Képviselőházi napló, 1872. XI. kötet • 1874. junius 20–julius 10.

Ülésnapok - 1872-260

260. országos ülés feleletre : senki által magát korlátoztatni nem en­gedi. Én nem tudom, hallotta-e valaki rajta kivül, hogy én proponáltam volna: mondassák ki, mikor tartozik a minister ur válaszolni? (Élénk fölkiáltá­sok: Senki!) Bizonyára senki sem hallotta. Én nem vagyok az, a kinek szokása a ház­szabályok rendelete ellen cselekedni, a tisztelt mi­nister urat pedig kérem, hogy olyanért, a mit nem kívántam: ne méltóztassék ellenem támadást intézni, hanem inkább méltóztassék a házszabályok mellett a parlamenti illemet is figyelembe tartani. (Zajos helyeslés és tetszés bal felől. Élénk mozgás jobb felől.) Szentpály jenő : Tisztelt ház! Ugocsa­megye közönségének föliratát van szerencsém a tisztelt háznak benyújtani. A nevezett megye kö­zönsége a törvényhatóságoknak adandó nagyobb jogkör iránti nézeteit terjeszti a tisztelt ház elébe. Méltóztassék a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök : Oda fog utasíttatni. Szontagh Pál: Tisztelt ház! Van sze­rencsém egy igen szerény és igen egyszerű inter­pellatiot intézni a tisztelt belügyminister úrhoz. Nem fogom, - a házszabályokhoz tartva, magamat e te­kintetben is, sőt azt a legszigoruabban interpretálva — a tisztelt ház figyelmét hosszas indokolással un­tatni ; mert a kérdés igen egyszerű és rövid. Nem fogom már csak azért sem, mert reménylem és föl­teszem a belügyminister úrról, hogy ő irányában nem lesz szükség még a legszelídebb ösztöké­lésre sem, (Derültség.) hogy interpellatiomra a fele­letet mi hamarább u egadja; fölteszem róla, hogy igen tisztelt collegája az igazságügyministernek imént adott példáját nem fogja követni. (Helyeslés bal felől, mozgás jobb felől) Interpellatiomat pedig­hátor vagyok fölolvasni. Interpellatio a belügyér úrhoz ! Folyó évi ápril hó 23-án a belügyministerium részéről a hivatalos „Budapesti Közlöny" nyomta­tásának kiállítására és szétküldésére versenypályázat hirdettetett és 44 budapesti könyvnyomda közül a legtöbb bizalomra méltók sorából néhány fölhivatott, a pályázatban biztosított összeg letétele mellett részt­venni. Május 25-én négy nyomdaintézet rendszeresen benyújtott ajánlata nyilvános tárgyalásban, az intéze­tek képviselőinek jelenlétében, fölbontatott. Június 7-én két intézet azon értesítést vette, hogy ajánlata a magas árak miatt figyelembe nem vétethetvén: letett biztositékát visszaveheti. Kérdem ennélfogva az igen tisztelt belügymi­nister urat: hajlandó-e azon ajánlatot figyelembe venni, illetőleg a ,Budapesti Közlöny" kiállítását azon nyomdára bízni, mely becsületes munkával ver­senyezne, és negyvennégy nyomda közül, mint biza­julius l. 1874. 155 lomra méltó általa fölhiva a legolcsóbb ajánlatot nyújtotta be, a nélkül hogy a minister ur tekintet­tel lenne, bármily néven nevezendő utólagos aján­latokra ? És ha nem : Mivel igazolhatja a szabad versenyt kijátszó és a legolcsóbb ajánlatot tevő nyomdai czég keres­kedelmi becsületét és sértő eljárását'? Szapáry Gyula gr. belügyminis­ter : Azon helyzetben vagyok, tisztelt ház, hogy a hozzám intézett interpelíatiora azonnal felelhetek. Az interpellatio azon részére, hogy a Buda­pesten létező 44 nyomdából miért szólittatott csak néhány föl: azt hiszem, igazolással nem tartozom; mert mindenesetre jogomban áll megválogatni azon nyomdákat, melyeknek fölszereléséről hiszem, hogy az állam által támasztott követeléseknek megfelelni képesek. Nincs intézkedés az iránt, hogy én kötelezve volnék a nyomdák közt átalános versenyt kiírni; de igenis nyilvános pályázatot nyitottam azon nyom­dák közt. melyeket leginkább tartottam hivatottnak arra, hogy az állam által támasztott követeléseknek megfelelni képesek. A mi az interpellatio második részét illeti: vajon szándékozom-e azon nyomdának, mely a leg­kedvezőbb ajánlatot tette, a „Budapesti Közlöny" nyo­matását kiadni: megjegyzem, hogy minden az állam által kiirt pályázatnál föntartatik az államkornumy azon joga, hogy ha a pályázatok közül egyiket sem tartaná arra alkalmasnak, hogy a pályázat tárgya kiadassák: egyiknek se adja ki az illető tárgyat, hanem más utat kövessen. Ez eset áll ez alkalom­mal. A beérkezett ajánlatokat az államra nézve kedvezőknek, elfogadhatóknak nem találván: azok közül egyiket sem fogadtam el; s a tisztelt képvi­selő ur kérdésére azt vagyok bátor válaszolni, hogy ha a tárgy be lesz fejezve, a mi még nincs : minden­esetre elvállalom a szavatosságot és felelősséget az iránt, hogy sem a tisztelt háznak e tárgyban hozott határozatát, sem saját hatáskörömet túllépni nem fogom. Szontagh Pál : Tisztelt képviselőház! Miután az imént hallott felelettel megelégedve nem vagyok, szükségesnek látom, hogy meg nem elége­désemnek indokait jelezzem. Az elsőre nézve, a mit belügyminister ur mél­tóztatott fölhozni, mintha azt kérdeztem volna, hogy 44 nyomda közül miért választott ki kiválólag csak néhány nyomdát, és miért bocsátotta csak ezeket a concurrentiára: bátor vagyok megjegyezni, hogy ezt nem kérdeztem; sőt ezt helyeslőleg tudomásul vet­tem azért, hogy a második részbeli kérdésem az által nagyobb súlyt nyerjen, hogy kiválasztván a belügyminister belátásához képest az iparosok közül azokat, kik teljes bizalmat érdemlő czégekként sze­repelnek a kereskedelmi világban: annál fonto­20*

Next

/
Thumbnails
Contents