Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-249

249. országos ülés június 1. 1874. 341 fosztatik. Én ezt igen szigorúnak és méltatlannak látom, melynél fogva egy ügyvédnek sem lehet biztositéka az iránt, hogy ha legbecsületesebben viseli is magát, és hivatását a legpontosabban betölti is : ily fegyelmi vizsgálat el ne rendeltessék ellene. Én tehát nem a fegyelmi vizsgálatot akarom alapjául venni annak, hogy valaki az ügyvédek sorába föl ne vétessék; hanem a fölvételt megtagadandónak vélem oly ügyvédre nézve, ki valósággal nem érdemli meg, hogy a többiek körében helyt foglalhasson. Módositványom tehát a következő: „A 112-ik §. 2-ik bekezdésénél ezen szó után „és" tétessék „jogérvényes itélet erejénél fogva büntetés alatt nem áll." A többi elmaradna. Ha tehát jogérvényes itélet van ellene hozva: akkor nem méltó, hogy a többiek körében helyt foglaljon; de azon ideig, mig bűnösnek ki nem mondatik: őt büntetni nagyon időelőttinek tartom. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa Csiky Sándor módositványát.) Schmausz Endre előadó: Az imént fölolvasott módositvány ellenkezik főkép azon czéllal, melyet ezen törvény által elérni kivánunk, és ellenkezik a már különösen megállapított 3-dik §-al is, mely szerint a vizsgálat alatti állás szintén a fölvételnek akadálya. Azért kérem, méltóztassék az eredeti szerkezetet megtartani. Elnök: A 112-dik szakaszhoz Csiky Sándor részéről egy módositvány adatott be, mely módositvány szerint a szakasz második bekezdésének utolsóelőtti és utolsó sorából e szavak „büntető vagy fegyelmi vizsgálat alatt nem áll" kihagyandók, s ezek helyett e szavak tétetnének „jogérvényes itélet erejénél fogva büntetés alatt nem áll." Az első kérdés az, hogy elfogadj ház a szakaszt a központi bizottság szövegezése szerint? Kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak fölállani, azok a kik nem fogadják el. (Megtörténik. Fölkiáltások bal felöl: Meg kell számláltatni.) Méltóztassanak tehát még egyszer fölállani azok, kik a szöveget változatlanul elfogadják, és állva maradni. (A megszámlálás után.) Most azok méltóztassanak fölállani kik nem fogadják el. (A megszámlálás után.) 73 képviselő elfogadta az eredeti szöveget, 61 pedig nem: e szerint a többség a szöveget változatlanul elfogadta. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 113-dik szakaszt, mely változatlanul elfogadtatott. Olvassa a 114-dik szakaszt.) Várady Gábor : Tisztelt ház! Én a 114. szakasz intézkedését elfogadom ; azonban kielégítőnek nem tartom és megtoldandónak vélném még egy alienával, ugyanazzal, melyet a jogügjd bizottság tervezett. A jogügyi bizottság szerkezete ez. (Olvas:) A jelen törvény életbe léptetésekor a jogi tanfolyamot már megkezdett ifjak pedig akkor bocsátandók az ügyvédi vizsgára, ha a jogtudorság elnyerése és a két évi joggyakorlat kimutattatott. A különbség az eredeti javaslat és ezen módositvány közt csupán az, hogy a három évi joggyakorlat helyett két év tétetik; azonban a jogtudori oklevelet kötelesek magoknak a mostani jogászok is megszerezni. . Tisztelt ház! Én megszavaztam a három évi joggyakorlatot, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy az ügyvédi pályára juthatás megkönnyítése nem áll sem az igazságszolgáltatás, sem az állam, sem átalában a közmorál érdekében; sőt ha tekintjük a mi viszonyainkat, ha tekintjük azon nagy áramlatot, mely bizonyos kóros állapotnak jelzője, melynél fogva hazánkban aránytalan nagy számmal tódulnak ifjaink az ügyvédi pályára : én még nagyobb megnehezítéseket is czélszerüknek és szükségeseknek tartanék. Megszavaztam azt is, hogy a jogtudori oklevél megszerzése egyik föltétele legyen az ügyvédi pályára bocsátásnak; mert, nézetem szerint, az ügyvédség magasabb qualificatiot igényel, mint átalában a birói állás; mindamellett, hogy a tisztelt igazságügyminister ur e tárgyra vonatkozó érvelésében a dolgot egy kissé szépítve, simítva, a bírák érdekéből azt más színben tüntette föl, és nem akarta elismerni, hogy magasabb qualificatio kívántatik az ügyvédtől, mint átalában a bírótól; tette ezt bizonyosan a birói tekintély föntartása érdekéből; de bizonynyal igazat fog nekem adni, hogy magasabb qualificatio szükségeltetik az ügyvédnél, mint a bírónál, már csak azért is, mert a pernek első bírája ő, mert az ügyvéd képzettségétől, alapos tudományától, hogy ne mondjam becsületességétől is sok, talán minden függ az igazságszolgáltatás terén első sorban. Ezeket, tisztelt ház! csak azért kívántam röviden megjegyezni, hogy kimutassam, miszerint én nem vagyok barátja az ügyvédi pályára jutás nagyon megkönnyitésének; mert én nem ugy tekintem az ügyvédséget, mint a melynél a kenyérkeresethez juthatás állana első sorban; hanem első sorban áll igenis az igazságszolgáltatásnak, tehát az államnak érdeke. (Helyeslés jobb felől.) Azonban, tisztelt ház, ez azon vonal, a meddig elmehetek, azon szélső vonal, a melyen tul nem volnék hajlandó menni. Nem kívánok a törvény intézkedésének visszaható erőt adni; pedig bizonynyal visszaható erőt adunk ezen különben czélszerü intézkedésnek akkor: ha a három évi gyakorlatot kiterjesztjük azokra is, a kik tényleg már a jogi pályán vannak. Azon szülők vagy gyámok, kiknek fiai; gyámoltjai a jogügyi pályára léptek, számot vetettek magokkal; előttük állott két évi joggyakorlat és most, midőn a törvény visszahatólag a három-éves joggyakorlatot fogja elrendelni: igen sok esetben meg fog történni, hogy vagy a három évi joggya-