ügyünket rendezni akarjuk, nem hosszú idő múlva. Hogy akkor tárgyalás alá vétessék a fagy által okozott károk kérdése is, azt magam is helyesnek és elfogadhatónak tartom ; mindamellett figyelmeztetnem kell a tisztelt házat arra, hogy a fagykárokat nem lehet egészen egy kategóriába tenni azon károkkal, melyek más elemi csapások által okoztatnak, például a tüz, jégeső és árvíz által okozott károkkal, melyeknél a megtörtént káreset után rögtön biztosan kinyomozható a kár nagysága; holott a fagykároknál a gazda rögtön nem tudja, hogy valóban mennyi a kár, mert ez csak később az aratás alkalmával határozható meg igazán. De akkor ismét nem lehet már biztosan meghatározni, hogy vajon csak a fagy, vagy más elemi okok is okozták a kárt? És innét van az, mit maga az előttem szólott tisztelt képviselő ur is fölemiitett, hogy a biztositó-társulatok sem bocsátkoznak a fagykárok biztosításába épen azért, mert igen nehéz azon mennyiséget meghatározni és azon határvonalat megállapítani, melyen alól a fagykár nem jöhet tekintetbe, és melyen tul a kárt más elemi okok is okozhatták. A mi a szőllőket illeti, ott a fagykárok megállapításánál vagy is a törvénynek e tekintetbeni módosításánál szükséges igen óvatosnak lenni; mert midőn a földadó provisorium mely szerint a most fönnálló adó kivettetett: meg van állapítva, hogy a szőlőkre nézve a termésnek 15 esztendei cyklusát kell alapul fölvenni. Már pedig Magyarország elimája csakugyan olyan, hogy én azt hiszem, hogy kevés olyan szőllő van Magyarországon, mely 15 év alatt kisebb-nagyobb mértékben kárt nem szenvedett volna. A midőn tehát egész 15 évi cyklusnak szőllő termése vétetett fel : természetesen benn foglaltatik az előfordulni szokott fagykárok következménye is, és a jövedelem megállapittatott azon fagykárokra, melyek e termést egyszer vagy másszor kevesbítették. Ennélfogva mondom, igen óvatosnak kell lenni a szőlőkre nézve az adóleengedés meghatározásában, miért nem lehet azon tekintetnél fogva, a mely miatt egy tárgynak adója kisebbre szállitatott: azon kivül még az adót bizonyos esetekben elengedni, (ügy van!) A gyakorlat különben az volt eddig, hogy a fagykárok esetében, ha azok nevezetesek voltak: adóleengedés ugyan nem történt, hanem nevezetes és jelentékeny adó-meghosszabbitás engedtetett. Most még csak egy megjegyzésem van az előttem szóló tisztelt képviselő ur határozati javaslatára, s ez az, ha a tisztelt ház azt elrendeli, hogy ezen kérvény elintézés végett a ministeriumhoz utasíttassák: ebben benn van az is, a mit a tisztelt képviselő ur kívánj hogy tudniillik figyelembe vegye, (Derültség.) e nélkül nem képes azt elintézni. (Derültség.) Ennélfogva kérem a tisztelt házat, méltóztassék elfogadni, a kérvényi bizottság javaslatát. (Helyeslés.) Pólya József: A tisztelt ház kegyes engedelmével gyakorlati szempontból akarok néhány szót szólani ugy a kérvényi bizottság javaslatához.