Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-225

225. országos ülés april 23. 1874. 33 részére állíttatnak ki azok, ha nem közjegyző előtt történtek, érvénynyel nem birnak. Már ha azon elismervény, mely a hozomány átvételét tanúsítja, nem azon czélra állíttatott ki, hogy egy harmadik személy irányában is bizonyítékul szolgáljon ; hanem csak a házastárs magánbiztosítására, kérdem: miként lehet itt a kényszert túlhajtani? Ez a törvény ratiójával nem egyezik; mert ennek ratiója tulajdonkép csak az, hogy az érdekelt felek közt létesült jogügyletek által jóhiszemű harmadik személyek meg ne károsittassanak. Tehát ha mi kimondanék, hogy akár maguk számára állítják ki az elismervényt a házastársak: az még sem érvényes, ha nem közjegyző által állíttatott ki,akkor azon veszedelmes elvet állítanék föl, hogy például válás esetében az ártatlan nő csak azért nem követelhetné vissza hozományát, mert az elismervény közjegyzői hitelesítéssel nem láttatott el, a mi nagy igazságtalanság volna, és akkor beállana azon eset, melyet előbb jeleztem, hogy egy ily reform folytán fönálló viszonyaink még károsabbakká fajulnának. Én tehát a c) pontot sem fogadhatom el jelen szerkezetében. Szintén van kifogásom a d) pont ellen; mert abban oly dolgokat látok, melyeknek egy része, szelíden szólva, fölfogásom szerint, képtelenség; más része helytelenség. Képtelenség valamely törvényben azt mondani, hogy olyan jogügylet, melyet olvasni nem tudó vak köt, mert nem tudom, hogy olyan szerencsétlen vak is léteznék, a ki különben olvasni tudhatna. (Fölkiáltások: De igenis van! Van külön írásuk!) Ha van is; de az semmi esetre sem fogna a törvényhozásnak előnyére szolgálni, ha ezt ben hagynók. Továbbá, mint mondám, helytelennek tartom, hogy azt mondjuk: olyan jogügylet, mely élők közt köttetett Én nem tudom, hogy a holtak közt jogügylet hogyan köttettetnék. (Fölszólalások: De igen!) Nem egyéb biz ez, mint hibás fordítása az eredeti németnek, melyben az eszme „unter Lebenden" szó által fejeztetett ki. Sőt a latin helyesebben fejezi ki „eontractus inter vivos" szóval, és nem mondja: „eontractus inter vivos initi". Ennélfogva én ez eszmét helyesebbnek tartanám így fejezni ki, hogy élők közti jogügylet. Továbbá az utolsó alineában azon kifejezés: ,személyesen közbenjár" a magyar nyelv sajátságainak nem felel meg, de az eszmét sem tökéletesen fejezi ki az. Egy szerződő személy csak közbejöhet ; de nem közbenjárhat. Végre én az 54. §. végső bezáró alineáját végkép elejteném, mert megvallom, olyan törvényt nem ismerek, mely már eddig is meghatározna bármely olyan jogügyleteket, a melyek a közjegyző hatásköréhez tartoznának. Eddig ezen intézmény nálunk fön nem állott, tehát lehetetlen, hogy törvény létezzék, mely azt mondaná, hogy vannak jogügyletek, KfiPVH. NAPLÓ. 18?j. X. KÖTBT. a melyek a közjegyző hatásköréhez, a törvények értelmében, már eddig is tartoznának. Aztán azt hiszem, hogy ha azt ki is mondanók, hogy a törvény által eddig a bírósághoz utasított jogügyletek szinte ezentúl a közjegyzőre ruháztatnak: az ily rendelkezés talán határtalan is lenne, kivihetetlen lenne; mert én ezt rendtartásnak tekintem, egy rendtartással pedig alig hiszem, hogy lehetne a fönálló positiv törvényeket alterálni. Ezek lévén az 54. §-ra vonatkozó alázatos észrevételeim, föntartom magamnak a jogot, hogy beszédem bevégzésével az 54. §-nak egy módositványát, illetőleg egy uj szerkezetét a tisztelt ház asztalára letehessem. A mi már most az ingatlan tulajdonjognak átruházására vagy korlátozására vonatkozó jogügyleteket illeti, erre nézve alázatos véleményem az — Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék előadásában az 54. §-ra szorítkozni. Az 54. §-nak megállapítása után következik a H. és III. osztálynak különvéleménye, mely az ingatlanok átruházására vonatkozik, s akkor lesz alkalma a tisztelt képviselő urnák ehhez szólani. Kondorossy György: Én azt gondolom, a különvélemény az 54. §-hoz adatott be. Elnök: De külön szakaszt indítványoz, s azért az az 54. §. után fog tárgy altatni, s igy nem lesz a képviselő ur elzárva nézetének előadásától. Kondorossy György í Ennélfogva tisztelt ház, következő módositványt illetőleg uj szerkezetet vagyok bátor a tisztelt ház asztalára letenni. (Olvassa:) Módositvány, illetőleg uj szerkezet a közjegyzőkről szóló törvényjavaslat 54. szakaszához. A házastársak, vagy egyfelől az egyik házastárs, s másfelől a másik házastárs föl- és lemenő ágbeli rokonai és testvérei közt, vágy átaíában testvérek, föl- és lemenő ágbeli rokonok; vagy egyfelől ezek házastársai közt kötött adásvevési, csere-, életjáradéki, kölcsön- és átaíában mindazon szerződések, melyekben egyik házastárs a másik irányában kötelezettséget vállal, valamint a házastársak közt kötött ajándékozási szerződések, ha az ajándékozott tárgy át nem adatott; végre a hozomány átvételéről akár a házastárs, akár más részére tett elismerésekharmadik személy irányában csak ugy érvényesíthetők : ha azok közjegyzői okiratban foglaltatnak. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat átaíában megkívántatik minden élők közti jogügyletnél, melyet vakok, olvasni nem tudó némák gondnoki közbejövetel nélkül kötnek. Bésán Mihály: Tisztelt ház ! Én az egész törvényjavaslatban ezen §-t és a különvéleményt tartom legfontosabbnak, a melyhez ismét egy igen fontos módosítás, illetőleg egészen uj szerkezet terjesztetett be, és azért azt tartom, hogy elsietnők 5